Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 147-172. szám)

1929-07-21 / 164. szám

1929. julius 21. JNÍLFÍRYIDÉK. tését, mint amilyen vizsgákra ké­szült ifj, Lőrinczy Gyula felsőke­resk. iikolai tanuló s hogy az ily előkészítés miniszteri rendelettel meg van engedve, vagyis törvé­nyes rendelkezésen -alapszik. Az ifj. 'Lőrinczy Gyula vallomá­sával az nyert bebizonyítást, hogy ifj. Lőrinczy Gyulát, László Iván egyetemi magántanár készítette elö 400 pengőért, két hónapig ta­nította, mely ; idó alatt ifj. Lőrin­czy Gyuia Budapesten lakott s amik-).' os2tályvizsgája két tan­tárgyból nem sikerült, László Iván kijelentette, hegy további ellen­érték nélkül, a már lefizetett 400 pengőért isméteben előkészíti, ifj. Lőrinczy Gyula azután körülbelül két hónapig tanult Ilosvan az apja házánál, majd felment Budapest­re, ott László Iván egy hónapi tanítás után a mái emiitett 400 pengő elleneoen la'kást és kosz­tot is adva ifj Lőrinczy Gyulának — őt sikeresen levizsgáztatta. A beszerzett P. 797—1927. szá­mú nyiregyházi kir. járásbirósági periratok "h ;zonyitiák. hogy a bíró­ság László Iván részére Szom­bathy Dániel alperessel szemben megítélte az előkészítésért kikö­tött 20 mázsa búzából még hátra­lékos 10 mázsa búzát, mert az említett perben szereplő Szom­bathy Dániel alperes — habár ja­vító vizsgálaton is —- de az érett­ségit megszerezte ekként László Iván egyetemi magántanár tanítá­si kötelezettségét teljesítette. Dr. Vietórisz József reálgimiiá­ziumi igazgató vallomásával az lett bebizonyítva, hogy a vád sze­rinti levél, mivel az iktatószámmai és hivatalos iskolai bélyegzővel el­látva nincs, csupán félhivatalos le­vetet képez. A biróság megítélése szerint fi­gyelemmel a dr. Vietórisz József tanár vallomására — ha az úgy­nevezett előkészitőtanfolyamok és tanintézetek hirdetik, hogy garan­tálják miszerint két hónapi elő­készítés után a vizsgák sikere biz­tos — ezzel megtéveszthetik ugyan a tanulókat életfelfogásukban sez a körülmény a normális helyzet­nek a megkerülése is, azonban nem törvénytelennek megkerülése. Shadr. Marssó József vallomá­sából megítélve Margjócsy. Emil vfáld lott abban a feltevésben volt is a vád szerinti levél megírása­kor, hogy ifj. Lőrinczy Gyula vala­melyik előkészítő tanintézet utján 1360 P. (17,000.000 K.)^ lefizetése után alapos munka nélkül szándé­kozott a bizonyítványt megszerez­ni, ez a körülmény nem mente­siti "őt a büntetőjogi felelősség alól, mert a szóbanforgó levelet az inkriminált kifejezések és tény­állítás mellőzésével más formában is meg lehetett volna irni. Igaz ugyan, hogy »nincs rágal­mazás, ha a közhivatalnok hivatali hatáskörén belül hivatalos cselek­ménnyel állapit meg bizonyos té­nyeket valakirők (Bjt. 70 k. 257 Iapr azonban mivel az inkriminált levéi iktatószám és pecsét hiá­nyában csupán félhivatalos levél­nek tekinthető, ez nem mentesiti Margócsy Emil vádlottat a Dün­tetőjogi felelősség alói, annál is inkább, mert a levél papíron sze­replő »Nyiregyházi Városi Felső­kereskedelmi Iskola Igazgató« jel­zés a levelet egymagában hivata­los jellegűvé nem teszi, s az ilyen jelzéses levélpapíron irt levél hi­vatalos jellegűvé akkor válnék, ha az abban foglaltak az iskolára vo­natkoznának, avagy az iskolával Kapcsolatos ügyekre tartoznának. Margócsy Emil vádlottnak ama