Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 122-146. szám)

1929-06-02 / 123. szám

4 JNfYÍRYIDÉK. 1929. junius 2. lyek most vasrnáapi wekendre utaznak a vidékre, fel fogják keres­ni. Kidönösen a nyári esték intimek és szépek a Sóstón, amely a leg­szebb vacsorahelyek egyike az or­szágban. A polgármester információjából megállapítottuk, hogy a mélyfúrá­sú melegvizforrás feltárása, a strand fürdő és az uszoda felépítése kö­zeli programmja a városnak, hogy a Sóstó idegenforgalmának növelé­sével ujabb lendületet adjon vá­rosunk fejlődésének. A Nyírvidék a melegforrásért va­ló akciót már évekkel ezelőtt sür­gette és most, amikor a tervezge­tés ebben az irányban is megin­dult a városházán, nagy örömmel várja a kérdés végleges megoldá­st Gyerekmajális Irta: Péter Károly. Az élet szerteszét ágazó uttöme­gén, ezer és ezerféle cél felé törve bolyong az emberiség. Egyiknek utjá virágos, napsugaras, madár­dalos kerten vezet át, maga sem tudja talán, hogyan tévedt oda. Emberfeletti erők, szerencse, az élet százféle összetevőjének szeren­csés összejátszása irányitották lép­teit. Másik küzd, dolgozik, mindent feláldoz nagy, nemcsak vélt célok megvalósítása érdekében, s folyton holtpontra jut. A két szélső rész között a tehetség, veleszületett tu­lajdonságok, az egyéni cél, vágy, meglátás, ember és életismeret, munkaképesség, szerencsés, vagy szerencsétlen körülmények ténye­zőinek kiszámíthatatlan variációja teremti meg azt az ezerszínű zűr­zavaros képtömeget, melynek kö­zös neve: élet, molekulái az em­berek. Ha megállás nélkül, folyton cél­j afelé törne az emberiség minden tagja, a széthúzó erők feszültsége talán széttépne minden köteléket, ami embert, emberhez köt, s a szerencsétlenek életét is legalább eltürhetővé igyekszik tenni. Talán ennek a ténynek a felis­merése, vagy öntudatlan megérzése adta az embereknek azt a gondola­tot, hogy ősidők óta teremtettek olyan lehetőségeket, amikor elhal­A legdivatosabb nyári cipőviselet a SZíNDllETT óriási választékban, szebbnél szebb divatszinekbin, legolcsóbban be-; szerezhető P 14-től P 25-ig j cipőáruházában, Nyíregy­háza, Zrínyi Ilona-utca 1. 3228—5 gat az önérdek, megszűnik a létért való ideget, agyat, izomzatot ki­meritő munka, egy napra, néhány órára megszűnik az ember egymást üldöző, emésztő, marcangoló el­lenség, egymást lenéző, vagy leta­posó akarnok, vagy gépiesen dol­gozó rabszolga lenni. Emberré vá­lik, Isten teremtette szabad ember­ré, aki közös kapocs, mindenkit egyaránt lekötő közös emberi ér­zés csatol egymáshoz. Megpihen. Felfrissül. Más szem­mel nézi a világot. Uj, vagy rég elfeledt örömöket fedez fel, mely glóriát von a szenvedések fölé. El­feledtet sok keserűséget és uj kő zös utak felfedezésére vezet. Ilyen alkalom a gyermekmajális, melynek összekötő kapcsa, közös öröniet keltő ereje, megujhódást szülő csodatevő szere, az ember legdrágább kincse: a gyerek. Lezajlott a nagy gyermekmajális most újra. Lélekemelő látvány volt az a szí­nes gyermeksereg, amint ragyogó szemmel, mosolygó arccal, kis nem­zeti szinü zászlócskával a kezében vonult a Sóstó felé. Impozánssá tette, az osztályok előtt vitt nem­zeti szinü, címeres osztályzászló, melynek legnagyobb részét a min­den nemes cél iránt annyira érzé­keny, érte küzdeni tudó és mindig küzdő magyar tanitóság szerezte be, az apró emberkék néhány fil­léres adományából. Elismerés il­leti őket, akik verejtékes, sokszor lenézett munkájuk közben bár élet­erejük, az országot feltámasztó nagy nemzeti, kulturális munkájuk közben vércseppről vércseppre apad, az elmúló energia cseppjeit hazafi kötelesség és hazaszeretet palántái gyanánt ültetik a jövő munkásainak lelkébe. Apró kis mécstüzeket gyújtanak, mely egy­kor hatalmas lángtengerré válik, közepén az a?t felgyújtó nagy nem­zeti fák jávai, a nemzeti zászlóval, <3k, a kis emberek és tanítóik már megvalósították ünnepélyükön a zászlódiszt, amit sajnos a magyar, a felnőttek még nem. ők tudtak lelkesedni, együtt ün­nepelni és örülni. Tanuljunk tőlük próbáljuk meg ezt mi, nagyok isi Engedjünk egy keveset az ön­érdekből I Tegyünk kissé többet a közös nagy érdekért, ' magyar­ságunkért és