Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 147-172. szám)

1929-07-27 / 169. szám

2 J^FÍRYIDÉK. 1929. julius 27. Az egyetlen út felé A szociáldemokrata pártválaszt­mány rájött arra, hogy a magyar békereviziós törekvésekkel nem he­lyezkedhetik ellentétbe s olyan ha­tározatot hozott, mely szerint a szociáldemokrata párt is csatlako­zik ahhoz a nemzet széles rétegei­re pártkülömbség nélkül kiterjedő mozgalomhoz, mely az igazságta­lan békék revizióját tűzte ki cél­jául. Ismeretes, hogy a Reviziós Liga elnökének felszólítására a szociáldemokrata párt vezetői an­nak idején elutasító választ adtak, de napról-napra arról kellett meg­győződniük, hogy elutasító határo­zatuk nemcsak a nemzet széles ré­tegeiben találkozott elitélő rossza­lással, hanem maga a magyar mun­kásság is igen sokszor nyilatko­zott meg azóta a békerevizió mel­lett. Tehát többszöri oppozíció után a- szociáldemokrata párt ve­zetői is elérkeztek oda, ahova min­den becsületes szándékú magyar embernek el fellett érkezni. Az or­szág. politikai és társadalmi köz­véleménye örömmel üdvözli a szo­ciáldemokrata pártnak jobb belá­tását s a nemzeti álláspont iga­zolását látja a legutóbbi pártvá­lasztmányi határozatban. Jólesik mindenkinek hallani, hogy a szo­ciáldemokrata párt hivatalosan is hangsúlyozza a békeszerződések ön­kényes és igazságtalan voltát. Azt is szívesen veszi, hogy a magyaror­szági szociáldemokraták külföldi összeköttetéseiket és a nemzetközi világabn érvényesülő szavukat az igazság érdekéebn emelik fel s ugyanakkor hangsúlyozzák a Ma­gyarországtól elszakított nemzeti ki­sebbségek népjogi védelmét. El kellett következni a magyaror­szági szociáldemokratáknál is qn­nak, hogy az u. n. békeszerződé­sek mindama rendszabályai, ame­lyek nem a népek önrendelkezési jogának, ljanem önkényes és efgy­veres hatalmi szónak alapján jöt­tek létre, a leghatározottabban el­itéltessenek. A szociáldemokrata munkásság vezetői ezzel a határozatukkal bi­zonyságot szolgáltattak amellett is ; hogy a jelenlegi nehéz gazdasági viszonyoknak elsősorabn az igaz­ságtalan békék az okai s nem az a kormányzat, mely minden telhető erejével azon van, hogy a tönkre­tett országot talpraállitsa. Ahogy annak idején a Reviziós Liga elnöke felszólításában kifeje­zésre juttatta, nem szabad párt­külömbségnek lenni magyar és ma­gyar között a revízió nagy kérdé­sében, épen ezért a legutóbbi szociáldemokrata állásfoglalás min­denkinek a tetszésével találkozik s e határozat után\méltán mondhat­juk, hogy a szociáldemokraták arra az útra léptek, mely a nagy nem­zeti célok összefogása jegyében a jövő felé vezet. Ez a határozat inte­lem kifelé a külföldön élő magyar munkásságnak is arra vonatkozóan, hogy mindenkinek, aki magyarnak vallja magát, el kell ismerni leg­főbb célunknak az igazságtalan bé­keszerződések revíziójának követe­lését, mert enélkül sem saját ér­dekeinek, sem nemzetének nincs hatékonyan segítségére. <592—» Kiadó augusztus elsejére egy 2 szobás, külön bejáratú utcai garzonlakás a Széchenyi-úton. ügyvédi irodá­nak, orvosi rendelőnek nagyon alkalmas. Cim a kiadóban. A főntvonalakat