Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 147-172. szám)

1929-07-11 / 155. szám

1929. julius 11. jrtÍRYIDéK. 3 szállítottam ismerve a vastag ceruza iránti szeretetüket. Az éjfélbe benyúló vacsora után ujabb kedveskedés. Mindenki kapott különböző színben és alakban papír sapkát, kalapot. És mivel bor és sör szabad mennyiségben szaladhatott le a torkokon és az egyik pohár sietve, kergette a másikat, a papirkalapok a fejekre kerültek . Megjött a hagyományos szerpentin is, melynek szines szalagjai gyorsan kapcsolták egybe az idegen társaságot Az asztalok közelebb kerültek. A Hochok, Hurrák és Éljenek testvériesen egyesültek. A professzolok hangulata emelkedett, ők is belevegyülnek már a táncoló szines forgatagba. Kellemes melegség fűti a táncban résztvevő párokat. Tanári kar és hallgatóság, idegenek és benszülöttek kezdték egymást megérteni és a komoly kongresszus jó uton indult el. (Folytatjuk.) Öt munkás mérgezést kapott rovarirtás közben (A »Nyírvidék« tudósítójától.) A Kállósemjénhez tartozó Gyulaházi tanyán julius 5-én a répaleveleken élősködő rovarokat irtották 2 ezrelékes nikotinoldattál. A munkások vigyázatlanut kezelték a szert s egy férfi és négy nő könynyebb mérgezést szenvedett. A vizsgálat megindult annak kiderítésére, hogy kinek a gondatlansága idézte elő a szerencsétlenséget. Asszonyok háborúsága (A »Nyírvidék« tudósítójától.) Gáti Sándorné nyirmadai aszszony feljelentést tett a csendőrségen a vele egy udvarban lakó Horváth Józsefné ellen, aki egy tésztanyujtó fával ugy megverte, hogy bal alsó karján csontrepedést szenvedett. Horváthné beismerte tettét s azzal védekezett, hogy Gátiné szidalmazta. Az eljárás megindult. — Olaszországban Genova— Nervi világfürdőhelyen, magyar uri családi penzió, napi ellátás személyenkint nettó 32 lira. Nyári és téli szezon. Még néhány előjegyzést elfogad a kiadóhivatal. 7x KERT-MOZGO Előadásokat 6 órakor a Városi Színházban, 9 órakor a Kert-Mozgóban tartjuk meg. Előadások kezdete vasárnap 3, 5, 7 órakor, 9 órakor a Kert-Mozgóban. Kedvezőtlen időben az összes előadások a teremben lesznek megtartva. Julius 10 én és 11-én, szerdán és csütörtökön A halálaréne Dr. MAGIRUS, az elektromos ember drámája 8 felv. Főszerepben : Bernhard Götzke. Ellen KUrby, Werner Pittschau. Aki mer az nyer Hat nap egy vidám fickó életéből 6 felv. Főszerepben: Glenn Tryon. Előadásainkat saját zenekarunk kiséri. Julius 12 én, pénteken csak 1 napig A párduc hercegnő Ijszerii szappan a ttaggmosásltoz ÓZÁoíclS^XXL, cíitrioö/ciA&ozz. a LUX-gyárakban készül! A Tiszántúl a tiszántúliaké, Nyíregyháza a Az első jelszót ezelőtt másfél esztendeje hirdettem, a másodikat, amely a nyíregyháziakat nagyon közelről érdekli, iapunk főszerkesztője hangoztatta a Nyirvidék vasárnapi számában. Az elsőnek semmi foganatja nem volt Nyíregyházán. Remélhető azonban, hogy a másodiknak lesz foganatja Kell lennie, mert végtére is nem mindegy, hogy a munkaalkalmakat teremtő nyíregyháziak, akár a város legyen is az, akár a város által sokszor ingyen adományozott telkeken épitő állam, vagy más közületek is végeztessenek munkát, hogy az eme munkáknál jelentkező kereseti lehetőségek, a város házi pénztárába mit sem, fizető idegeneknek jussanak, akik, — nem egyszer — az iparosoknál hátrahagyott adósságokkal oldalogjanak tel a munka befejezte után a városból, nem nyereséget, hanem súlyos gondokat hagyva maguk után az alvállalkozóknál. Csak az előtt, aki nem gondolkodik, súlytalan ez a dolog. — A gondolkodó és városa iránt cseppnyi érzékkel biró előtt, már súlyosnak és megszívlelendőnek kell lennie a kérdésnek. Nem mindegy, hogy kinek jut valamely vállalat, amely itt bonyolítandó le. Nem mindegy, hogy a vállalat mellett alkalmazottak közül, még az éjjeli őr is, talán meg-' szállott területről 'ide munkára lejövő tót, vagy pedig helybeli mun- ' kás-e az. Nem mindegy, hogy helybeli-e az irodai alkalmazottól le az utolsó téglahordóig az