Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 147-172. szám)

1929-07-02 / 147. szám

JSÍYÍRYIDÉK. 1929. juKus 2. II Ónként jelentkezett a csendőrségen Meggyesi Károly nyírbátori gyilkos, aki szegesfejű kalapáccsal ölte meg lakásadónőjét (A »Nyírvidék« tudósítójától.) Megírta a Nyirvidék, hogy Debrecenben, a Késes-utcában bestiális kegyetlenséggel végrehajtott rablógyilkosság történt. Egy Szabó Antalné nevü asszonyt csütörtökön reggel megöltek £s kifosztottak. A gyilkos kalapáccsal zúzta össze a szerencsétlen asszony fejét ,azután elrabolta a lakásban talált pénzt és ékszereket. A gyanú már kezdetben Meggyesi Károly cipészsegédre irányult, aki kvártélyosa volt Szabó Antalnénak és a gyilkosság után eltűnt Debrecenből. Pénteken reggel a detektívek Meggyesi Károly szerszámládájában egy szegesfejü cipészkalapács fokának fáján vérnyomokat fedeztek fel. Ekkor százszázalékig biztos volt, hogy a gyilkosságot Meggyesi követte el. A gyilkost vasárnap délben már be is kisérték a debreceni központi rendőrségre, ahol elmondotta, hogy ő ölte meg szegesfeű kalapácsával Szabó Antalnét, aki rosszul bánt vele és »ki akarta rúgni a lakásbók mert nem fizette pontosan a kvártélyt. A gyilkosság reggelén bort ivott egy Késes-utcai korcsmában, aztán hazament és szerszámosládájából elővette a szegeskalapácsot. Szabó Antalné tésztát gyúrt, amikor hátulról rátámadt és a kalapáccsal bezúzta a fejét, majd addig ütötte, mig élettelenül össz enem esett. Mikor látta, hogy az asszony halott, megijedt és a holttestet az" ágy alá akarta rejteni, de nem tudta, így csak a fejét tolta az ágy alá és a véres testet megfordította. A gyilkosság után feltörte a szekrényt, kivett belőle egy 120 pengős betétkönyvet, 3 arany gyűrűt és egy nikkel órát. A gyű| rüket elzálogosította . | Ezután Budapestre utazott, ahol bátyjától sötétkék ruhát kért, az zal, hogy visszajön, majd Miskolcra utazott, ahol látta, hogy nagyon figyelik a detektívek. Vasárnap Miskolcról Nyíregyházán át hazament Nyírbátorba és itt /negvallotta szüleinek a gyilkosságot, majd önként jelentkezett a csendőrségen, ahonnan megvasalva Debrecenbe vitték. A gyilkos nyírbátori cipészt ma kisérték át a kir. ügyészségre. Szepességi és tátrai riportok A lőcsei fehér asszony városában VI. Tempóra mutantur! (A »Nyírvidék« tudósítójától.) Hajdan!... Virágzó nagyváros. A Szepesség székhelye. Műemlékét egy hatalmas, gazdag ország csodálja. Iskoláit messze földről keresik fel. Kereskedelmi és ipari gócpont. Ma!... kis falucska. Járási székhely. Iskolái megszűntek. Az idők változása vándorbotot adott az intelligencia kezébe. Kereskedelme, ipara elsorvadt. Egyedül műemlékei hirdetik a messze mult éveiben gyökerezett hajdani nagyságát Ez is csoda, Hiszen magyar vonatkozásúak. Minden kő, emlék, ház magyar szellemet hirdet. Magyar levegőt áraszt. Dicső emlékei letűnt dicső kornak . Ma Lőcse magyar kézben igen nagyratartott város lenne. Középkori Nürnberg magyar földön. Meg becsült. Virágzó. A cipszerek fővárosá. A kirándulók ezrei lepnék el és szívnák magukba a hősi kort hirdető műalkotások tanulságait. Egy olyan kor emlékeit, melyek vérzivatarában leginkább csak értékek pusztultak. Itt pedig értékek .maradtak. Diáksereg énekA től'lennének hangosak a szűk, boltíves, árkádos utcák és a szepesi magyarság kulturális élete uj ctÖj uton indult volna hatalmas fejlődésnek. Mig igy! A csehszlovák uralom alatt Lőcse elsorvadt, vérszegénynyé vált. Alig van helye a Felvidéknek, mely annyira tönkre ment volna. Talán készakarva tették tönkre. Mert nagyon is magyar akart lenni. Az intelligencia: a magyarság és a magyarrá változott németség elköltözött. Itt találkoztam a legkevesebb emberrel, ki magyarul tudott. 1918 óta alig volt itt építkezés. Az egykori híres várkertet nem ápolják és kecskék legelésznek a hajdani gruppok maradványain. Ahol talán egykoron az észbontó szépségű Ghéczy Julianna keskeny kezei szakították le virágot és tűzték Andrássy István fövege mellé, ott ma sivár a kép. Mintha , egy feldúlt harcmezőn járnánk. Csak az elszórt sisakok helyett üres szardiniás dobozok csillognak; fénylő páncélok utódjául zs'wf csomagoló papirosok jelentkeznek és agyonhajszolt paripák helyett kövérre hizott patkányok bomlásnak indult tetemei, vagy tépett harci lobogó helyett piszkos és véres vattafoszlányok tarkítják a híres várkert pázsitját. Haldoklik Lőcse. A véres vatta csomók zsíros papírok bár komikussá is teszik, mégis fenséges, amint egy évezred történeti múltjával a háta mögött, megfosztva minden jogától közeledik az elmúlás felé. Vájjon meg akar-e halni? * A lőcsei fehérasszony emlékei. Az állomásról az ember hamar leér a várárokba. Ez oldalon még teljes épségben fennmaradt a régi várfal. Több vártorony némán mered az égnek. A fal néhol roskadozik. Elhanyagolt. Pedig de szép világ volt itt hajdanábaní! Szem| beszállva dacolni huszitával, lengyellel, labanccal! Ha ép ugy jött, JÓZSEF JÁNOS FERENC ANDRÁS A NÉGY FIVÉR Egy anyának és négy hadbavonult fiának története Szerdán és csütörtökön az Apollóban Hétfőn Kedden CL IVE BROOK főszereplőjének uj filmje fl válóperes asszony (Magas iskola). Válóperes történet 8 felv. a k'H«rő műsioT Szerdán Csütörtökön v fl NEGY FIVÉR Egy anyának és négy hadbavonult fiának története 10 felv. T A HIT? ^ niTT a „Hotel Imperial" Almási Ü J\. 111. X-i JA AJ Ai hadnagyával a főszerepben és * ,.Fo3c" kísérő rrmso

