Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 147-172. szám)

1929-07-17 / 160. szám

1929. julius 12. JAÍRYIDÉK. 3 Értesítők szemléje Nyii egyházát az iskolák városá­nak nevezik s ha figyelembe vesz-, szük, hogy a lakósság létszámá­hoz mérten valóban sok iskola szolgálja a magyar kul.tura ügyét s ez a tevékenység évről-évre fo­kozódik s ha végül arra is gon­dolunk, hogy ezt a tevékenységet a város s az iskolafenntartó egy­házak nemes versenyre kelve ápol­ják, ugy meg kell állapítani azt is, hogy nem illetéktelenül kapta e város ezt a diszes jelzőt: iskolák városa. A középfokú oktatásról általá­nos képet nyújtó értesítők jelen­nek meg minden évben, azonban még ezt az általános képet sem ismerik meg csak azok, akik az iskolával valamelyes kapcsolatban állanak. Ez vezeti lapunk szer­kesztőségét abban, hogy évről­évre szemlét tart az értesítők fe­lett s habár csak száraz adatok felsorolásával is, de mégis nyújt némi betekintést az iskolák egy évi történetébe. Ág. h. ev. Kossuth Lajos reálgimnázium Az iskola hatvannegyedik Érte­sítőjét bocsátotta útjára az isko­lai év végével Teltsch Koméi igaz­gató. r ! Két, az iskola életében nagyje­lentőségű mozzanatról szóló meg­emlékezés vezeti be az Értesítő sorait. Az egyik Geduly Henrik püspök 40 éves lelkészi működésé­ről való megemlékezés, a másik dr. Vietórisz József igazgatónak nyugalomba vonulása s tanker. fő­igazgatói cimmel való kitüntetése. Mindkét emlékezés meleg szinek­kei festi meg a két ünnepeltnek az iskolai élet keretéből magasan kiemelkedő kiválóan értékes műkö­désének irányvonalait. A megemlékezéseket az igazga­tónak a tanévet megnyitó beszéde követi, majd sorrendben az isko­la rövid 'története következik. E sorokból megtudjuk, amit csak ke­vesen tudnak, hogy ennek az inté­zetnek első alapvetése már 1806­-ban megtörtént s csak 1854-ben az abszolutizmus súlyos napjaiban kellett működését beszüntetni, de 1864-ben ujralétesült s azóta nem­csak virágzása magas fokát érte ei de vele együtt hazai középfokú ok­tatásügyünk egyik jelentős iskolá­ja lett. Az első érettségi vizsgá­latot az 1887—88 tanév végén tar­tották az iskolában. Az 1924—25 iskolai évtől az eddig humán gim­názium a középiskolai reform so­rán reálgimnáziummá alakult át s a görög nyelv helyett a fran­cia nyelvet tanítják az iskolában. Nagy érdeklődéssel olvastuk azok­nak a névsorát, akik az iskola kez­detétől napjainkig tanáraik voltak az jskolának. Az Értesítő további fejezetei az intézet főhatóságának, kormányzó­tanácsának, a tanártestület tag­jainak névsorát tartalmazzák. A tanárok társadalmi tevékenységé­ről szóló fejezet ékesen szóló bizo­nyítéka annak, hogy a tanárok a társadalom legszélesebb körében igyekeznek az igazi nevelőktől meg kívánható mértékben résztvenni minden nemzeti és kulturális moz­galomban. Az iskola szertárai közül legje­lentősebb a tanári könyvtár, amely az évközben történt gyarapodás­sal immár 7798 kötetből áll. De tekintélyes értéket képvisel az if­júsági könyvtár is 2050 kötettel. A szegényebb tanulók könyvvel va< ló ellátására 1166 tankönyv áll az ifj. segélyző könyvtár rendelkezé­sére. A többi szertár csak kismér­vű gyarapodást tüntet fel. Nagyon érzi az iskola ebben a tekintetben a súlyos gazdasági helyzetet. Az elmúlt iskolai év főbb mozza­natai a következőkben foglalhatók össze. Szeptember 4-én volt az év­nyitó ünnepély. A rendes tanítás Geduly Henrik püspök szeptem­ber 5-i jubileuma következtében szeptember hó 6-án kezdődött. A tanítás a február 12-től 16-ig tar­tó fagyszünet leszámításával min­den fennakadás nélkül folyt. Az iskola kormányzótanácsa né­hai nagy felügyelőjének, dr. Mes­kó Lászlónak az arcképét meg­festette s a díszteremben helyez­te el. Ugyancsak elkészíttette Mar­tinyi József, Leffler Sámuel, Mo­ravszky Ferenc és dr. Vietórisz József igazgatók arcképét is a ta­nári szoba számára. SKZ iskola belső életében jelen­tős változás volt dr. Vietórisz Jó­zsefnek nyugalomba vonulása, akit ,a nyugalombavonulással egyidejű­leg ért