Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 122-146. szám)

1929-06-13 / 132. szám

JNfYÍRYIDSK. 1929. junius 13. 2 Virágos ablak, virágos udvar Irta : Czapáry Bertalan a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara kertészeti szaktanára (Mutató a Virágtenyésztés timü müvembal) II. Virágos udvar Nem a rideg kőkerités közé foglalt kopár udvar legyen lakásunk kiegészitő része, hanem a virág, a virágzó cserje, a lombos, árnyékos fa pompázzon minden lépésen s fonja körül a ház falát repkény s védő lombsátrait tárja felettünk az illatos virágú hárs. így lesz valóban kellemes kiegészitő része lakásunknak a kert, a ház alja, a ház környéke. Szűkebb helyen csak kisszerű a virágos rész, de ha csak egy lépés is az, mit virággal vagy növénnyel ültethetünk be, már az is kellemessé fogja tenni lakásunkat. Nagyobb területen természetesen nagyobb kertet létesithetünk és itt már többféle bokrot, fenyőket, lombos fákat ültethetünk körül s belőlük kisebb-nagyobb csoportot létesithetünk. Ablakaink előtt rózsák és violák nyiljanak, futó növények kuszszanak a falra. Virágtartókban muskátli, meg sarkantyuka nyilak s a ház falánál viruljanak cserepes virágjaink. Ha kilépünk ajtónkon, virágcsoport illatozzék már a küszöbnél; vanilia, balzamina, oroszlánszáj viruljon az előttünk álló csoportban; itt legyenek kedvenc fuksziáink, pálmáink, aszparáguszaink elhelyezve s bármerre lépünk, mindenütt mosolyogjanak édes virágjaink. Előttünk az árnyas ülőhely, a rózsákkal futtatott fedett lugas, a lombos hárs, a folyton viritó pirosakác, mind-mind ott legyenek egy társaságban s ha a ház mellett elkanyarodó ut szélén a pázsitra tekintünk, ott is százszorszépet, ibolyát és gyöngyvirágot lássunk virulni. Szépen alkalmazhatók az örökzöld növények: Buxus, Thuja, Fenyők, melyek télen is megtartják zöld lombjukat s festői hatással vannak a szemlélőre. Kedvesek a Buxus sempervizens-ből készitett alacsony nyirott kis falak, melyeket valamely virágágy vagy utak szegélyezésére ültethetünk. A Thu ják is alkalmazhatók nyirott eleven sövény gyanánt, vagy pedig csoportok készítésére A fenyőfélék ugy egyedülálló, mint kisebb-nagyobb csoportba ültetve kiválóan alkalmazhatók. A cserjék közül különösen alkalmasak: Hybiscus, Svmphoricarpus, Cydonia, Phyladelphus, Evonymus, Syringa, Spiraca, Tamarix, Cermus, Ampelopsis, Brussonetia, Rhus Cotinas, Xanthoccras sosbifolia stb. Mentül nagyobb területünk van az épület körül, melyet kertté alakithatunk annál több virágot, cserjét és díszfát, fenyőket ültethetünk oda. A feayők és lombosfák csakis tágasabb helyeken alkalmazhatók. A díszfák közül említésre méltók többek között: Tulipánfa, Tölgyfa, Trombitafa, Nyírfa, Nyársfa, Hárs, Gyertyán, Fűz, különféle dísz-akácok, Jávorfák ptb. s mindezeknek a szines levelű változatai. Nagyobb pázsitterületre ültethetők a szépségükben feltűnő fák és cserjék. Egy, három, öt darabot ültetve egy-egy csoportba, igen jó hatást érhetünk el. Csoportok készítésénél ügyelnünk kell arra, hogy a nagyobb nö vésüek a csoport belsejére, a kisebb növésüek a csoport szélére kerüljenek s legelői, illetőleg a csoport szélére ültessük az évelő virágokat, Pfhox, Mályvarózsa, Aquilegia, Bazsarózsa, Szegfű, Gyűszűvirág, Harangvirág, Iris, Liliomok stb. A nyári virágokat csoportonkint ültetjük s a szőnyegnövényekből szőnyegágyakat, létesítünk megfelelő helyeken. A rózsák uralják a kert legszebb részeit s kedves illatukkal s virágaik sokféle színével elragadó pompát fejtenek ki. Virágvázákat oszlopokat virággal futtatva, szobrokat, szökőkutat vízmedencével, diszkaput disz keritéssel stb. helyezhetünk el még kis kertünkben, hogy ezekkel is változatosabbá tegyük kertünk cso portjait. Hogy házunk környéke valóban, szép, pompás, és kellemes legyen és különösen az esetben, ha a kert területe nagyobb, feltétlenül kertészhez forduljunk annak elkészítése végett; mert hiszen ő tudja azt a legjobban megalkotni. Ő tudja a kopár területet átvarázsolni kertté, mely zizegő lombsátraival, árnyékos, hüs kanyargó utaival, lelket elragadó virágcsoportjaival, messzenyiló tisztásával veszi körül lakásunkat, hová beköltözött a csalogány s az éneklő madarak serege, ahol szálldogál á márványszárnyu aranyos pillangó, örömmel látjuk itt a szerény ibo(A »Nyírvidék« tudósítójától.) A Vidéki Városok Kulturális Szö vetségének miskolci kongresszusán valósították meg először a városközi kiállítás régóta melengetett, szép tervét. A városháza termeiben mutatták be gazdag, szinte zsúfolt kollekcióban a városok grafikusainak müveit (I. terem), Szolnok és Debrecen művészeinek alkotásait, Nyíregyháza, Kecskemét, Békéscsaba, Szeged, Miskolc város festőinek müveit,(III. terem).. A grafikai teremben, az asztalon a hódmezővásárhelyi kerámiai tárgyak színesedtek, egy vitrinben Spányi Géza dr. nagy feltűnést és tetszést keltő ötletes kerámiái sorakoztak. Itt láttuk Nyíregyháza fülkéjében Gajdácsyné Borbély Gizella két nemes vonalú bronz plakettjét. Dr. Hodobay Sándor, Miskolc város polgármestere a városközi tárlatról a tárlat katalógusának előszavában nyilatkozott a következőkben : Nagy lendülettel törnek előre a vidéki városok. A képzőművészet alkotásai jejentős részét képezik kultúránknak, amely mai viszonyaink között csaknem az egyetlen fegyverünk az integer nagy Magyarország visszaszerzésére. Miskolc városa méltán lehet büszke arra, hogy falai között létesült ez a nagyszabású városközi képkiállítás. Ami művészi impreszsziót a Nagyalföld végtelen rónája, továbbá a Duna-Tisza köze, meg a Hajdúság és Nyírség dombvidéke sugallt, az most itt találkozik a Bükk tövében, az Avas alján, Miskolcon, ahol a hegy- és síkvidék ölelkezése különleges helyi színezetet varázsol a művészek vásznára. Ez a képkiállítás sok kedves öszszehasonlitásra, de egyúttal sok tanulságra is nyújt alkalmat. Láthatjuk, hogy vidéki városaink a főváros mellett most már egészséges irányban nagy lendülettel törnek elő s az erők összefogása által ujabb művészeti gócpontok vannak kialakulóban, melyeknek nem lyát az árnyas bokrok alján s ránk kacag a harmatos fűből hófehéren kicsillanó gyöngyvirág s diadalünnepet ül a kultivált virágsereg gazdag szinpompájával. Most fdrrás fakad a fűben, s csermely fut a csendes tó tükre alá, ott ahol kopár és puszta volt ezelőtt minden. ^S ha már készen áll kertünk, akkor annak további gondozását magára vállalhatja bárki i^, aki szereti a kertet s szeret benne foglalkozni. »Vir^j