védekezése sem jöhet figyelembe, hogy nem volt célja dr. Klonfár Alajos főmagánvádlót megsérteni, mert hiszen a rágalmazásnak nem tényálladéki eleme a sértő célzat. f(Grill-féle uj döntvénytár 1916— 1924. XVII. kötet) s teljesen kö­zömbös,. hogy jó vagy rosszhisze­műen 'járt-e el? Eme körülmé­nyek legfeljebb a büntetés kisza­bására bírhatnak hatással. Nem mentesítheti Margócsy Emii vádlottat a büntetőjogi fe­lelősség alól az a védekezése sem, hogy a vád szerinti levelet az ifj. Lőrinczy Gyula édesatyjának bi­zalmasan s nem a nyilvánosság számára irta, mert a kifejlődött birógyakorlat szerint az a körül­*mény, hogy vádlott a levelet bi­zalmas jellegűnek s nem a nyilvá­nosság számára valónak szánta a Bv. 1. § alkalmazásának akadá­lyai íem szolgál s a bizalmasság mellé bujt és a nyilvánosságot ke­rülő rágalmazás is a Bv. 1. §-a alá esik. A törvény szelleme, de világos rendelkezése is az ilyen rágalma­zást a büntetőjogi felelősség alól egyáltalában nem mentesiti, sőt a Bv. 1. §-ában felvett törvényes tényálladéknak a régi törvénnyel szemben történt lényeges és je­lentős kibővítésével éppen az ene­mü rágalmak hathatós megszün­tetésére törekszik (1925. október 20. B. III. 7062—1924. sz. Grill­féle uj döntvénytár 1925—26, — 248—249 lap.) Margócsy Emil vádlott cselek­ménye — mivel az inkriminált le­vélben foglalt azon állítás, hogy »letériti az eddigi becsületes út­ról* tényállítás, a Bv. 1. §-ába üt­köző s a 3. § első bekezdése sze­rint minősülő rágalmazás vétségét képezi s amennyiben a fentebb kifejezettek szerint beszámítást ki­záró, avagy büntethetőséget meg­szüntető ok nem forog fenn, a vádlottat abban bűnösnek kimon­dani és az ítélet rendelkező ré­szében meghatározott, bűnössége fokával arányban álló büntetéssel sújtani kellett. A kir. járásbíróság súlyosbító körülményként vette figyelembe art, hogy a vád szerinti tényállí­tást a biróság eddig járásbiró tag­jával szemben alkalmazta. Ezzei szemben enyhítő körül­ményként mérlegelte a vádlott büntetlen előéletét, továbbá azt, hogy hosszú, idó óta ált bűnvádi el­járás alatt és dr. Klonfár Alajos főmagánvádlónak hajlandó volt a legmesszebbmenő elégtételt meg­adni, ettől nemcsak jegyzőkönyvi­leg, de szóbelileg is bocsánatot kérni, — "továbbá enyhítő körül­ményként vétetett még figyelembe a Margócsy Emil vádlott ama jó­hiszemű eljárása, hogy abban a feltevésben volt, miszerint ifj. Lő­rinczy Gyula valamelyik előkészítő tanintézet utján 1360 pengő (17.000.000 korona) lefizetése után tsak kevés tanulással, minden ala­pos előkészület nélkül szándéko­zik bizonyítványhoz hozzájutni s végül az is, hogy a vád szerinti levél megírására őt mint iskolai igazgatót, ama helyes irányelv ve­zette, hogy becsületes munka, rend szeres tanulás nélkül élni és dol­gozni' nem lehet, a tanulóifjúság­nak alapos és fokozatos ismeretek gyűjtésével szorgalmas tanulással keh tudásukat gazdagítani, mert az ismeretek tartósan csakis igy vésődnek bele a tanulóifjúságnak az emlékezetébe. Ezen enyhitő körülmények a fel­hozott súlyosító körülménnyel szemben is indokolják a Btk. 92. §-ának rendkívül enyhítését, sőt eme különös méltánylást érdemlő nyomatékos enyhítő körülmények figyelembe vétele mellett a kir. já­rásbíróság a kiszabott pénzbünte­tés végrehajtását felis függesztet­te azért, mert attól a vádlott jövő­beli magatartására, egyéniségének, életviszonyainak és az eset többi körülményeinek figyelembevétele mellett kedvező hatást vár és a vádlottal szemben a büntetőno­veha 2. §-ában felsorolt kizáró okok egyike sem forog fenn. Az ítélet egyéb rendelkezései a felhozott törvényszakaszokon ala­pulnak. Nyiregyháza, 1928 okt. 11. Szirmay Lajos sk., kar. joiró. A kiadmány hiteléül: (P. H., Ktr. Járásbíróság Nyíregyháza. A nyiregyházi kir. törvényszéktől. 