Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 147-172. szám)

1929-07-31 / 172. szám

2 JSfVíRYIDÉK. 1929. julius 31. . Hegakadályozott vérfürdő Megdöbbentő a terv, amelyrőt a párisi rendőrség lerántotta a lepelt. A szokvai szovjet irányítására a kommunisták Európa minden nagyobb városában véres harcokat akartak provokálni a háború kitörésének évfordulója alkalmából. Utcai harcokat, amelyekben folyjon a vér s amint ez rendesen lenni szokott, az ártatlanoké. A magyar polgárságban lévő indokolt gyűlölet és megvetés újra fellobban a kommunisták elien, akik ilyen embertelen és gálád eszközökkel akarták feldúlni a nagynehezen megszerzett békés nyugalmat. Már a kiderített hirek hallatára is ökölbe szorul a a keze a kommunizmus emlékeit még ei nem felejtett magyar polgárságnak és végtelen nagy szerencse, hogy a magyar kir. államrendőrség ébersége megakadályozta az utcai harcok kitörését. Mert 1919-ben a lelki és politikai khaosz forgatagában ragadta csak magához ideig-óráig a hatalmat a kommunisták aránylag kisded tábora. Az emberek kábulatukban maguk sem tudták hogy mi történik velük és körülöttük. Ma azonban \ már jól ismerjük a célokat és módszereket és azt is tudja a polgárság, hogy minden kom munista puccskísérletre nyomban mindenkinek ki kell rohanni az utcára. 1929-ben hónapokig tartó plakátharc előzte meg a kommunista uralmat, amelyet a polgárság nemigen vett komolyan. Sőt igen sokszor jóizüeket nevetett a kiadott plakátok bárgyuságain. Ma azonban már az első plakát is tűzbe hozná az egész polgárság vé rét s irgalom nélkül vérbefojtódnék minden olyan kísérlet, amesi, kommunista uralom idecsempészésére vállalkoznék. Elgondolni is rettenetes tehát, hogy micsoda bor zaímak lettek volna következményei a tébolyodott moszkvai szovjet által tervbevett provokáló tüntetéseknek. Bizonyára még a különben kényelmes és birkatürelmű pesti polgár is a sarkára állott volna a fegyverrel handa-bandázó kommunisták ellen. Ezért nagy elismeréssel és hálával tartozunk rendőrségünk éberségének és tetterejének. Ennek a két tulajdonságnak köszönhető, hogy ilyenformán véres mementó nélkül zajlik le a háború szomorú évfordulója, de ugyancsak ennek köszönhetik a kommunisták azt, hogy elhalasztódott az alkalma annak, miszerint a polgárság a maga érdeme szerint tiporja agyon a tébolyodott a vérontás monomániájában szenvedő tévelygőket. Uj étkezde megnyitás Tisztelettel értesítem a a. é. közönséget, hogy Kiss Ernő-utca 2. szám alatt polgári étkezdét nyitottam, hol a legízletesebb hideg és meleg ételek állandóan a n. é. közönség rendelkezésére mérsékelt árak mellett. Havi és heti abonnenseket elfogadok. Szíves pártfogást kér 4686-2 Bakó Béla Bércséplést, borsónak törmelékmentes cséplését, lóheremagfejtést vállal kifogástalan garnitúrákkal Csobaji Gyula gazdasága Csobaj, Szabolcsmegye. 4676-3 Szabolcsvármegye malmosai válaszolnak a gazdáknak Szabolcsvámegye malmosai a következő levélben válaszolnak a gazdaközönség nevében felszólaló Goth László kormányfőtanácsosnak: A »Ny ír vidék « f. évi jul. 21-iki számában méltóságos Góth László ur, m. kir. kormányfőtanácsos, urad. jószágigazgató, nyírbátori Földmives és Gazdakör elnöke nyílt levélben aposztrofálja a Szabolcsvármegyei Molnárszövetséget az őrlési vámszázaléknak "szerinte tulmagas és hirtelen emelése tárgyában. Góth őméltóságával mi szabolcsi molnárok nem óhajtunk felesleges vitába bocsájtkozni, mert az ő megállapításait nem tart juk tárgyilagosaknak. Szabolcsvármegye gazdaközönségéhez fordt> Iunk a nagy nyilvánosság előtt, bizva abban, hogy a lehetőség szerint objektívebb érveink több megértésre és méltánylásra talái.iaK, mint a méltóságos levélíró urnái. A vámmalomipar Magyarországon kb. époly idős, mint a földmivelés. A kezdetleges házi malmokat csakhamar kiszorították a viz ereje, az állati suly, vagy igaerő hajtotta malmok és mert malmok felállítása már akkoriban is költséges dolog volt, ilyeneket csakis nagyobb földesurak építettek és tartottak fenn, amelyekben aztán mindenki megőrölhette gabonáját, vámért, azaz természetben leadott őrlési díjért. Évszázados gyakorlat és tapasztalat állapította meg ennek a vámnak a mennyiségét 10 százalékban. Ez a 10 százalékos őrlési vám any.íyíra megfelelt hazánknak megcsonkításáig általános gazdasági és kereseti viszonyainknak, annyira átment a köztudatba, hogy standardként számolt ezzei molnár és xözönség egyaránt. "Átmenetileg or szágosan, avagy csak kisebb körzetben volt 6—8 százalék, de volt 12 és több százalékos vám is, a normálist azonban mindig 10 százalék képezte. A háborút követő átmeneti időkben maga a kormányhatalom kötelezte el a maimókat 15 százalék vám szedésére, mert országos érdek fűződött ahhoz egyrészt, hogy az ellátatlanok kenyérszükségletének biztosítása céljából a kormányzat bizonyos fix mennyiségű vám, azaz tiszta terménnyel számolhasson, másrészt, hogy minden malomüzemben legyen, amit csakis a malmok prosperitásának biztosítása utján lehetett elérni. Megszűnvén az ellátatlan kérdés kormányzati hatáskörbe tartozni, az őrlési vám százalék automatice viszszaszállott 10 százalékra. Mint békében, most is előfordult, hogy egyes malmok, vagy egyes malomcsoportok 10 százaléknál tobb vagy kevesebb vámért őröltek, az ország malmainak azonban több mint 90 százaléka 10 százalékért őrölt továbbra is. A Bóni R.-T. speciális üzleti politikája. Hogy a Bóni rt. 6 százalékért őrölt vámegyezményünk létrejöttéig, az a Bóni speciális üzletpolitikája volt, amellyel a neki okvetetlenkedő, talán irreális és ilfoyális alapon álló, az ő érdekeit sértő konkurrenciát akarta térdre kényszeríteni. De, hogy a Bóni a 6 százalékért végzett őrléseire tény ieg ráfizetett, azt nemcsak a Bóni mai igazgatósága, nemcsak a méltóságos levéíiró ur, mint a Bóninak régebben igazgatója, tehát a Bóni belső életét ismerő tudják, tudják azt megye, sőt országszerte a kevésbbé beavatottak, a távoi 'álló profanusok is. A Bóni ezt tehette, sőt tehetné továbbra is, elismerjük, hisz nemcsak haSPION APOLLO Ma, kedden utoljára LEWIS STONE legújabb altrakciós filmje A SZÁLLODA KIRÁLYA (A KARRIER) Regény a szerelemről és a karrierről éa a pompán kiwérő műso