alkalmazott vagy más vidéki. Nem mindegy, hogy keresményének a téli időszakra megtakarítandó részét télen ,itt költi-e el, vagy másutt, talán megszállott területen, táplálván a keresménynek ezzel a részével ellenségeink közgazdaságát. — Még az sem mindegy, ha ezek más vidékiek vagy helybeliek, mert az utóbbiak minden keresményüket itt használják fel és permetezik széjjel, iparosok és kereskedők, valamint mezőgazdák között. Irta: Pisszer János Tehát sok minden nem mindegy a helyi és a más vidékieket tekintve. Debrecen nagyon súlyosnak tekinti a helyi ipar és kereskedelem támogatása és pártolását. Nemrégen is, egy nagyobb építkezést, amelyet fővárosi vállalkozó nyert el, sikerült ugy vállalatba adni a minisztériummal, hogy a fővárosi vállalkozó elesett a már neki odaítélt munkától és azt debreceni vállalkozó nyerte ef. Még ebben a kritikus helyzetben is győzedelmeskedett a helyi ipar pártolása. — Más községekben is látható ez a helyi érdekeltségi támogatás. — Sajnos, Szabolcsban és itt Nyíregyházán nem helyez' erre suiyt senki. Könnyű a kifogás. Hja, az a pesti vállalkozó olcsóbb I Annak jobb beszerzési forrásai vannak. Az olcsóbb pénzzel dolgozik. Az gépekkel, begyakorolt munkásokkal rendelkezik. No és kérem, hát az mégis csak pesti cég, az jobban tudja, hogyan készül a cserebogár! De azt már nem látja senki, hogy micsoda rémes alkudozások folynak a helyi iparosokkal szemben, hogy a keresetük is leolvadjon, amikorára a munkát befejezik. Azt nem látja senki, hogy a*, itteni munkaerők tétlenül állanak és szinte kuncorognak a budapesti vállalkozó őnagysága ajtaja előtt, hogy a munkát haszon nélkül "is megkapják. Az az uj szisztéma, hogy helybelivei »társulnak«, ne tévesszen meg senkit, ha valamely vidéken a helyi vállalkozó, a saját neve alatt végzi a munkát, azután olyan csodálatosan bőVen áll a pénz rendelkezésére, hogy mindenki bámul honnan veszi ezt a nagy anyagi erőt? Egy kicsikét meg kell vakargatni a kérdést és kibúvik a pesti »nagy cég«. Az illető vidéki pedig veri a mellét, hogy neki társa nincsen. Néha az ilyen vidéki vállalkozó csodásan olcsó, mikor azonban maga kalkulál a saját bőrére, egyszerre »drága« lesz. nyíregyháziaké A helybeli vállalkozó nem »bánhatik el« az iparosokkal, sem a munkásokkal. Neki ezekkel később is lesz dolga. A pesti, az vagy dolgozik még szerencsés körülmények közt ugyanott, vagy átteszi működésének áldásos tevékenységét máshova. Hja, üe olcsóbban dolgozik! Ennek is szemébe lehet nézni. A közület szempontjából nem bir nagy súllyal, hogy a helybeli »drágább«-e. A neki juttatott kereset itt marad, azt: itt költi ei és osztja széjjel iparosok és munkások között ,akik rendszerint helybeliek. Ezek is itt költik ei keresményüket, amelyek ezeken az utakon szétoszttatván, végeredményben ismét csak visszajutnak a közület pénztárába. Amint azonban más vidékieknek jutnak ezek a keresmények, azoknak nagy része elvándorol a városon kívülre és ennek a városnak gazdasági élete szemszögéből elveszett pénznek tekinthetők. De még ha »drágább« is a helyi vállalkozó, miért az? Mert helyben a forgótőke, ha egyáltalában kegyesek méltóztatnak lenni a pénzintézetek leereszkedni a heíyi vállalkozók hiteligényeinek kielégítéséhez, ez a forgótőke legalább három, ha nem több százalékkal 'drágább, mint a fővárosi vállalkozóé. A hefyi kereskedelemben az anyagok, a helyi kereskedők haszonrátájával és regie százalékával már drágábbak, mint a pesti vállalkozónak a kartelléktől nyert viszonteladói árai. De a forgótőke magasabb kamatrátája, a kereskedő magasabb ára, az is a helyi gazdasági életet táplálja. A helybeli tapasztalatlanabb munkásnak munkája feltéttétlenüi drágább, mint a gyakorlott szakmunkásoké. De vájjon ezeknek a kevésbbé szakképzett munkásoknak keresete nem-e itt maraa és táplálja gazdasági Vérkeringését ennek a városnak? Mit tettek a régi vállalkozók, akik már elhunytak Nyíregyházán? Egyetlen egy sem vitt egy fillért