Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 122-146. szám)

1929-06-13 / 132. szám

98 JNfYÍRYIDÉK. Amit a közönség észrevesz. Panaszos levelek, észrevételek és egyéb megszívlelendő apróságok Meg kell nyitni a gőzfürdőt! A következő levelet kaptuk: Mélyen tisztelt Szerkesztőség! Becses lapjuknak f. évi jun. 2.án megjelent, f. é. 123. számában egy 'fürdő után epekedő polgár már szóvá tette, a múlhatatlan javítások címén, zárvalévő városi gőz- és kádfürdő ügyét. Mint b. lapjuknak hűséges olvasója már többször megfigyeltem azt, hogy »Amit a közönség észrevesz« rovat alatt felhozot dolgok és felvetett kérdések az illetékesek figyelmét sem kerülik el és olykor-olykor még megfelelő orvoslásra is találnak. A közönség nagy részének véleményével egyező közérdekű közlemény ugy látszik elkerülte az illetékesek figyelmét, mert a városi gőz- és kádfürdő még mindig zárva van és a kilátásba helyezett javítás és tatarozás felé még — a fürdőbezáráson kívül — semminemű legcsekélyebb intézkedés sem történt. ' Ebből a méla hallgatásból és a közönség körében szárnyaló hírekből arra lehet következtetni, hogy a fürdő huzamosabb időre terjedő zárvatartása van tervben. Nehogy azonban ez a közérdekű és nagyfontosságú ügy sürgős megoldása a feledés és elhallgatás csendes homályába merüljön, nem vélek felesleges munkát végezni, ha ezt a közönség körében állandóan tárgyalt kérdést, az idézett cikk helyt álló érvelésének megerősítésével, más megvilágításban szóvá tegyem Mi nyíregyháziak nagyon szívesen és fennen szeretünk, a mi 50 ezer lakost számláló kedves városunknak az utóbbi években általánosan észlelhető rohamos fejlődésével és , nagyvárosodásával eldicsekedni. Talán — őszintén beismerem — nem is ok nélkül. A véletlen azonban néha rögtön és keményen ránk cáfol és fülig pirulva vagyunk kénytelenek beismerni a város modernségével való hiu kérkedésünket. íme az én esetem: A napokban' egyik távollakó barátom autó körutat tett szabolcsi ismerősei körében és Nyíregyházára érkezve egy este hozzám is ellátogatott. Kedélyes vacsorázás közben — a ritkábban találkozó jóismerősök szokása szerint — sok mindenféléről elbeszélgettünk. A sok beszédtárgy között önkéntelenül is szóbakerült Nyíregyházának az utóbbi években való modern fejlődése is. Én, a lokálpartriótizmustól fűtve, nagy büszkén eldicsekedtem a közelmúltban létesült fővárosi jellegű nagyobb építkezésekkel — a város szépitési létesítményekkel és parkokkal — a jövőben programm ba vett vízvezeték, csatornázás, Korona ráépítés, vasaló-ház, vásárcsarnok, uj kaszinó stb. stb. terveivel, szóval mindazzal, amivel á város kulturnivóját az idegenek előtt ragyogtatni szoktuk. Barátom nagy érdeklődéssel hall gatta az áradozó dicshimnuszokat és őszinte elismeréssel nyilatkozott Nyíregyháza fővárosi jellegű fejlődéséről és én büszke mosollyal élveztem városunk magas kulturnivójának elismerését. Lefekvés előtt a beszéd a másnapi programmra terelődött és barátom kitapasztalván, hogy szerény hajlékomban fürdőszoba nincs azt proponálta, mennénk el reggél a gőzfürdőbe, mert alig várja, hogy a többnapos autótura közben magára szedett port tisztességesen lemoshassa és magát minden tekintetben restaurálja. Fülig elvörösödve a szégyentől kénytelen voltam bevallani, hogy a város egyetlen kád- és gőzfürdője már hetek óta zárva van s közeli üzembe helyezésére nincs is tíilátás. Faggatásaira azt is kénytelen voltam beismerni, hogy ez .nyáron a legtöbb évben igy

1 van és a fürdőközönség fürdés tekintetében a sóstói primitiv kádfürdőre van utalva. Azt, hogy ezután a kimagyarázkodás után micsoda kiviccelődésben és lesajnálásban volt részem Nyíregyháza nagyvárosi fejlődése tekintetéből, nem teszem papirra, de azoknak végső refrénje mindig az volt, hogy csak kikacagni való a város modern fejlődésével való kérkedés és dicsekvés ott, ahol a helyi közönségnek és az idevetődő idegennek még a legprimitívebb higiénikus kulturigényét — a fürdést — sem lehet kielégíteni, de meg a nyári tikkasz tó hőségben és porban sincsen hol magát egy kissé felüdíteni. Az ily helyet nem is lehet modern fejlődő városnak nevezni, bárminő szép épületei és parkjai legyenek is. A legszomorúbb volt részemről a dologban az, hogy a lesajnálás jogosságát a tényleges való állapottal szemben kénytelen voltam beismerni. Eddig a történet. Mélyen tisztelt Szerkesztőség! Ez a kis eset nagyon jellemző a helyzetre. Az " illetékes tényezőknek feltétlenül gondolkodni kell az abból ki- és levonható tanulságon. Ez az irásom bekezdésében idézett hasontárgyu közlemény teljesen helytálló érvelése mellett élénken világit rá a helybeli fürdőinségre és a fentarthatatlan jelenlegi állapotra. Nyíregyháza ma igen erős forgalmi központ. Naponként százával fordul meg itt a mindenféle közlekedési berendezéseken ideérkező idegen, akinek jól esnék a nyári hőségben az ut porától és izzadtságától a fürdőben megtisztálkodni és felfrissülni, hogy jobb munkakedvvel láthasson végzendői után. Méltóztassék csak elgondolni azt a különbséget, hogy a felfrissülési vágyaiban csalódott utas milyen hangulatban lát dolgai után a fürdő hiányában. De itt van a kenyérkereset taposó-malmában robotoló helyi közönség is, akinek sem ideje sem pénze nincs ahhoz, hogy a Sóstón való fürdés fényűzését megengedhesse magának, vagy a téglavető gödörben berenzett strandfürdő élvezésével járó ki- és begyaloglásra rászánja magát. Hát ez nem jól van igy és ennek nem is lehet igy maradni. A tatrozás címén bezárt városi gőzés kádfürdő üzemének szünetelését nem lehet — ad graecas kalendas — a végtelenségig kitolni. Ha a fürdőépületben múlhatatlanul szükséges tatarozások szükségesek. akkor az illetékes tényezőknek legelemibb kötelessége azokat kellő előkészítés után a tehető legrövidebb idő alatt végre is haj1929. junius 12: tani, mert a közönség hoyá-tovább türelmetlenül várja a városi gőz- és kádfürdő megnyitását és a jelenlegi állapotba belenyugodni nem fog és nem tud. Magam sem vagyok az építkezések terén teljesen laikus és nagyon jól tudom, hogy a műszaki tudás nem merül ki a monumentális épületek kitervezésében és létesítésében, hanem a gyengébb és rozogább épületeknek a rendeltetésük betöltésére irányuló tatarozásoknak az ügyes kieszelésénél és restaurálásánál is érvényesül. Tegye ezt meg az illetékes műszaki intézőség és a város vezetősége, még pedig minden bürokratikus huzavona mellőzésével, mentől előbb, mert a közönség türelmetlenül várja a városi gőz- és kádfürdő üzembehelyezését. Ha már van a városnak gőz- és kádfürdője, akkor — éppen a nyári melegben!