Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 147-172. szám)

1929-07-04 / 149. szám

J^IrÍRYIDBK. 1929. julius 4. Homokszemek Nyíregyháza — a nyíregyháziaké »Pártoljunk mifident, ami nyiregyházi; a kereskedelmet, az ipart, kulturtörekvéseket, Írókat, közművelődési akciókat.« Ezekben az egyszerűnek látszó szavakban a csupa sziv embernek, a boldog emlékű Kardos István volt városi kulturt'anácsnoknak a városát rajongásig szerető po! gárnak és munkásának ihletett megnyilatkozását van alkalmunk megismerni, tisztelni és áhítattal emlékünkben tartani. Tragikusan gyors elmúlása bizonyítja, hogy szavai, melyeket kiejtett, nem frázisok voltak. Eszmékért, ideálokért küzdött, dolgozott emberfeletti erővel. Minden idejét lekötő hivatali ténykedése közben is volt ideje meglátni és sajnálattal tapasztalni, hogy Nyíregyháza — ma még nem teljesen a nyíregyháziaké. Tudta, hogy ebből a fejlődő ipari városból rengeteg pénz vándorol ki idegen városokba ipari termékekért, amit egy kis jóakarattal itthon is meg lehet szerezni, tudta, hogy a kereskedelem itthon vajúdik, mig tehetősebbjeink idegenből beszerzett árucikkekben ékeskednek, tudta, látta és tapasztalta, hogy kulturális és közművelődési nívónkat idehaza lekicsinyli mindenki, értékek, kincsek itthon parlagon hevernek. — mig az idegen talmi kincsek csalfa csillogása elvakítja és meg nem érdemelt áldozathozatalra ösztönzi a polgárság tehetős elemeit. A meglátások már félsikert jelentenek. Fajdalom, a félsikert elérő nemes sziv megszűnt dobogni, mielőtt munkásságát siker koronázhatta volna. Mert hogy megtalálta volna azt az utat, amely a széthuzók, egymást lekicsinylők szerte szóródott táborát egymáshoz vezette volna, egymást megbecsülni megtanította volna, ahoz semmi kétség nem fér. Sokan gondolkoznak azon, hogy mi volna a legszebb emlék, melyet: e nagy ember emlékének állítani lehetne, mi volna méltó Ő hozzá? A legszebb emléket az állítaná Kardos István emlékének, aki felvéve az elejtett nagy eszmék fonalát, sikeresen fejezné be az ő nemes nagy elgondolását — Nyíregyháza legyen a nyíregyháziaké! * A Munkaügyi Szemle egyik számában dr. Bikkal Dénes a munkásság fizetett nyári szabadságáról elmélkedvén, megállapítja e reformnak a termelés szempontjából a tőkére való előnyös voltát. Cikke befejezéseként arra a megállapításra jut, hogy a munkásság nyári szabadságának kérdése keh hogy foglalkoztassa a társadalombiztosító intézet vezetőségét is. Nem ismerem dr. Bikkal Dénes urnák a társadalombiztositó intézettel való nexusát, azonban ügy gondolom, hogy ezen intézménnyel szemben nem lehet teljesen idegen. Ismernie kell közelebbről a munkások nyári szabadságának kérdésében vallott felfogását a társadalombiztosító intézet vezetőségének, ahol szintén minden valószínűség szerint rájönnek már lassan arra az igazságra, hogy a betegségek megelőzése sokkal kevesebbe kerülne a pénztárnak, mint az elhanyagolt betegségek sokszor reménytelen sikerű kurálása. Az arra rászorulók két-három heti hyaraltatása nem csak a munkás munkakedvét hozná vissza, hanem a tőkének (tehát közvetve a nemzeti vagyonnak) is, végül még a társadalombiztosító pénztárnak is hasznot hajtana felSZÁRAZON í

sVIZEN 5 MESTERCSÖVE K fokozott produktumával. Az első lépés biztosnak Ígérkezik, tehát bátorság! a további lépések meghozzák a biztos sikert mindegyik fél számára! A kultusztárca költségvetési terhét a felsőházban tulmagasnak tartják a méltóságos főrendek. Nem tudjuk mi szegény vidéki beamterek megérteni, hogy azért sok-e a teher, mert öszszegszerüleg tényleg nagy pénzeket kell fordítani a magyar nép szellemi kipallérozására, vagy pedig mert ugy gondolják a felsőház tagjai, hogy már nincsen szükség a népmüvelés terén kifejtendő munkálkodásra. Ha igen, akkor meg a belügyminiszter bűnözési statisztikáját kell kissé közelebbről szemügyre venni, amely némileg az ellenkezőjét állitja. — E szerint a bűnözések száma javult ugyan az -előző évihez viszonyítva, azonban még mindig csak 87 ezer volt a bűnesetek száma. — Az életelleni bűnesetek száma 1505-re csökkent, melyből csak 57 volt a rablógyilkosságok és 167 a szándékos emberölési esetek száma. Egyszerű emberi észjárással ugy gondoljuk, hogy a bűnözések számának csökkenése nem a korcsmák, hanem az iskolák szaporításává/ érhető el. A népjóléti miniszter felsőházi beszédében szokatlan erélyességgel szögezte le a tüdővész meggátlása érdekében kifejtendő munkásságának programmja mellett álláspontját. — Ha nem kapja meg a megfelelő anyagi támogatást, hogy tervét keresztülvigye, kész 4'

