Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 147-172. szám)
1929-07-11 / 155. szám
1929. julius 11. JSFRÍRYXDÉK. 7 Szombaton delntán fél hat órakor érkezne* Nyíregyházára a megszállott Felvidék magyarjainak küldöttei A fogadtatás ntán a Sóstón Hzsonna lesz (A »Nyírvidék« tudósítójától.) Megírta a Nyirvidék, hogy a Felvidék gazdatársadalmának számos autósa tanulmányi útra jönnek az Alföldre. A kirándulókat mindenütt kitörő örömmel fogadja a magyarság. Előbb miskolera mennek a felvidékiek, azután Nyíregyházára, majd Debrecenbe és a Hortobágyra érkeznek. A tiszafüredi halpaprikásos összejövetellel fejeződik be a testvéri ölelkezésre alkalmat adó kirándulás. Nyíregyházára szombaton, julius 13-án, délután 3 órakor érkeznek meg a felvidékiek. A város közönsége ünnepélyesen fogadja a tőlünk elszakított véreinket, akikhez dr. Bencs Kálmán kr. kormányfőtanácsos, polgármester intéz üdvözlő beszédet. A fogadtatás után a kirándulók Sóstóra mennek,»ahoi a nyíregyháziakkal együtt uzsonnáznak meg. A felvidékiekkel Nyíregyházára jönnek a BÉMAC autósai, akikhez a TTAC tagjai csatlakoznak. A magyar testvéri szivek összedobbanásának örömnapja lesz julius 13-ika és remélhető, hogy egész Nyíregyháza közönsége meg fog jelenni a városháza épülete előtt rendezendő ünnepélyes fogadtatáson és azok, aki ket a város polgármestere a sóstói uzsonnán való megjelenésre kért fel, teljes számban ottlesznek. ván pirostarka borjuk és lincoínshyrei kanok kiállításáért, a negyedik dijat, a gazdasági egyesüífet okieveiét pedig Haas Sándor gazdasága nyerte el pirostarka tehenek kiállításáért. A pirostarka üszők csoportjában a gazdasági egyesület oklevelével lett kitüntetve Szakolyi András pirostarka Mar git nevü üszőjéért és a jairostarka bikák csoportjában szintén a gazdasági egyesület oklevelével 'lett kitüntetve Rácz Ervin Róka nevü pirostarka bikájáért. A kistenyésztők közül első dijat, az Omge arany oklevelét és 30 pengő állami dijat Pazonyi Elek Emil nyer te berni-simmenthali tehenek, üszők és bikák csoportos kiállításáért, a második dijat, az Omge ezüst oklevelét, 40 pengő állami dijat és gróf Dessewffy Aurél örökösei büdszentmihályi uradalma adományát, 1 drb. kézi tengeri morzsolót id. Boross Károly nyerte el pirostarka tehenek, üszők és bikák csoportos kiállításáért, a harmadik dijat, a gazdasági egyesület oklevelét és 20 pengő állami dijat pirostarka tehenéért megyeri Megyery Pál, a negyedik dijat, 30 pengő állami dijat Lizi nevü pirostarka tehenéért Pásztor Károly, az ötödik dijat, 20 pengő állami dijat Cifra nevü pirostarka tehenéért Molnár Kálmán, a hatodik dijat, 20 pengő állami dijat Margit nevü pirostarka tehenéért László Antal, a hetedik dijat, 10 pengő állami" dijat, pirostarka tehenéért Weisz Sándor nyerte el. A pirostarka üszők csoportjában első dijat, 50 pengő állami dijat Kati nevü pirostarka üszőjéért Jónás Ferenc, a második dijat, 40 pengő állami dijat Manci nevü pirostarka üszőjéért Nagy Antal, a harmadik dijat, 30 pengő állami dijat Manci nevü pirostarka üszőjéért Pásztor Antal, a negyedik dijat, 20 pengő állami dijat Kati nevü pirostarka üszőjéért Simon József és az ötödik dijat, 10 pengő áliami dijat m Kedves nevü üszőjéért Fried Bertalan földbirtokos, illetve kisgazdák nyerték el. A pirostarka bikák csoportjában 20 P állami dijat nyert Káplár nevü bikájáért Fried Bertalan földbirtokos. A sertések csoportjában a kistenyésztők közül első dijat, a gazdasági egyesület 30 pengős tiszteletdiját, 7 malaccal kiállított mangalica kocájáért Jónás Ferenc kisgazda, a második dijat, Roskoványi Dezső huszárezredes 25 pengős tiszteletdiját, yorkshyrei kocák és malacok kiállításáért Fedor István nyirbogdányi községi jegyző nyerte el. (Folyt, köv.) IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIUIIIIIIIIII — Uj apáca internátus Nyíregyházán. Az angolkisasszonyok kongregációja Nyíregyházán, Szabolcs megyében leánynevelő internátust nyitott, amelybe egyelőre korlátolt számban felvesz olyan növendékeket is, akik más intézetek olyan iskoláiba járnak, amilyenek a most megnyíló intézetben még nincsenek. Az uj intézetben a négyosztályu felső kereskedelmi iskola I-ső éves tanfolyama nyilik meg 1929. szeptember elsején, valamint továbbképző is. Az internátusi dij teljes ellátás, ötszöri étkezéssel, fűtés, világitás, mosás, orvosdij, német francia nyelv társalgási tanítása havi 100 pengő. A tankönyvek, gyógyszerek, zenetanítás külön fizetendő. A felső kereskedelmi iskolába és a továbbképzőbe a tandíj 80—80 pengő. Vegyes' díj 30 pengő. Az internátus ban bentlakó növendékek szülei az ágynemüek ruha stb. felszerelések re nézve tájékoztatás végett forduljon az uj intézet főnöknőjéhez prospektusért. Nyíregyházára: Báthory-utca 28 sz. alá. Ugyanott a felsőkereskedelmibe és továbbképzőbe a beírás f. é. szeptember 3-ig bármikor eszközölhető. Igazgatóság, illllllllllllllllllllllllllllllllllülllillllllllllllllilllllllillllllll Mégis kisüt a nap 3 Regény. — Irta: Péchy-Horváth Rezső. — Hát maga hogyan kerül ide és mit }cem res itt, szerkesztő ur? — kiáltott rá Zsuzsa. Ughy meglepetten állott meg és palástolni igyekezett, mennyire kellemes neki a kis tanítónő jelenléte. A szemeinek hirtelen megcsillanása azonban pontosan jelezte ezt. — Nil admiraricsek — felelt mosolyogva és a társasághoz csatlakozott. Koraletzné mindjárt az előtérbe nyomult: — Micsoda ? — rikácsolta. — Egy cseh admirális van itten? Na, ezt még. álmodni se mertem volna! Ilyen nevezetes személyiség szívja itt velünk együtt a levegőt —- és mi még csak nem is sejtettük, ki van közöttünk! Kapósból jövőktől kell megtudni... Az újságíró ránézett az asszonyra. Szemeit belemélyesztette az arcába, olyan tekintettel, mintha azt akarta volna mondani: — Nem is tudtam, hogy te szegény is a világon vagy... Ez a tekintet jól megjegyezte az asszonyt és bizonyos, hogy sohasem felejti el... Koraletzné beszélt volna még többet is, de hirtelen kivül jutottak az állomás léckerítésén és a sodródó utastömegben egyszerre csak magára maradt... Eljutottak a legelső fogadóhoz, ahol a kapuban ácsorgó pincérek széles mosolygással, a kövér borravalót osztogató vendéget megillető hajlongással köszöntötték Ughyt és jelentették neki, hogy a szobája ma is a rendelkezésre áll. — Akkor hát gyerünk ki a mólóra — indítványozta Zsuzsa — minthogy már van szállása és nem kell aggódnunk amiatt, hogy esetleg az Isten szabad ege alatt kell a fejét álomra hajtania. — Ó, nálam van elég hely! — kiabált Koraletzné valahonnan leghátulról, mert ő mindent hallott és boldogtalan is lett volna, ha nem hallhat mindent. ,— Saját villámban mindig akad egy-két üres szoba kedves vendégek számára ... Sietve mondta ezt, mert észrevette, hogy kaposvári ismerősök mennek el mellette. Ismerősök, akikkel valaha valahol együtt lakott szegénységben és most sebesen szállott felfelé kevélysége liftjén, amelyről gőgösen nézhet végig azokon, akik »lennmaradtak.« Koraletznének megvolt az a ritka tehetsége, hogy ha akart, tudott visszataszító is lenni. Ugy látszik, szerette, ha ennek a tehetségének szabad folyást engedhetett, legalább is a legutóbbi időben, mert mostanában sohasem volt más, mint utolérhetetlenül visszataszító. Elindultak a móló irányában és elhagyták a fullasztóan poi'os utat. A tó felől hűs szellő fodrosodott és üde vizszag nyomult a part felé. Ughy Csaba markáns vonalú, igazi Antónj us-feje — erős energiákat jelző domború homlokú, nemes arcán merész ivü orrával, húsos szájszéleivel és acélszürkén, tisztán, de keményen széttekintő szemeivel — erősen kivált a kevés