ntaknak, a keresztezőket utcáknak nevezik el Nyíregyházán is Az ntcák és utak keresztelését hozzáértő bizottság késziti elő. — A kultúrtörténeti vonatkozása régi utcaneveket nem változtatják meg. — Énekes prelátus javaslatára elszakított városokról és vármegyékről neveznek el több nyíregyházi utcát (A «Nyirvidék» tudósítójától.) A város szakosztályainak szerda délután tartott együttes ülésén ter­jesztette elő Rajtik Miklós előadó a polgármesternek a nyíregyházi utcák elnevezésére, a számozatlan házak számmal való ellátására vo­natkozó javaslatát. Az előadó rá­mutatott, hogy a város belső te­rületén 8oo, a tanyákon pedig 1400 házon nincs szám. Az utcákat a rendezésre vonatkozó javaslat két részre osztja. Nevet és házszámot kapnak a közigazgatásilag meg­nyitottnak kijelentett utcák, de azok a közök és utcák, amelyeket még nem nyilvánítottak megnyitott­nak, egyelőre nem kapnak nevet. Ha ugyanis megnyitnák ezeket az utcákat, illetve ha névvel látnák el hivatalosan, akkor egész sor kisa­játítási eljárásra volna szükség "és a városnak egyszerre sok pénzébe kerülne az utcaügy elintézése. Egy-egy házon az uj házszám 2 pengőbe kerül. Ezt a háztulajdo­nosok fizetik. Szükséges a régi számok átfestése is. Ennek költ­ségét darabonként 50—60 fillérbe számitja a város. A javaslatnak igen fontos pontja az, amely kimondani kéri, hogy az átvezető utak, vagyis a főútvonalak ne az utca, hanem mint más na­gyobb városban látjuk, «ut» elneve­zést kapják, és csak az összekötő vonalban haladók kapják az utca nevet. Igy Nyíregyházán a Rákó­czy-, Bethlen-, Kállai-, Bocskay, Vay Ádám- stb. utcákat utaknak ke­resztelik el. Dr. Bencs Kálmán polgármester részletes információt adott a kér­désről a szakosztályi ülésen. El­mondotta, hogy utóljára 1910-ben rendezték az utcákat,. de csak he­' venyészett utcakereszteléssel. Ek­kor kapták a Fürj és egyéb madár­ról elnevezett utcák a nevöket. Most alaposabb rendezésre gon­dot a város, bár jól tudja, hogy végleges és nagyszabású utcaren­dezésről ezidőszerint sem lehet szó, mert hiszen erre ma nincs fedezet. Igaz, hogy a házszámok a tulajdo­nost terhelnék, de az utcák neve. a keresztutcáknál szükséges sok tábla a városra nagy kiadást róna. A hiányzó táblákat a legfontosabb helyen most pótolja a város, a teljes pótlás fokozatosan történhet meg. A házszámtáblák pótlására a közeledő népszámlálás idejéig ok­vetlen szükség lesz. Ami az utcák elnevezését illeti, itt a város óvatos lesz. Olyan ut­cákat, amelyek művelődéstörténeti mozzanatokra utalnak vagy más szempontból őriznek el nem ront­nató hagyományokat nem szabad elkeresztelni más névre. Igy pl. a Selyem-utca, a Serfőző-utca, az Ep­reskert-utca meg nem változtatható nevüek. Kovách Elek dr. egyelőre a hiányzó táblák kipótlását és a le­meszelt házszámtáblák tisztítását sürgetné. Ami az elnevezést illeti, ezt a kérdést megfelelően össze­állított bizottságra kell bizni. Élők­ről semmi esetre sem szabad utcát elnevezni. Pisszer János, aki annak idején Trak Géza kulturtanácsnokkal ket­HOLNAP, SZOMBATON ÉRKEZNEK VADÁLLATOK AZ APOLLÓBA! S PBT Pénteken csak 1 