ktenyesztés« cimü 262 képpel illusztrált művemben legelsősorban azon növényekkel foglalkozom, amelyeket lakásunk környékének beültetésére, díszítésére, sőt lakásunk belső részeinek díszítésére is alkalmazhatunk. Mindazon virágokat, növényeket, melyek hasonló gondozást igényel-' nek, külön-külön csöportba foglalom és ugy tárgyalom. E mű felöleli az összes növények gondozását, a nyári virágok, évelők, rózsák, kaktusz-félék, örökzöldek, fenyők, virágzó díszcserjék, disefüvek stb. A szükséges talajnemek, trágyafélék, azok keverését, a növények speciális tenyésztését és általános gondozását tárgyalom ugy, hogy az érdeklődőnek teljes ismeretet nyújtok. A mű megrendelhető nálam: Bocskay-kerti lakásomon. Ára: 8 pengő és a portó. (Folyt, köv.) csak a művészek, de főleg a közönség fogja hasznát látni, mert a képzőművészet iránti igényeit saját körzetében fogja tudni kielégíteni. Miskolc város megértő, müveit közönségét szeretettel kérem, hogy a magyar városok művészeinek itt összehozott alkotásait méltányló megértéssel fogadja meleg pártfogásába. > Talajizmentes tájfajtm művészet »kiápolása«, 8 A kiállítás derék, lelkes rendezőbizottsága, akiknek élén Bartus Ödön titkár és Meilinger Rezső festőművész fáradoztak, a következő, programmatikusan üdvözlő sorokkal köszöntötték a tárlaton bemutatkozó művészeket : Szeretettel üdvözlik a miskolci művészek a »Városközi Kiállitás«-on a kiállító testvérvárosok művészeit, kik eljöttek, hogy müveikkel uj szint, uj meglátást, hazánk más-más vidékének levegő jét mutassák be nekünk, kik a jövőben az ő mostani szereplésüket saját városaikban fogjuk viszonozni »miskolci« munkáinkkal. Ez az első ily nagyszabású városközi kiállítás. Történt már közeledés a városok között ezen a téren szerényebb keretek között, midőn 1927-ben Miskolc szerepelt Debrecenben s azt Debrecen viszonozta az idén Miskolcon, de egy ilyen összefoglaló seregszemle áttekinthetőbb képet nyújt a meglevő helyzetről. Ujabb és ujabb ötleteket, meglátásokat van módunkban megismerni. Szóval a kölcsönhatás oly termékenyitően hat az ügy fejlesztésére, hogy ezen fajta kiállításoknak állandósulni kell, hogy minden vidék festészete teljesen kifejleszthesse sajátos jellegét s a helyi karakter az ő zamatosságát fokozza. Hogy egy másfoglalkozásból vett kifejezéssel világítsuk meg a célt, a vidéki »talajizmentes táj fajta« művészet gondos kiápolására kell törekednünk s ezt a kiállítások kérlelhetetlen versenye gyomlálja a kivánt tisztaságura. Éppen ezért örömmel üdvözöljük ezen tárlaton s kívánjuk, hogy érezzék magukat kiállítók közöttünk oly jól, mint amily szeretettel mi őket fogadjuk. Klebelsberg- miniszter a nyíregyházi művészek tárlatán. A tárlatot mindvégig igen sokan látogatták, vásárlások is voltak. Az ünnepélyes megnyitáson junius 6-án délben ott volt Miskolc város társadalmának színe-java. A tárlaton a minisztert Bartus Ödön festőművész, titkár fogadta és kalauzolta és Mikszáth Kálmán főispán üdvözölte. Klebelsberg Kunó gróf válaszában hangsúlyozta, hogy a városközi tárlatok nem törekednek provincializmusra és utalt a barbizoni művészekre, akik a város zajából és forgatagából a vidék, az erdő ihlető magányába vonultak. Klebelsberg gróf figyelemmel járta be a kiállítás minden termét. Minden jelentősebb képnél megállt, kérdéseket intézett, tetszésének müizlés irányította látásának élénk ' kifejezést adott. Nyíregyháza termében Benczúr Gyula képei, vázlatai, rajzai utaltak arra, hogy a legnagyobbakat is a vidék adta az országnak. A művészettörténeti jelentőségű képeknél hosszasan időzött a kultuszminiszter, majd