hazánkért! Legyünk kissé gyermekebbek,- de ne gyere­kesebbek I Hátha hamarább meg­születik igy a mi zászlódiszünk is és az alatta egyesülő magyarság közös nagy majálisa, a nemzeti fel­támadás nagy ünnepe! Árnyékok esnek, árnyékok hullna!... Árnyékok esnek, árnyékok hullnuk szép kék egünkre felhők borúinak, furcsán kezd sírni a szél körültünk, álom kezd lenni, hogy régen egyszer mink is örültünk. Azt mondják: bácsi..., azt mondják néni... Darabig szívünk jaj dehogy érti! Elhessegetjük, mint szúró méhet s nem értjük, hogy a víg fiatalság miért nem ért meg. Rövid nadrágba, rövid szoknyába fürgén lépked még mindőnknek lába s virágot tépünk mellünkre is még — s furcsa mosollyal köszöntenek ránk ismét, meg ismét. Jó kedvünk is van,víg táncot lejtünk de egy-egy nótát mindig felejtünk; késni kezd lábunk a fordulóra, kicsi véletlen... (csókunk is ritkább) ki tehet róla? Egyszer mégis csak... de furcsa, furcsa, szögön marad a kis kapu kulcsa, nem kellnek bálok, kigyújtott éjek s bánt, hogyha utcánk végig dalolják duhaj legények. Árnyékok esnek, árnyékok hullnak szép kék egünkre felhők borulnak, furcsán kezd sírni a szél felettünk el-elmélázva elmondogatjuk: jaj, hova lettünk! Fiák András. Virágverseny lesz Nyíregyházán A legszebb virágos ablakot és a legszebb kertet díjazza a zsűri (A »Nyírvidék« tudósítójától.) Már az elmúlt évben elhatá­rozta a virágok és parkok váro­sának, Nyíregyházának vezetősége, hogy a virágkultusz általánossá té tele érdekében virágversenyt ren­deznek. Évről-évre bizonyos ösz­szeget szán a város a legszebb vi­rágos ablak és a legszebb virágos kert díjazására. A dijat zsűri ítéli meg. Az első virágosablak és vi­rágos kertverseny most lesz Nyír­egyházán. Junius 15-ig kell be­nevezni a versenyen résztvevők­nek. A benevezés nem kerül sem­mibe és a városi gazdasági inté­zői hivatalban eszközölhető. A zsűri tagjaiul Czapáry Bertalan tanárt, kertészeti szakembert, Steiner Vilmost, a Városi Üzemi R.-T. igazgatóját és Hősek Győző nyíregyházi virágkertészt kérik fel. Az első dij 150 pengő, a má­sodik 100, a harmadik 50 pengő lesz. A verseny bizonyára széles kö­Mlndenütt kapható! OTSÍ. Termáit» Magy. TejsxSvetkezell KBzpoag """ T XlUÓMt 1M/1M. rökben kelt figyelmet a virágkul­tusz iránt és fokozni fogja Nyír­egyháza közönségének a virágok iránt minden időben tanúsított szeretetét, szépíteni fogja városun­kat. Az izraelita iskola kirándulása Tokajba Amióta a népiskola tanterve kötelezővé tette a tanulmányi ki­rándulásokat, azóta a vasúton uta­zók gyakran találkoznak dalos­kedvű, vidám tanuló csoportokkal. A hétköznapi élet robotjában elerenyedett felnőttek örömmel szemlélik a gondtalan, derűs gyer­mekarcokat. Ilyenkor az öregek arcán is átsuhan a gyönyörködés röpke mosolya, majd halk sóhaj kél a szivekből: »Hej, mikor még mi is ilyen fiatalok voltunk!« A majálist követő napon Gold­berger, Hermann és Neumann ta­nítók vezetésével indult el a zsidó iskolának egy nagyobb csoportja. Az öreg Tokaj sok látnivalót nyújt az alföldi gyereknek. Itt, ahol a rónaság ölelkezik a hegyvidékkel, megláthatja a tanuló mindazokat a a földrajzi alapfogalmakat, ame­lyek csak a közvetlen szemlélő tapasztalat által lesznek világos, maradandó képzetekké. Napsütésben ragyogott a Tisza és a Bodrog siető vize, mintha át akarta volna szelni az útját keresztező akadályt, még jó mesz­szire a torkolaton tul megtartotta folyásának irányát, mig végre ere­jét veszti az erőteljes nekiiramo­dás és egymáshoz simulnak a ha­bok. A Bodrogköz csücskéje ki­KÜLÖNLEGESSÉGEK Lichtenberg cipőáruházában, Nyíregy­háza, Zrínyi Ilona-utca 1. Gummitalpu tenniscipö nöi P 7— férfi P 8-50 Crepp giimniitaipii tenniscipö „Wimbledon" vagyg„Tretarn"-gsártniány női PII 80 férfi P 12'80 Bivalybőr talpas tenniscipö (Gíiróm-talp) nöi P 14 — férfi P 15 — Parsfabefetes elsőrendű minőség Beklámcikkeim : „Wiking" svéd tenniscipö crepp sommitalppaf nöi P 9 50 3229-5 férfi Pll — SZANATÓRIUM, sebészeti, szülészeti és belbeteg ikttek. Röntgen laboratcmum. Ápolási díj közös szobában 8 pengő, külö 1 szobában pengő naponta. Orvosát mindenki ^szabadon flyjjggyjj^ JjflJ^jj & gfr

Next

/
Thumbnails
Contents