egyéni jellegzetességet mutató társaságból. Az ujságiró igen érdekes és értékes egyéniség volt. Határozott jellemét minden szava, lépése, tekintete és tette elmondta. Éppenugy, mint ahogy mindenről megformálta a maga határozott, komoly és néha komor véleményét, amit alkalomadtán minden haladék, vagy habozás nélkül sietett megmondani. A sorompót éppen akkor eresztették le 3 a két hadnagy — mint afféle kemény harctéri fiu — csak azért is át akart bújni alatta, de abban a pillanatban sisteregve, dohogva, prüszkölve, gőzölögve, otromba füstöt fújva közeledett egy személyvonat. v Zörögve, szelet támasztva rohantak el előttük a kocsik és a kerekek élesen csikordultak meg a fék nyomása alatt. Az utolsó néhány kocsi ósdi harmadosztályú kocsi volt, az oldaluk fehér táblával : CSAK KATONÁKNAK A sorompók most felemelkedtek és előttük feküdt a roppant víztükör. — Csak katonáknak! — sóhajtott fel Ughy Csaba, aki Zsuzsa és Tusskó között lépegetett. — íme, a közönséges és ócska és kényelmetlen harmadosztályú kocsik oldalán ott fityeg a tábla: »Csak katonák számára!« Gyertek velem oda, akiknek soha más bajuk nem volt, mint az, hogy a reggeli kávéjuk mellől hol a ropogósra sült kifli késett el, hol a friss újság. Ahogyan a hivatalos intézkedés külön raktározza, szétosztályozza a polgári utasoktól a katonákat, ugy az emberek is kirekesztik maguk közül a szegény gyűrődött köpenyegü szürke katonákat. Más a ruhájuk, más a külsejük, de más a lelkük, más a gondolat- és érzésviláguk is. De ők ezt nem érzik, nem sejtik, vagy csak nagyon kevesen. Külön köztársaság a katonakupé társasága. A másik emberétől távol áll a lelke és a gondolkodásmódja. Mintha csak ijesztő, csúf rém alakjában közéjük furakodott volna valami nagyon nagy irigység, hogy akik ezelőtt együvé tartoztak (hiszen a katona is civil, amig fel nem ölti a mundért), azokat talán mindörökre is elválaszsza egymástól. Ezt a kis társaságot avatatlan, kivül álló ember meg se érti. Más a lelke, más a szive és például amit ezek itt fontosnak tartanak, amik felett itt elkeseredetten, dühösen vitáznak, annak jelentőségét az a másik nem tudja felfogni. Ott mondanak szigorú és néha jól találó kritikát a háborúról. (Folytatjuk.) Mezőgazdaság Tenyészállat díjazás Kemecséa 11. A bíráló bizottság Szalánczy Bertalan m. kir. gazdasági főtanácsos, gazdasági egyesületi elnök vezetése mellett nagy gonddal'bírálta el a kiállított tenyészállatokat és a bírálat alapján a következő kiállítók lettek kitüntetve, illetve nyertek jutalmakat: A magyar szarvasmarhák csoportjában, a nagytenyésztők közül első dijat, Nyíregyháza város ezüst serlegét Dr. Jármy Menyhért m. kir. gazdasági főtanácsos, gazdasági egyesületi elnök, csoportos kiállításért 31 drb. szarvasmarha és 12 drb. mangalica koca, a második dijat, állami arany oklevelet Dr. Orosz Sándor, a Szabolcsvármegyei Szarvasmarhatenyésztő Egyesület elnöke és a gazdasági egyesület alelnöke csoportos kiállításért, 11 bika nyerte el. A kistenyésztők közül élső dijat, Szalánczy Bertalan gazdasági egyesületi elnök tiszteletdiját és a Hofherr- Schrant z-Claj ton-Shuthleworth gépgyár diját, 1 darab acél ekét Lipták András kisgazda nyerte el Badár és Nyalka nevü teheneiért, a második dijat pecfig, 50 pengő állami dijat Ambrus György Bátor nevü bikájáért. A pirostarka tehenek csoportjában nagytenyésztők közül első dijat, állami arany oklevelet és a gazdasági egyesület 20 pengős gulyás jutalomdiját Özv. Jármy Jánosné homoktanyai gazdasága telivér simmenthali tehenei és bikái csoportjáért, a második dijat, az állami ezüst oklevelet és a gazdasági egyesület 20 pengős gulyás jutalomdiját Herceg Odescalchy rétközi uradalma nyerte el bonvhád-simmenthali tehenek és bikák csoportjáért. A harmadik dijat, az Omge arany oklevelét Búzás Ist-