magas kitüntetés alkalmá­val Nyiregyháza város társadalma meleg ünneplésben részesített. He­lyét az igazgatói székben Teltsch Kornél foglalta el. A tanári kar igen értékes kar­társat nyert dr. Gacsályi Sándor tanár személyében, akit a kor­mányzótanács a francia—magyar nyelvi tanszékre választott meg. Lipovniczky Sándor róm. kath. hitoktató eltávozott Nyíregyházá­ról, helyére 'Bánhegy* Béla került. Dr. Mérey Ferenc gyakorló tanár­jelölt gyakorlati évét az iskolánál töltötte s a kijelölt órákat láto­gatta. Nagyon érzi az iskola annak sú­lyát, hogy fenntartási államsegély cimen mindössze csak 8 pengő 48 fillért kap az államtól, viszont nyugdíjjárulék cimen tetemes ösz. szeget kell fizetnie. Valláserkölcsi s fegyelmi tekin­tetben súlyosabb kifogás nem me­rült fel. Az egészségi állapot ki­elégítő volt. Egy tanulónak fáj­dalmas cselekedete zavarta csak meg a nyugodt mederben haladó iskolai életet, aki önként vált meg életétől. A szülői értekezleten az igazgató tartott előadást, mig az egyik házi tornaünnepélyen a test­nevelési tanár foglalkozott fontos test és léleknevelési problémák­kal. Az iskola a szokásos hazafias ünnepélyeket megtartotta. Ezeken kívül jelentős volt a március 3-1 revíziós ünnepély. A tanári kar tevékeny részt vett a szeptember 8. és 9. napjain Nyír­egyházán tartott Orsz. Középis­kolai "Tanáregyesület i Közgyűlés előkészítési és rendezési munkála­taiban. i Kisebb kirándulásokon kívül tá­volabbi vidékre három, ízben tettek kirándulást. A IV. és VI. osztály tanulói novemberben a szerencsi cukorgyárat tekintették meg, az érettségi vizsgálatok alatt pedig egy csoport a Bükk-hegységbe s az aggteleki cseppkőbarlangba, egy másik csoport pedig az Eperjes­tokaji hegylánc mentén rendezett kirándulást. A tanulók önképzését 9 egyesü­let szolgálja, amelyek szinte egy­mást felülmúlva versengtek abban, hogy minél többet nyújtsanak az ifjúságnak s az ifjúságot nem egy­szer sikert jelentő eredmények­hez vitték. Az Értesítő részletes tájékozta­tást nyújt a szeptemberben meg­nyíló Rothermere internátusról a a közeli napokban megalakult Öreg Diákok Szövetségének előkészí­tő munkálatairól. Az iskola a rendelkezésére álló alapítványok kamataiból s adomá­nyokból 1543 pengő értékű juta­lomdijat és könyvjutalmat osztott ki arra érdemes tanulók között. A tandijelengedés által nyújtott ked­vezmények értéke 1327 pengőt tett ki. —, Az elmúlt iskolai évben felvétetett a reálgimnáziumba 420 nyilvános és magántanuló. Osztály­vizsgát tett 413. Az értesítőt a jövő évre vonatkozó tudnivalók fel­sorolása zárja be. Szepességi és tátrai riportok Elhanyagolt, régi kolostorban, Nagy Magyarország legészakibb pontján XVIII. A »Nyírvidék« munkatársától. Szepesbélától az ut állahdóan felfélé visz. Az emelkedés miatt az autó lassan haladhat. Nagy­szerűen kiépített ut. A vidék gyö­nyörű. Két oldalán magas fenyők között törünk a Magura csúcsa felé. Végig az uton cseh gyalo­gosokkal és tüzérekkel találkoz­tunk. Nem szabályos menetelés­ben, hanem apró csoportokban ha­ladnak. 3—4 ember van együtt. Bizonyára a lengyel határon tarta­nak kisebb gyakorlatokat. Hosz­szabb ideje menetelhetnek, mert az uton néhányan felszereléseiket letéve ,pihennek. Ugy látszik még nem hisznek ők sem a béke meg­maradásában. * A Magura tetejéről visszanézünk A szerpentin utak, mint kigyók kanyarognak és a fehér csikók a sötétebb és világosabb zöld mező­ben egészen Késmárkig követhe­tők. A lenti síkságon a szepesi városok apró pontjai. Néhány tót falut érintünk. A faházak kék csíkokkal bemeszel­ték. Kis templomok. Mellettük hegy oldalban néhány kereszttel temetők. A patakban kis gyerme­kek lubickolnak. Tót leányok fe­hérneműt mosnak. * Szepesófaluban. Öfaluban a körorvos régi isme­rősöm. Pesten végzett. Le is szálL tunk az autóbuszról. Ö a hatá­rig terjedő vidékek körorvosa. A rendelőjében van és ép egy ve­szett kutya harapott asszonyt vizsgálgat. Ez nem akarta megér­teni, hogy miért kell őt beoltani mikor neki semmi baja. ö nem megy a Pasteurba. öt nem