Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 147-172. szám)

1929-07-14 / 158. szám

1929. julius 14. JNfVíRYIDÉK. 11 \ uen RRóNim \ vwvwvwwwwvwvwvw Iparosok régi vágya Megy teljesülésbe, Befejezett dolog már a Székház építése. Smiják Pista épiti az Iparosok házát, — Nemes verseny hozta lázba Egész Nyíregyházát! A tehetős téglákat ad, író az írását, Szegény ember odaadja Keze munkásságát. i Kereskedő anyagot ád, , Mérnök a tudását, — Az emberek szivet adnak, Isten az áldását! Nyiregyháza nem rendezett Tanácsú már többé, E cimétől megfosztották Egyszer s mindörökké. A városi tanács is el­Bucsuzott magától, — Minden téren elválunk a Régi hagyománytól! Próbálkozunk reformokkal, I Címmel, uj nevekkel, Hangzatosabb jelszavakkal És uj emberekkel. I Temetünk és bucsut járunk Kereszttől kereszthez, — 'De ha baj lesz, visszatérünk A régi recepthez! , , Török ifjak jönnek hozzánk, Lá illáh ill Alláh! _ i < Szabad nekik bort is inni, Szervusz testvér, tedd rá! Ha hozzátok én megyek el Cserébe majd hajrá, — Lehet négy-öt feleségem Lá illáh ill Alláh!' Egy szomorú evőverseny Zajlott le e héten, Ott rendeztük Kurz Bélának Külön éttermében. Két matador versenyt evett, Azaz evett volna, Ha a verseny nem ötven pár "Virslire szólt volna! Mint halottas házban, nagy csend, Sápadt arcok, könnyek: Felvidéki testvéreink Rokonnézni jönnek. Letöröljük kölcsönösen Hulló könnyeinket, — Ne sirj pajtás, a jó Isten Majd megsegít minket! Bonta. Amit a közönség észrevesz. Panaszos levelek, észrevételek és egyéb megszívlelendő apróságok Válasz Dr. Kerekes Pál ügyvéd árnak az 1929. julius 7-én közölt cikkére, amelyben az utcák keresztelése és a ház­számozás rendezése ügyében szólal fel — Ha pénze van, csak a Fe renczi-féle könyvkereskedésben vá sároljon. TULIPÁN KUT a legújabb és legolcsóbb vieemelö szer­kezet Szállítóképessége óránként 15 — 200 Hl. Árjegyzéket és ismertetőt küld PAPP GÉZA, gazdasági egyesületi titkár, /Nyiregyháza, vármegyeháza, telefon 113. 267Z-20 Komp eladó a tiszaugl Tiszahid épitő vállalatánál. Hordképesség 200 mtm. Bővebbet a helyszínen épitési irodában, vagy Erdélyi és Vajda oki. mérnökök, Budapest, Falk Miksa-u. 18/20. Mindenek előtt köszönet dr. Ke- JJ rekes Pál ügyvéd urnák, aki a vá­ros házszámtábláinak rendezését sür geti. Hiszen Nyíregyházán tényleg kellemetlen helyzeteket teremt a házszámozás rendezetlensége, az al­számozás, sőt a teljes számozatlan ­ság majdnem minden utcán elő­fordul, de ujabb keíetkezésü vá­rosrészeink minden utasítást, tám­pontot, adatot nélkülöznek a szá­mozásnál, különösen nélkülözik ma­gát az utcaszámot. Sőt ha tovább menve, azt is megemlítjük, hogy a juttatott (OFB) házhelyeken léte­sült utcasorok utcanevet sem kap­tak, s ez az állapot ugy a posta, mint az orvosi és mentőszolgálat, de a közrendészet és közigazgatás munkáját is erősen megnehezíti, csak megerősítjük Kerekes Pál véleményét, hogy tenni kell vala­mit. .Cikkének arra a részére vonatko­zólag azonban, ahol az eddigi utca­név • átkereszteléseket kifogásolja és ujabb (indokolatlan; átkeresztelé­seket ajánl, legyen szabad az aláb­biakban felhívnom arra, hogy: 1. a világ minden városában (az újvilág metropolisai közül egyiket, másikat kivéve) áz utca­nevek elkereszteiésében név-nevezés rendszer van. Ez a rendszer pedig abban áll, hogy a sugárutak (avenue-k), és a körutak (boule­varde-ok) történelmi nevet kapnak, mig az utcák (a rue-k) vagy törté­neti, vagy tárgynevet kapnak. — Nyíregyházára fordítva ezt a ha­sonlatot, az ügyvéd ur által emle­getett és szerinte közömbös nevü Géza-, István-, László utcák Bujtos nevü városrészünkre nézve sugár­utak A nevüket közömbösnek vélni azonban tévedés, mert ezek az egyszerű férfinevek, Géza, István és László-királyunk emlékét j elzik. Mindenesetre jobban hangzana az, hogy István-király utca, vagy Szent László-utca, de a városnak fölös­leges költsége lenne ezeket ezidő­szerint pótolni. 2. Ugyanezen hasonlat szerint to­vább haladva, ahogy eddig emli­tettük, teljesen helyes volt a város­tól az, hogy 20 évvel ezelőtt a praktikusnak mondott Orosi, Pazo­nyi, Szentmihályi utcaneveket, — Bocskay-, Bethlen-, Vay Ádám ne vekkel cserélte fel, mert ezek az utcák sugárutak. Természetesen he­lyes nevük pl. Vay Ádám-tó volna és nem utca. 3. Azt, hogy a Bujtos-utcát akár­milyen helyi nagyság kedvéért el­kereszteljük, semmiesetre sem szabad megengedni. Első ellenve­tésre alkalmas okom magának az ügyvéd urnák a Szarvas-utcáról mondott véleménye: a hagyomá­nyos szokás tiltja. Eltekintve attól, hogy az átkeresztelés semmilyen iró gyönyörű szobra a Széchenyi­ut és a Károlyi-tér keresztezésébe illesztett díszkertben áll.« Benczúrnak és Kovács Istvánnak lesz, sőt készülőben van emlékét méltón hirdető szobra. Elégedjünk meg azzal. Senei D. István. szempontból sem hálás, mert a tá­jékozódást a változás nagyon ne­hezíti (ismerek pl. olyan öreg em­bert, aki ma sem tudja, melyik a Bocskai-utca) és a kereskedői vi­lágnak pedig egyenesen ellensége a megszokott címtől való elté­rés, a tradíció sem engedi meg egy ennyire történeti vonatkozású névnek az eltüntetését. Igaz, hogy a Bujtos ma már nem az a láp, (1770-i városi térkép szerint y>Poly­hos-lapossac), ami a múltban volt és az is igaz, hogy a Bujtos-utca sem az, ami a múltban volt, de egy városrész és egy utca rossz hí­rét nem elkereszteléssel lehet el­oszlatni, hanem egészséges építke­zéssel. Ez az átkeresztelés olyan, mintha egy rablógyilkos a bemocs­kolt n;evét át akarná változtatni másra.. Sem ez, sem a Bujtos­névnek a köztudatból való eltün­tetése nem jár ilyenkor sikerrel. Ma a Bujtos, sajnos még mindig inkább a régi, ingoványos, posvá­nyos hely, mintsem egészséges, mo­dern városrész. És ma is fennálló rossz hirét nem az elkereszteléssel, hanem csatornázással és útburko­lással lehetne megmásítani. — A »Bujtos-utca« név jelenti és jelzi ma már, hogy a tőle északra fek­vő városrész helyén volt a »Poly­hos-lapossa« s ezt eltüntetni épen olyan nagy hiba volna, mintha ma­gának Nyíregyházának a nevét a­karnók elváltoztatni. Sem szépemlékezetü Benczúr Gyula kedvéért, sem jóemlékü Ko­vács István, sem ezekért harcoló dr. Kerekes Pál kedvéért tenni nem