1928. Bf. I. 6553—19. szám. A Magyar Állam nevében! A nyíregyházi kir. törvényszék, mint fellebbviteli büntető biróság rágalmazás vétsége miatt Margó­csy Emil ellen indított bünügyben, amelyben a nyíregyházi kir. járás­bíróság az 1928. évi október hó 11. napján ,1927. B. 19295—12. sz. alatt ítéletet hozott, a közvádló ré­széről a Bn. 1. és 3. §-ának alkal­mazása miatt a főmv. és képv. a btk. 92. §-ának alkal­mazása miatt, a büntetés súlyos­bítása végett, vádlott és védője részéről a bűnösség megállapítása . miatt, felmentés végett használt és írásban indokolt fellebbezés követ­keztében Brenner Mihály kir. tör­vényszéki t. ^Inök, mint elnök, Ma­rina Győző és dr. Rácz István kir. törvényszéki birák, valamint dr. Nagy Endre kir. törvényszéki jegyző, mint jegyzőkönyvvezető részvételével, dr. Oláh János kir. ügyésznek, mint közvádlónak, dr. Vass Jenő mint magánvádló kép­viselőjének, a szabadlábon levő vádlottnak és dr. Furmann Lajos Ügyvéd, mint védőnek jelenlétében, Nyíregyházán 1928. évi november hó 30. napján megtartott nyil­vános tárgyaláson vizsgálat alá vette és meghozta a következő ítéletet: A kir. törvényszék, mint fellebb­viteli büntető biróság a kir. já­rásbíróság ítéletének a bűntett mi­nősítésére és a büntetés kiszabásá­ra vonatkozó részét a Bp. 385. §. 1. b. pontjában foglalt hivatal­ból figyelembe veendő semmiségi ok álapján megsemmisíti és Mar­gócsy Emil vádlottat bűnösnek mondja ki 1 rb. az 1914. évi XI. t.-c. 2. §-ába ütköző és a 4. §. I. bekezdése szerint büntetendő be­csületsértés vétségében, amelyet ugy követett el, hogy Nyíregyhá­zán 1927. évi julius hó 2-án kelt és id. Lőrinczy Gyula ilosvai la­kosnak küldött levelében dr. Klon­fár Alajos főmagánvádlóra vonat­koztatva a következő lealacsonyító kifejezéseket használta: Gyula nevü fiának jövőjére ká­rps és eléggé eí nem ítélhető befo­lyást gyakorol, midőn — ti. a fiu — becsületesen megdolgozott azért a bizonyítványért, amit a felsőkeres­kedelmi iskolába adtak neki, leté­riti az eddigi becsületes útról. A kir. törvényszék ezért Margó­csy Emil vádlottat az 1914. évi 41. t.-c.< 4. §. I-ső bekezdése alapján 50 pengő pénzbüntetésre itéli. A pénzbüntetés végrehajtását azonban a Bn. 1. és 3. §. alapján 3 évi próbaidőre felfüggeszti. A pénzbüntetést behajthatatlan­sága esetére amennyiben a próba­idő eredménytelenül telne el, — a II. Bn. 8., 9. és 10. §-ai alapján .5 pengőnkint egy napi fogházra kell átváltoztatni. Az ítélet egyéb fellebbezett ré­szét pedig a Bp. 554. §. Il-ik be­kezdése alapján helybenhagyja. Indokolás: A kir. törvényszék a kir. járás­bíróság ítéletében megállapított tényállást az ott felhozott bizonyí­tékok alapján valónak fogadta el. E tényálláshoz képest a kir. já­rásbíróság a vádlott bűnösségét helyesen állapította meg, ekként ítéletének perorvoslattal megtá­madott fent kiemelt rendelkezé­sének megváltoztatására, vagy megsemmisítésére törvényes ok fenn nem forogván, azt indokai alapján helyben kellett hagyni. Azonban Ítéletének a cselek­mény minősitésére és ebből folyó­an a büntetés kiszabására vonat­kozó része tekintetében a kir. tör­vényszék ugy találta, hogy vád­lottnak a bizonyítottnak elfoga­dott tényállás szerint ama cselek­ménye, hogy Nyíregyházán 1927. évi julius hó 2-án kelt és id. Lő­rinczy Gyula ilosvai lakosnak kül­dött levelében dr. Klonfár Alajos főmagánvádlóra vonatkoztatva a következő kifejezéseket használta: »GyuIa nevü fiának jövőjére ká­ros és eléggé el nem Ítélhető befo­lyást gyakorol — t. í. a fiu becsü­letesen megdolgozott azért a bizo­nyítványért, amit a felsőkereske­delmi iskolában adtak neki, leté­riti az eddigi becsületes utról.« Az 1914. évi XLI. t.-c. 1. §-ába üt­köző és a 3. §. 1. bek. szerint mi­nősülő rágalmazás vétségét nem meríti ki. Ugyanis vádlott az inkriminált levelet a megállapított tényállás szerint azon előzmények után irta, amikor ifj. Lőrinczy Gyula, aki a felsőkereskedelmi iskola III. év­folyamát az 1927. év junius havá­ban elvégezvén, bejelentette Mar­gócsy Emil felsőkeresk. iskolai igazgatónak, hogy kilép a keres­kedelmi iskolából s kérte bizonyít­ványai kiadását. Ezt azonban Mar­gócsy Emil nem teljesítette s azt ajánlotta, hogy előbb irjon meg egy levelet Ilosvára az ifj. Lőrin­czy Gyula édesatyjának, id. Lőrin­czy Gyulának s ha a beleegyező válasz megjön, a bizonyítványo­kat ki fogja adni. Minthogy Margócsy Emil az ifj. Lőrinczy Gyula kérésére a bizo­nyítványokat nem adta ki, dr. Klonfár Alajos főmagánvádló ke­reste fel 'Margócsy Emil vádlot­tat, aki dr. Klonfár Alajosnak sem adta ki az ifj. Lőrinczy Gyula okmányait, azért, mert az iskolai szabályok értelmében azok csakis a szülőknek, avagy azok meghatal­mazottainak adhatók ki. Mikor dr. Klonfár Alajos főma­gánvádló Margócsy Emil vádlottól eltávozott, a folyosón találkozott dr. ^yíarssó József felső­keresk. iskolai tanárral, akinek el­mondotta, hogy a vádlott megta­gadta az ifj. Lőrinczy Gyula bi­zonyítványainak az ő kezéhez va­ló kiadását s ugyanekkor azt a ki­jelentést is tette, hogy Margócsy Emil vádlott nem gondolta meg, hogy a bizonyítványok kiadásának megtagadásával súlyos anyagi fele­lősséget vállal magára. Dr. Klonfár Alajos főmagánvád­ló megkézdezte dr. Marssó Jó­zseftől, hogy mennyibe kerül ma egy gimnáziumi érettségi bizonyít­vány? S mikor dr. Marssó József megmondotta, hogy 160 pengőbe kerül egy érettségi bizonyítvány s a 160 pengő összeg tandíj és vizsgadíj fejében az iskolai hivata­los pénztárba folyik be, dr. Klon­fár Alajos főmagánvádló azt vála­szolta, hogy jobban tudja ő, hogy mennyibe kerül egy gimnáziumi érettségi, mert a nyiregyházi kir. törvényszéken a dijnokok közül többen készülnek érettségi vizsgá­ra s innen tudja ő, hogy 1350 pen­gőbe kerül egy érettségi bizonyít­vány s ilyen összeg erejéig vállai Margócsy Emil vádlott anyagi fe­lelősséget akkor, amikor az ifj. Lő­rinczy Gyula okmányainak a ki­adásait megtagadja. Dr. Marssó József tanár, aki többeket ismert, akik valamelyik budapesti előké­szítő intézet utján tettek érett­ségit s tudta, hogy az előkészítő intézetek a vizsgadijak nélkül kö­rülbelül 1360 pengő összeget kér-

Next

/
Thumbnails
Contents