— miért nincs? Hiszen az 50.000 lakosú város közönségének fürdési igényeit és szükségletét sem a nagyon primitiv sóstói gyógyfürdő, sem a nehezen megközelíthető bujtosi strand-fürdő amúgy sem elégíti ki. Egy a fürdő után epekedő másik polgár. flíikecz Istvánt választották meg a városok internátnsi bizottsága első tagjául (A »Nyírvidék« tudósítójától.) A Vidéki Városok Kulturális Szövetségének miskolci kongreszszusán Darkó Jenő rektor ismertette az egyetemi internátus kérdését. A városok küldöttei örömmel értesültek arról, hogy már 56 pitványi hely biztosítva van. Darkó Jenő a városok érdekeltségéről a következőket jelentette: A debreceni egyetem hallgatói városok és vármegyék szerint. Bajáról 1, Budapestről 57, Debrecenből 325, Győrből 2, Hódmezővásárhelyről 6, Kecskemétről 3, Miskolcról 23, Pécsről 2, Sopronból 1., Szegedről 1, Székesfehérvárról 4 hallgató tanul Debrecenben. Abaujtornából 11, Bács-Bodrogból 2, Baranyából 1, Békésből 24, Biharból 45, Borsód-Gömör f és Kishont egyesitett vármegyékből 16, Csanád-, Arad- és Torontál egyesitett vármegyékből 2, FejérI KÖNYVET PAPÍRT ÍRÓSZERT és DIVATLAPOT az UJSÁGBOLTBAN vásároljon bői 5, Győr-, Moson- és Pozsony egyesitett vármegyékből 2, Hajdúból 32, Hevesbői 16, Jász-Nagykun-Szolnokból 19, Komárom és Esztergom egyesitett vármegyékből 5, Nógrád és Hont egyesitett vármegyékből 3, Pest-Pilis - SoltKunból 30, Somogyból 10, Szabolcs és Ung egyesitett vármegyékből 104, Szatmár-Ugocsa- és Bereg egyesitett' vármegyékből 42, Tolnából 4, Vasból 8, Veszprémből 5, Zalából 4, Zemplénből 22 ) hallgató iratkozott be a debreceni j egyetemre. A rendezett tanácsú városok szerint. Békéscsabáról 6, Gyuláról 6, Makóról 3, Szentesről 7, Hajdúböszörményből 29, Hajduhadházáról 6, Hajdúnánásról 28, Hajdúszoboszlóról 13, Egerből 4, Gyöngyösről 2, Karcagról 18, Kisújszállásról 7, Mezőtúrról 13, Szolnokról 3, Turkevéről 4, Balassagyarmatról 3, Kiskunfélegyházáról 1, Kiskunhalasról 2, Nagykőrösről 3, Újpestről 5, Nyíregyházáról 62, Sátoraljaújhelyről 9 iratkozott be. A városok áldozathozatala ezzei szemben a következő: Sátoraljaújhely 4 hely á 8000 pengő, Békéscsaba 4 hely á 8000 pengő, Gyula 4 hely á 8000 pengő, Szentes 4 hely á 8000 pengő, Hajdúböszörmény 6 hely á 8000 pengő, Hajduhadház 4 hely á 8000 pengő, Hajdúnánás 5 hely á 8000 pengő, Hajdúszoboszló 5 hely á 8000 pengő, Mezőtúr 4 hely á 8000 pengő, Szolnok 4 hely á 8000 pengő, Turkeve 4 hely á 8000 pengő, Nyíregyháza 4 hely W 8000 pengő, Debrecen 12 hely á 8000 pengő, Hódmezővásárhely 6 hely a 8000 pengő, Kecskemét 4 hely á 8000 pengő, Miskolc 8 hely á 8000 pengő. Mennyit ajánlottak fel a vármegyék: Abauj-Torna 4 hely á 8000 pengő, Békés 5 hely á 8000 pengő, Bihar 7 hely á 8000 pengő, Borsód 4 hely á 8000 pengő, Hajdú 8 hejy á 8000 pengő, Heves 4 hely á 8000 pengő, Jász-NagykunSzolnok 4 hely á 8000 pengő, Sza-