l elismeréssel nyilatkozott Járossy Gyula, Szalay Pál, Imre János, Tóth Ilona, Kovács Tibor, és Molnár Rózsi képeiről. A Benczur-képek közül a főhe- ' tyet a Milleniumi Hódolat vázlata foglalta el. E mellé sorakoztak vázlatrajzai, önarcképének másolata. Járossy Gyula: »A pénz« c. akva rellje, »Virágos csendélet«, »Fonó vénasszony«, »Matyó menyecske«, »Tanulmányfej«, »Ablak mellett« c. olajképei eleven konstruáló erőt, gazdag szín, fény és árny hatásokat biztosító pikturát jeleztek. »A haldokló Jézus« c. olajfestése mély érzésű lélekre valló, nemes elgondolásu, komoly kép volt a tárlaton. Imre János »Könyves csendélet« c. oiajképe kiegyensúlyozott emelKedetc szellemű müvészlélek alkotása. A csendélet könyvei a »Nyirvidékt egy példányán állva nyernek »couleur local«-t. Hangulatos képek az »Interieur« és a »Csendélet« c. akvarelljei. Poétikus, szép müvek Tóth Hona és Molnár Rózsi képei is. Tóth Ilona »Virág csendélet« c. olajképe, »Fűzfák«

; »Tájkép«, »Fűzfás tájkép®, »Esős táj« c. akvarelljei a szépség álmait kereső költői lélek látásai. Molnár Rózsi »Tapolcai erdő«, »Csendélet«, »Tapolcai részlet;< »Tabáni utca«, Lillafüredi sé. tány«, Tanulmányé, c. akvarelljei, »Tabáni udvar« c. olajfestménye temperamentumos, élénk, biztos látású művész Járossy Gyula finom tónusu akvarelljei, meleg koloraturáju olajképei erősségei voltak a városközi tárlatnak. A »Bucsu sátrak Nyíregyházám, »Kemecsei.táj ősszel«, »Nyíregyházi vásár^ »Téli hangulat« c. akvarelljei, a »Parkrészlet« c. olajképe a nyírség hangulatát viszi a tárlatba. — Ilyenek Szalay Pál friss hatású poétikus melegségü képei közül a »Szabolcsi nyár«, »Nyírségi házikók?, mig a honti »Gyügy«, »Az öreg Garam«, »Vizpartja«, »Erdei napsütés«, »Erdőbéjiye« a bükki és a garammenti séták és elmélyedések finom zenéjü emlékei, alkotásai. Kovács Tibor »Sóstói erdő«, »Alkony« akvarelljei, »Alkonyat az erdőben« c. olajképe a nyíregyházi erdő poézisét árasztják. A grafikai' teremben feltűnt Tóth Ilona két finom vonalú tussrajza. A nyíregyháziak 53 képpel, két plakettel, több kerámiával vettek részt a tárlaton és jelentős tényezői voltak az első városközi tárlat nagy művészi sikerének. Nyíregyházi művészek a miskolci városközi tárlaton