Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 147-172. szám)

1929-07-13 / 157. szám

Nyíregyháza, 1929. julius 13 * Szombat J,, évfolyam. 157. szám EISflzctéal árak halyban és vM«kan: kéra 8'BO pangd. Nagyadévra 7-SO pangd. PsáfestrteeKknsk t* tMtttótaak 2Ü»,« cagcdmtoy. jÜBMBBKW'i MMklWllilll III mmm Alapította JÓBA ELEK Föazarkaaztő: Dr. 8. SZABÓ LÁSZLÓ. Falaiba azarkaaztő: VERT8E K, ANDOR. SsarkasztSatfg <a kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT 9. SZÁM. Tslafon azím 139. Postachaq.u» Kéziratokat aam, adunk viasza* A magyar-román döntőbíróság elmarasztalta a román államot Párisból jelentik : A magyar— román vegyes döntőbíróság, amely Cederkroniz Konrád nyugalmazott svéd miniszter elnökből, Székács Aladár közigazgatási biró, magyar döntőbíróból és Murceanu főtör­vényszéki biró, román döntőbíró­ból állott, meghozta Ítéletét a Ma­gyar Földgáz R. T. ügyében. A román államot elmarasztalta és kötelezte, hogy 2 hónapon belül adja vissza a társaság lefoglalt va­gyonát. Egyben kimondotta, hogy köteles megtéríteni az okozott ká­rokat is. A magyar társaságot Egry Aurél főrendiházi tag, a ro­mán kormányt Popescu János fő­kormánymegbizott képviselte. A magyar állam kiküldötte Kövess Béla a budapesti ügyvédi kamara alelnöke volt. Ezzei befejeződött a legnagyobb ügyek egyike, ame­lyeket a trianoni szerződés óta döntőbíróság tárgyalt és bírói íté­let igazolta ,hogy a román kor­mány megsértette a magyar érde­keket. Már 1919-ben zár alávet­ték a Magyar Földgáz R. T. va­gyonát és likvidálni akarták, hogy nevetséges áron elkótyavetyéljék, így is a zárlat ideje alatt sikerült a részvények nagy részét román kézre átjátszani. A likvidálást csak a döntőbíróság közbelépésére szün­tették meg, erre nézve biztosíté­kot kellett nyújtania a román kor­mánynak. A román kormány mindenképen hátráltatni akarta a tárgyalások menetét. Az egyik tárgyaláson a román kormány megbízottja meg­tagadta a tárgyaláson való részvé­telt, levetette talárját és kijelen­tette, hogy csak mint hallgató vesz részt a tárgyaláson. De mi­kor meglátta, hogy a bíróság en­nek ellenére határozathozatalra vo­nul vissza, meggondolta magát, is­mét magára öltötte talárját és részt vett a tanácskozáson. Fontos nemzetközi ügyet döntöttek el ezzel az Ítélettel. A magyar ál­lamnak ma is jelentékeny mennyi­ségű részvény van birtokában, bár sokat átjátszottak román kézre. —• Mindenesetre nagy jelentősége van ennek a magyarok javára hozott ítéletnek. Pecha feladata volt a magyar „titkos" fegyver­raktárak kikntatása Cseh elszólás elismeri a magyar igazságot a hidasnémeti ügyben — Felsült a cseh kormánylap az ápponyi­inditvánnyal A Vecer, a cseh miniszterelnök lapja, csúnyán felsült. Interpellál­taim akarta Karlsbadban Apponyit — aki jelenleg Gyöngyösapátiban, kis birtokán tartózkodik. A cseh kormánylap baklövésén nevet ma az egész világsajtó. Szerdán a Reuter-ügynökségnek egy szűkszavú távirat hozta hirül, hegy az angol alsóházban inter­pellációt intéztek a kormányhoz, a melynek során azt a vádat emel­ték Magyarország ellen, ..hogy is­mét visszaállították a katonai so­rozás módszerét. Hogy az efféle információk szá­lai milyen irányt vezetnek, arra nézve megfelelő tájékozódást nyújt a Prager Tagblatt tudósítása. Ez a lap, kétségkívül hivatalos cseh for­rásból szerzett információ alapján azt irja, hogy a letartóztatott Pe­cha bűne állítólag az," hogy neki titkos magyar fegyverraktárakra vonatkozó okmányokat ajánlottak fel. Nagyon érdekes és döntő je­lentőségű elszólás ez. A Prager Tagblatt hírforrása, nyilván a cseh külügyminisztérium, tehát pontosan tudja, mi volt az a bűncselekmény, ami miatt Pechát le kellett tartóz­tatni Hogy ilyen titkos arzenálok csak a cseh hivatalos körök fantáziá­jában léteznek, az nem változtat a tényen, hogy Pecha megbízatása raktárak kikérnie ésére s ó't, A szo­lidaritás, amelyet a cseh kormány vállalt a tettenért kémmel, az ide­gesség,- amellyel cseh kormánykö­rök fogadták a kém letartóztatását lés a Prager Tagblatt elszólása, vég­érvényesen és megcáfolhatatlanul bizonyítják az összefüggés t Pecha f szereplése és az intéző cseh kö­rök között. Egyébként a hidasnémeti inci­dens tárgyában folytatott sajtó­kampány kezd lecsillapodni. Most azonban a Narodni Listy intéz kirohanást Magyarország el­len és azt irja: a magyar provo­káció még nincs megtorolva, sem­miféle pozitív komoly lépés nem történt Pecha kiszabadítása érde­kében. Eddig csak diplomáciai polé­miák voltak. Olyan megállapodást kell létesíteni, amelyek módot ad­nak a megtorlásra a megállapo­dások be nem tartása esetén. A lap támadja a német ellenzé­kieket 'és