r Előadások kezdete ; hétköznap 5, 7 és 9 órakor akár a szomszéddal is. A szomszéd Késmárkkal is volt idő, mikor rendszeres háborúsdit játszottak. A játék sok áldozatot követelt. A hires sóutvonal miatt tört ki az ellenségeskedés, ami Kassán és Késmárkon vitt Lengyelországba. Mindez már a múlté. Vár állott, most kőhalom.s * Az egy pár perc alatt elérhető Probstner nevezetes »láncos« .házában kell a kulcsot elkérni, mely a várfalajtót nyitja. Szép fiatai leány adja át a kulcsot. A nehéz lakat zárja gyorsan fordul és lép csőn felhaladva egy bemélyedésben tűnik fel a hires kép. A fehér asszony egyik kezével a város kulcsát tartja, a másik kezével hivogatólag int az ellenség felé. Jókai gyönyörű regénye elevenedik fel képzeletünkben. Korponai János neje, a csodaszép Guramszeghy Géczhy Julianna aszszonyi szuggesztivitásával ráveszi Andrássy Istvánt Lőcse várának védőjét, hogy adja fel a várat. Egy szép asszony érvelésének ki tud ellenállani? £s kurucok tábora egy vezérrel lett kevesebb. Az árulás ám nem fizette ki magát és főképen nem a labanc barátság. Géczhy Juliannának utóbb Győrben labanckezek oltották ki életét. Máig is mutogatják azokat a XVI századbeli házakat, hol egymás mellett lakott a két regényhős. Szép régi épületben a főtéren. Ahogyan a múltban állottak. Jellegzetes udvar és árkádos folyosók. De ma már az egyik házban egy fűszeres, a másikban pedig egy pék profanizálja a régi romantikát. Már feltárták az alagutat is, mely az Andrássy lakóhelyétől Szepesváraljára vezet. A Probstner ház udvarán áll a »Ketterháuschen.« Jókai érzékeltető tolla szépen írja le, mint őrizték ebben Fabricius bíró álmodozó leányát, kit saját apja, a kőszívű és rideg kuruc záratott ki csikorgó, hideg téli éjszakán, mert 9 óra után még az utcán találták. Ez a jelenet volt kezdete a hosszú és bonyodalmas regénynek, melynek utolsó láncszeme a város átadása. A fent említett alagúton jöttek be a labancok a polgármester leányának útmutatására, ki férjhez ment egy császári tiszthez. Régi világ, régi erkölcsök! A Jakab templom érdekes látnivalója a szép asszony imahelye, hol — ki tudja — ájtatos merengésben vagy boszorkányos cselszövéseinek szövögetésében merült el a képzelete ? 1* Régi alagút. Becsukom a várfal ajtaját. Közepén rácsos bezárt ajtó. Hideg levegő áramlik. Itt van az az érdekes alagút, melyen Fabricius biró viszszajöhetett a városba. Régebben a kis alagutat használták is, de mert morgást hallottak, a babonás nép kikerülte. Azt beszélik, hogy az ördögök beszélgetnek bent. Ha a fülét a falhoz tapasztja az ember, tényleg valamilyen susogás hallható. Valószínű egy kis földalatti forrás. Talán az, amelyik a lőcsei fehér asszonyy korában is már el látta a várost vizzel. Mintha káprázna a szemem. Anynyira beleéltem volna magam a romantikus korba ? Két magashomlokú matróna állig gombolt, galambszürke, csipkés ósdi ruhában sétált átszellemült arccal a hajdani várárokabn. Földig érő, nehéz szoknyáik redőii. között parányi ezüstcsattos cipellő kandikál ki. Várom már az úrnők alázatos apródjait és helyettük — vásott ut-