napig! "WW HARRY PIEL legnagyobb bravúros kalandor filmje A TITOKZATOS SENKI Egy ördöngös fickó furcsa kalandjai 2 rész­ben, 10 felvonásban egyszerre Szombaton KÉT UFA ÚJDONSÁG! Vasárnap Kalandok vadállatokkal az őserdőben 7 felv. Rendezte: Dungern báró GYÉMÁNTRABLÓK Kalandor és bravúr történet 7 felvonásban 1 Eloadáaok kezdete : hétköznap 5, 7 és 9 órakor íesben keresztelte el az utcákat, a Gém, Fürj stb. utcaneveket azzal magyarázza, hogy a bizottság olyan átmeneti nevet keresett több utcára, amely nevet adandó alkalommai könnyen meg lehet változtatni. Énekes János prelátus, kanonok, arra hivja fel a kiküldendő bizott­ság figyelmét, hogy az ut utca­nevek adásánál okvetlen alkalmaz­tuk az elszakított országrészek vá­rosainak és vármegyéinek nevét. Kovách Elek dr. a telkeket is számmal kivánja elláttatni. A szakosztályi ülés a polgármes­ter intenciói szerint a felvetődött ujabb szempontokat is figyelembe véve tesz javaslatot a képviselőtes­tületnek a házszámok pótlásáról, a meglevők köteles tisztántartásá­ról és átfestéséről és az utcake­resztelés céljából bizottság kikül­déséről. Búcsúznak a fővárosi gyermekek A Nyíregyházán nyaraló pesti gyermekek búcsúznak. Rövid három heti tartózkodás után visz­szamennek a fővárosba. Bucsujok alkalmával Kaszap Gyula tanár, a nyaralók lelkes pedagógus ve­zetője a következő sorokat in­tézi Nyiregyháza közönségéhez : Mielőtt Nyíregyházától bucsut vennénk, hálás köszönetünket kell tolmácsolnunk elsősorban a város nagyérdemű polgármes­terének, Dr. Bencs Kálmán kor­mányfőtanácsos, továbbá Dr. Gönczy József kulturtanácsos uraknak, kik anyagi és erkölcsi támogatásuk révén oly sok örö­met szereztek gyermekeinknek; Tamáska Endre polg. fiúiskolái igazgató urnák és kedves nejé­nek, kik oly sokszor felkerestek bennünket s a polgári iskolai kedves kartársaknak, Bökényi Dániel áll. isk. igazgató s Téger Béla tanár urnák, Liszkayné Szexti Judith nőegyleti alelnöicnő s Bodor Zsigmondné úrnőnek, a Vöröskereszt alelnöknőjének, Komjáthy Ágoston urnák, a Nemzett Bank felülvizsgálójának, kik különféle kedveskedéseikkel, figyelmességükkel s adománya­ikkal kis csoportunkat oly bol­doggá tették. Hálás köszönetünket nyilvá­nítjuk a kezelő orvos uraknak, Dr. Ruhmann Kornél és Dr. Hartos János uraknak, kik nem­csak akkor, amikor szükség volt rájuk, de máskor is szívesen fel­kerestek bennünket. Hálás kö­szönetet kell mondanunk kedves ellátónknak, Gyureskó Jánosné asszonynak is, ki kiválóan Ízletes, bőséges és változatos konyhájá­val s szeretetreméltó kedves modorával a gyermekek való­ságos édesanyja volt s ki nem­csak ezzel, de páratlan tisztasá­gával is nemcsak a mi, hanem a látogatóink figyelmét és elis­merését is egyformán kiérde­melte; s férjének, Gyureskó János isk. altiszt urnák, ki betegségem alatt is mindig önzetlen szolgá­latot teljesített. Végül mindazok­nak az itt névszerint fel nem sorolt uraknak és hölgyeknek, kik látogatásaikkal bennünket megtiszteltek. Az Isten áldása kisérje mindig és mindenütt a nyíregyháziaknak az életét s tartsanak meg ben-­nünket emlékezetükben éppen

Next

/
Thumbnails
Contents