szabad. ^Kf­A városnak kétszer is meg kell gondolni azt, hogyha egy-egy utca­nevet el akar másra — még ha olyan jóhangzásura is — keresz­telni. Inkább adjon sürgősen nevet a Friedmann Selig-féle telkeken levő utcáknak és a régi vásártéri telke­ken levő utcáknak és rendeztesse az egész város házszámozását. Legyen szabad még valamit mon­danom. A múltkoriban valaki mon­dotta: »Hogy lehet az, hogy a Hő­sök Szobra a Bessenyei-téren áll és a Bessenyei-szobor a Dessew­ffy-téren? Miért nem Hősök-tere és miért nem Bessenyei-tér, vagy ha már Benczúr is odakerül, miért nem Halhatatlanok-tere ?« Hát kérem! Akkor is mondtam és most is mondom, hogy bizony­osak hagyjuk meg a Bessenyei-teret Bessenyei-térnek, ha annak idején már nem elégedtünk meg a »Vár­megyeház-tér«-rel. Sem a Hősök Szobrának, sem a városnak az sem­mit sem árt. És a Bessenyei-szob­rot is csak ugy emlegessék a föld­rajzkönyvek, hogy: »A nagy testőr­A kalaposok a szakértőt is cáfolják A nyiregyházi kalaposmesterek a szakértő által irt cikkre a követ­kező levélben válaszolnak: Tekintetes szerkesztőség 1 A »Nyirvidék« 157. számában: »Van-e joga a kalaposnőnek női kalapot késziteni« cimmef meg­jelent egy érintett és ismeretlen szakértő cikkére, tekintettel az ab­ban foglalt könnyen félreérthető és egyben bennünket most már mes­terségünkben is sértő tartalomra n. b. lapjukban a következőknek helyet adni szíveskedjék. Mi, cikkirassaí* nem fogíalkozó kalaposmesterek, de joggal meste­rek, jelen sorainkat megelőző fel­világosító nyilatkozatunkban a tel­jes tényállást már kifejtettük s egy­ben kijelentettük azt is, hogy cik­kezni nem óhajtunk, különösen pe­dig^ sértegető modorban, és a szak­értő urat, kit szakértőnek addig nem ismerhetünk el, mig nyíltan, nevével nem támasztja alá bizo­nyítékképpen, hogy egyáltalán ért a kalapos szakmához. — Elvégre névtelenül mindenMt szakértőként kelhet védelmére a kontárok mindinkább szaporodó tömegének, sőt azt is föltételezhetjük, hogy kö­zéjük tartozó ?, Azt is elismerjük, hogy a szak­értő ur el tudja olvasni a tör­vényes rendelkezéseket, bár ez még korántsem jelenti azt, hogy ugy a kalapkreációhoz, valamint az — ipartörvényekhez értene. Befejezés­képen pedig csak annyit jegyzünk még meg, tessék a névtelenség ho­mályából előbújni, hogy ezzel vé­get vessünk a felesleges cikkezés­nek. Tisztelettel: nyiregyházi kalapos­mesterek. | — Siessen, amig nem késő, mert csak néhány napiig tart a Ferenczi féle könyvkereskedés végkiárusi­tása. — Olaszországban Genova— Nervi világfürdőhelyen, magyar uri családi penzió, napi ellátás szemé­lyenkint nettó 32 lira. Nyári és téli szezon. Még néhány előjegy­zést elfogad a kiadóhivatal. Js. Megvédi befőttjeit az Ujságboltban kapható Penészmentes pergament papir 4339—3 Nyaralóban, kiránduláson is sok szép órát szerez a rádió ...de természetesen csak Tungsram Bárium csövekkel 4018 Birtok bérlet, 250—S00 hold búzát termő jó homok földet keresek ügyfelem részére tanyával és bérlőlakással őszi át­vételre. Cim : Dr. Blayer Endre Debrecen, Arany János-utca 4. sz. 4319-2

Next

/
Thumbnails
Contents