sze

s pozícióját odahagyni. A különböző köz életi faktorok és társadalmi egyesületek vezetőségei már nem egyszer kongatták a vészharangot, ám nem azzal az eredménnyel, amely ily nagy horderejű vész nyomán kellene, hogy jelentkezzen. Ha a népjóléti miniszter a törvényhozás felsőházában ilyen elkeseredett elszántsággal védi álláspontját, jobban mondva a pusztuló magyar életek kialvó mécseit, akkor olyan vehemensnek kell lennie a ba] felléptének, melyet csak a legnagyobb erőfeszítéssel lehet megakadályozni. A népjóléti miniszter e vészkiáltása nemcsak az öregedő, u. n. nyugodt temperamentumu főrendeket kell, hogy lethargiájukból felrázza, hanem mindenkit, aki csak egy csöpp rész vétet érez a nemzet e lassan hervadó emberpalántái iránt, kell, hogy a legnagyobb karitatív erőkifejtésre ösztönözzön megmenteni, ami még megmenthető, mert minden csöpp élet, ami idő előtt elpusztul, tízszeres vesztesége ma a megcsonkított, kirabolt, letiport magyar hazának. Testápolás T Egészség Tatzmansdorf fürdő — az osztrák Franzensbad (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Ennek a bennünket a Burgenlanddal összekötő gyógyfürdőnek ugrásszerű kifejlődése mindenkinek az elismerését vivta ki. Tatzmansdorf-fürdő paradicsomi sötét tűlevelű erdőben fekszik, pompás parkja van, csinos tiszta szálloda felett rendelkezik, valóságos kincset jelent. Ezenfelül gyógyerejü, alkalikus forrásai és a fxanzens»badi ásványos iszapfürdőkhöz hasonló iszapfürdője messze földön,, mint .elsőrangú gyógytényezők ismeretesek. A Friedberg - pinkafői vasútvonal megnyitása óta azok a nagyobb nehézségek, amelyek az 1621 óta ismert gyógyfürdő látogatásának és kifejlődésének útjában állottak, elestek. Erőteljes léptekkel megy előre. Bécsből 4 és fél óra altt közvetlen kocsikban elérhető a gyógyhely. Tatzmansdorf a gyógyulás fürdője min denféle szívbajok esetében — innen nyerte az osztrák Nauheim elnevezést — és női bajoknál, elsősorban pedig üdülőfürdő s nagy súlyt fektet arra, hogy az is maradjon. Az enyhe éghajlat előnyei a kedvező fekvés és a ponpás környezet (várak, várkastélyok stb.) kellemesen járulnak ezekhez. A jelenlegi idényre a fürdőtelepet meg újították, a kávéházat megnagyobbították, amelyet a fürdő vendéglőjének modern hüsitő berendezéssel való ellátása és a legnagyobb épületnek a »Kurhof«-nak központi fűtéssel való felszerelése fejezett be. plsőrendü fürdőzenekar, müvészcsamok, előadóesték, színházi esték, vadászterület, tennisz, parkettáncok stb. nyújtanak szórakozást. Az idei előidényben még messzebbmenő ugrásszerű, most már 300 százalékos emelkedés történt s május közepén már 200 fürdővendég időzött Tatzmansdorf ban, akiket a mélységes csend, amely jótékonyan hat, mint a balzsam a lélekre és idegekre és a csodatevő gyógyforrás valósággal megújított. A Tatzmansdorf fürdő iránt való érdeklődés és előjegyzés örvendetesen növekszik, ugy, hogy az idei kilátások az október végéig tartó szezonra a legkedvezőbbeknek nevezhetők. Évzáró-ünnep a Kálvin-téri óvodában Esőzuhogás és égzengés közben,, szük terembe szorulva, de az ilyen szomorú külsőségek miatt távolmaradtak hiányát nem érezve, vidám, dalos kedvvel zárult le a Kálvintéri ovoda egy évi kedves munkája kedden, 2-án délelőtt. Az ovodák munkája a nevelés és szoktatás, jóformán négyszemközti munka, az óvónő és a kisded között, egyénenkénti módszerrel és végtelen sok kínlódással, háromszáz hosszú napon keresztül. Nagyon nehéz az! Hát még amikor kifeléfordul ez a munka és igyekszik mutatót adni egész évi munkájából. Ennek az előkészületei több hétre nyúlnak, többé-kevésbé teleboszszankodással, jókedvvel, nevetéssel és aggodalommal, hogy a mutatóba adandó sikerül-e? A legnagyobb lelkiismerettel és a legnagyobb lelkesedéssel nyugtatjuk meg Lakner Lenkét, az ovoda kiváló vezetőjét, hogy sikerült. Nagyon jól sikerült. A magyarruhás apróságok bájos játékai, a — vésztjóslóan fenyegetődző derék kis katonajelöltek kirohanásai ádáz szomszédaink ellen, a tündérjátékok és dalok, annyire elevenen játszódtak le előttünk, hogy velük együtt mondjuk mi is az örök mottót: »Ezt a szegény csonka Hazát áldja meg az Isten!« De áldja meg a jóságos óvónőt is, aki olyan becsülettel ápolgatja a rábízott lelkek tisztaságát, áldja meg, hogy nem feledi el a legkisebb magyarral sem elmondatni féltett, drága, irredenta jelszavainkat. Nagyon sajnáljuk, hogy sem a városi tanács, sem az iskolaszék, sem a tanügyi főhatóság nem képviseltette magát ezen a szép ünnepen és azok helyett, akiknek alkalmuk és kötelességük lett volna Lakner Lili derék munkájáért köszönetet mondani, mi, itt, a város egész társadalma előtt mondunk ne. ki szivből jövő köszöönetet. — di — — Nem romlik meg befőttje, ha Penészmentes Pergament Papírral kötözi le. Kapható az Ujságboltban. — Az 1929. évi uj Bortörvény kapható a Jóba-nyomdában.