r fSW" Szerdán csak 1 napig! X 0 Kalandos filmregény 2 rész, 12 felvonásban Wili Fritsch, Gerda Maurusz, Rudolf Klein, Warwick Ward a főszerepekben Sítadontttt kapható! Otn.ff Termeli » Magy. Tejszövetkezet! Központ BwUpe.t, L, Horthy Mikii*..! il» 1J1. Előadások kezdete ; hétköznap 5, 7 éa 9 órakor zai, hanem Középerópai viszonylatban is leghatalmasabb pénzintézeteink egyikének távolabbi érdekeltségéhez tartozik, mely intézet mérlegében a Bóni őrlési deficitje nem százalékot, hanem legleije.bb csak tizezrelékekben kifejezve hagy némi nyomot. Nem tehetné azonban a Bóni, ha egyedüli vagy kisebb társascég lenne, mert amint a tapasztalat mutatja, az őrlési vámot indokolatlan mélységre szállítók kezében a verseny ezen fegyvere legtöbbször viszszafelé sült él, mert ép ezek körébői sz£di a kényszeregyezségi és csődeljárás Iegtö'bb áldozatát, de ha ritka fehér hollóként egyesek győztek is, mert győzték idegekkel és tőkével, annyira pyrrhusi győzelem volt, hogy egy kis tőkeretablirozás az esetek túlnyomó részében szükségessé válott azonnal. Háború előtt dívott a pénzért való őrlés. 1 q termény őrlési dija 1.60—2 kor. volt, azaz 1.851/2 —2.32 P,. Az ar. kor. akkori vásárló erejét a P. mai vásárló erejévei'kifejezve (60—64 °/o) 1.60—2 kor. ma (1.6—2) 1.16] : (§0—64) — 3.09—363 P.-nek felei meg. Alig 1 hónapja a szabolcsi rozs ára 16 P volt, 6 százalékos vám mellett 1 nettó q őrlési dija (16X6 O/o) 94—1.02 P. vagy ar. kor. vásárló erőben kifejezve (1.02:1.16) 64— 0.56 és egyharmad békekorona volt. A Bóni őrlési tüzelőanyag önköltsége kb. 32—34 békefillérre rug, kizárt dolog tehát, hogy 22—24 békefillér a regie többi alkotójának fedezésére elég lenne. De a Bóni ép Góth őméltóságának igazgatása idején vigan őrölt 1.6 békekoronáért, kissé furcsa, hogy má extra domínium nehézménvezi ugyanazon vállalatnak a békeszínvonal felé törekvését, bár, sajnos nem elérését. A malom szükségletei. A malomnak szüksége van meghajtógépe szerint forszit vagy faszénre, olajra, petróleumra fára; aztán kenőolajra, szijra, szitase/yemre, flanellre, molinószövetrt stb. stb. Minden gazda tudja, hogy gazdasági gépei, bár azok csak időszakos üzemüek, menynyi javítást igényelnek évente. Mármost mennyivei több javítást igényel az állandóan üzemben lévő malom. Nem kell bővebben magyarázni, hogy üzemszükségleti cikkeink, javitásj költségeink ma aránytalanul drágábbak, mint békeben voltak. A molnár legfőbb bevételi forrása a buza és rozsvám a darálás mindinkább kisiklik a maimók kezéből és csak lokálisan jelent ma egyes malmonként még számottevő bevételt. Szabolcsban még a napraforgó feldolgozó, mint melléküzem jöhet tekintetbe, de a vámolajgyártás az utóbbi évek ben, mióta a forgómag ára gyakran a buza árát veri, kezd viszszahanyatlani, a kereskedelmi olajgyártás vegyiparunk fejletlensége miatt pedig kétséges rentabilitásu. A szaboleái molnároknak legfőbb bevétele eként a buza és rozsvám, «uenben a szabolcsi gazda búzán és rozson kivül termei sok egyebet, tenyészt és hizlaf állatot, nincs tehát léte, megélhetése és boldogulása oly mértékben a buza és rozs áralakulásától függővé