rámutat, hogy a kor­mányt támogató német párt mun­kája semmit sem ér, ha vannak olyan német lapok, amelyek ugy irnak, mint a Bohémia és a Szo­ciálist. A Socialdemokrat »Presztizs és Blamázs« cim alatt polemizál a Narodni Osvobozenival, Benes lap­jával, mely azt állítja, hogy telje­sen logikus követelés Pechának a szabadonbocsátása, mert a magyar hatóságok sem a letartóztatás előtt, sem a letartóztatás után nem nyi­latkoztak arra vonatkozólag, hogy milyen módon követte el Pecha a kémkedést. A Socialdemokrat ehhez azt a megjegyzést fűzi, hogy a magyarok sem tettek egyebet, mint amit Udr­zal tett Falout kémkedési ügyében s mint amit általában a hatóságok szoktak tenni hasonló esetekben, amikor csak a letartóztatás után tesznek általánosan hangzó nyilat­kozatokat. Pechát a magyarok nyil­vánvalóan tetten érték a kémke­désben, de vájjon hogyan figyel­meztethették volna előre ? Ameny­nyiben a magyar hatóságok hosz­szabb idő óta figyelték Pechát, miért tették volna azt, hogy a cseh hatóságokat figyelmeztessék Pecha üzehneire? Nem az volt a fontos, hogy a további kémkedéstől tá voltartsák és az ország területéről kiutasitsák, hanem az, hogy letar­tóztassák. A kémkedéssel szemben /ehet bárkinek is külöri véleménye, egy azonban bizonyos, hogy amilyen el­járást követünk mi a kárunkra kémkedőkkel szemben, ugyanolyan eljárást jogában van más nemzet­nek is alkalmaznia. Különös a cseh sajtó állásfogla­lása — irja végül a lap —, ami­kor a Csehország kárára kémkedő Falout elfogatásakor azt irta nagy sajnálattal, hogy miért nem bünte­tik a kémkedést halállal, most pe­dig azt követeli Magyarországtól, hogy Pecha elfogatása miatt kér­jen bocsánatot. A cseh hadsereg a nyár végén nagyszabású hadgyakorlatot tart Morvaországban. A Cseszko Szlo­vo ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy a hadgyakorlat a cseh had­sereg felkészültségéről fog tanú­bizonyságot tenni s jelentőségét igazolja az is, hogy részt vesznek azon a francia, szerb és román vezérkari főnökök is. A Lidové Listy e hirrel kapcso­latban azt irja, hogy ez jó időben való figyelmeztetés lehet a ma­gyaroknak a hidasnémeti üggyel kapcsolatban. A mexikói fölkeléseknek több mint egy millió halálos áldozata van Párisból jelentik: A Daily Ex­press newyorki táviratot kapott, a mely szerint a legutóbbi polgárhá­borúk során Mexikóban 120.000 ember vesztette életét. A krakkói francia követet nemzet­közi szélhámosnak nézték a csehek í Oderbergben Prágából jelentik: A Bohémia irja: A csehekre rendkívül kínos incidens játszódott le tegnap az oderbergi pályaudvaron. A gyors­vonat egyik hálókocsijába egy rend kívül elegánsan öltözött ur szál­lott fel s amikor a kalauz cseh nyelven kérte a menetjegyét, az illető ur nem felelt. A nyelvi" ren­delkezésekre kínosan ügyelő cseh vasutas gyanúsnak találta az ille­tő ur viselkedését, mert az kérdé­seire csak németül és franciául akart válaszolni, leszállt a kocsi­ról s a pályaudvari rendőrségen a következőket jelentette: — Ebben a kocsiban van egy ember, akiről azt hiszem, hogy veszedelmes nemzetközi vísuti toi­vaj, Tartóztassák le. A rendőrség nyomban igazoltat­tatta az illető urat, aki most sem válaszolt, a cseh kérdésekre fran­ciául felelt, maja mikor erőszako­san akartak vele szemben fellépni elővette diplomáciai igazolványát. A cseh vasutasok és rendőrök az igazolvány láttára a legudvaria­sabb hangra szerelték át beszédü­ket s bocsánatot kértek, amellyel azonban a francia követ nem elé­gedett meg s kijelentette, hogy pa­naszát illetékes helyre juttatja. Poincare tegnapi beszéde nagy si­kert aratott a francia parlament­ben Párisból jelentik : A jobb oldali lapok azt írják, hogy Poincaré tegnap a parlamentben határozott sikert aratott. Kijelentéséből meg­állapitható, hogy többségre szá­mithat a ratifikálás kérdésében. Alig van képviselő, aki a ratifiká­lás visszautasítását követeli. A me­rev elzárkózás helyett bizonyos fel­tételek mellett kívánják az aláírást, ez azonban a valóságban hatályta­lanítaná a ratifikálást. TŐZSDE A pengő Zürichben nyitáskor és zárlatkor 90.65 volt. Valuták: Angol font 27.78—93 Cseh korona 16.92 — 17.02 Dinár 10.00-10.08 * Dollár 570.75—572.75 Frank 22.45—75 Leu 3-38 — 42 Líra 29.95—30 25 Márka 136.50—137.10 Osztrák schilling 80.60 - 81.00 Svájci frank 110.20—70 lerménvpiac: Buza 78 kg. 22 90—23—0& » 80 » 23 20—23.45 Rozs 17.65 — 18.00 Határidősök: Buza Októberi zárlat 23 57 —5& 1930. márciusi zárlat 25.79—81 . Rozs októberi zárlat 19.11 — 13 1930. márciusi zárlat 21.03—05 Tengeri juliusi zárlat 23.25—35 Tengeri márciusi zárlat 18.63—65 K> Egyes szám ára 16 fillér

Next

/
Thumbnails
Contents