lehet kényszeríteni. A kolléga ismerve a vidéket, — hallatlan elmaradott falvak ezek — két ófalusi atya­fit hivatott be tanúnak, kik előtt az asszony aláirta, hogy orvosi felszólításra sem megy el. Dühö­sen csapta be maga után az ajtót és elindult — a biztos halálba. A kutyát ugyanis már lebunkózták és állatorvos megállapította a ve­szettséget. A kollega nem nyug­szik bele és a hatóságok utján próbálja majd az asszonyt elszál­litatni. ' 1 — Nehéz itt az élet — panasz­kodik. Műveletlen nép. Orvost csak a végső esetben hivnak. ke­vés a jövedelem. Én nem láttam a helyzetét oly sivárnak. Gyönyörű nagy háza, modern rendelője, sa­ját autója van. Bár a kolléga bájos felesége tar­tóztatott, tovább folytattuk utun­kat. A továbbiakban is ugyanaz a kép, mint eddig: Isteni vidék. Tót falvak. Integető gyermekek. Ugató kutyák. * * A legészakibb magyar. 11 órára érkeztünk meg. Korona hegy r fürdőnél (ma Smerdzonka) szállunk ki az autóból. A kies kis telep elhanyagolt állapotban várja az idők változását. Néhány ház. Egy párszobás szálló és vendéglő. A tulajdonos Littmann elénk siet. azonnal intézkedik, hogy készítse­nek számunkra tutajt a kirándulás­ra. Addig is nagyszerű uzsonnát hozatott elő. Hires magyar kony­hája van. A Littmann-féle laza­cért sokan direkt jönnek fel. Ma­gyarul beszél, ö a legészakibb ma­gyar errefelé, mert a határig már csak lakatlan terület fekszik. A vörös klastromban. A szállótól leindulunk a Duna­jecz partjára, 5 perc gyalog ut. A parton terpeszkedik a vörös klast­rom. A német lovagrend építette ezt a várszerű kolostort a XI. században. A temploma roskadozó. A boltozatos kapun fejünket mé­lyen lehjtva megyünk be. Minden­felé nagy csend. Mintha temetőben volnánk. Várjuk a kísérteteket. Ijesztő tör télieteket mesélünk el. Végigjárjuk a nagy udvart. Kis kapun szűkebb térre lépünk be. Egyszerre a hi­deg fut végig rajtunk. A nyirkos hideg levegőt árasztó folyosóin lé­pések koppannak. Mégsem jó a kísértetekkel kezdeni. A lépések közelebb erősödnek. Talán egy itt­ragadt keresztes lovag nem lel siri nyugalmat? Vagy dicső királyunk szentéletü leánya maradt talán itt, mikor a betörő tatárok elől mene­kült e vadregényes helyre? Talán egy hazajáró hazátlan lengyel buj­dosó lélek ? Hiszen feltámadt már Lengyelország! A lépések erősebben koppannak Végre is félretesszük a félelmet. Nincsen éjfél. Szembenézünk a kopogással. A fordulónál beleüt­közünk egy nyurga fiatal legénybe Most már ő fél. Nagynehezen érti meg, mit keresünk, ö a postake­zélő és a kolostor őre. Bemegy a kulcsért, ami nehezen illik a rozsdás zárba. Kinyílt a templom ajtaja. Nyir­kos levegő árad. A kis gótikus ablakokon a napfény alig szivárd^ be. Régi' 'freskók a falon. Alig venni ki, mit ábrázolnak. A sarok­ban "ősrégi feszület. Régi faragott padok. Mindent vastagon lep be a por. Az idők vasfoga is végzi őrlő mun­káját. Kár ezért a régi magyar műemlékért, Restaurálni kellene, mert a falak még épek. Szük apró cellák szomorúan egy más mellett. Keskeny réseken a fény széttöredezve és nehezen ha­tói be, ami misztikussá teszi a ké­pet. Egy-egy odúban még látszik valami nagyon ráérő barát faragá­sa. Ki tudja mire gondolt, amikor cellája nyirkos falát televéste fur­csa alakokkal ? A sarkokban ki­sebb-nagyobb pókcsaládök élnek békés életet. Dohos, homályos helyen nagy üreg. Sirbolt. Félig befedve eltört márványlappal. Latin betűk még itt-ott kivehetők. A tót hosszú me sébe kezd és vékony hangját szin­te félelmetesen verik vissza az üreg falai. Kiátkozott barát, átok 1 sötétség, zord nagymester szava­kat vesszük ki a megindult szó­lavinából, mert tótul egyikünk se tudott, ő pedig keveset csak né­metül. A szavakhoz fantáziánk majd megcsinálja a hozzáillő le­gendát. Gombhoz a kabátot. Kezdünk fázni a nyirkosságban A tót fiu nagyon meglepődött, hogy menni akarunk. Hiszen van itt még sok hideg és szük cella. Azt hitte mindbe be akarunk búj­ni. De már elegünk volt. Vissza az élethez! (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents