Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 122-146. szám)

1929-06-09 / 129. szám

JNíVíRYIDÉK. 1929. junius 9. kulturális tömörülése. A vidéki városok törekvésének főcélja, hogy Budapest mellett sok kis Budapest létesüljön és miként az olasz és német vidéki városok, bizonyítékai legyenek a nemzet erejének. Az ezután következő előadók azt indítványozták, hogy minden város álütson fel zeneiskolát, rendszeresítsék a városi hangversenyeket és népszerű zeneelőadásokat, létesítsenek városi kultúrházakat, közművelődési és közoktatási egyesületeket és a mozit is állitsák be a kultúraterjesztés szolgálatába. Magyar szivünk minden örömével üdvözöljük a miskolci városkongresszust. Mi voltunk azok, akik régen követeltük, hogy a magyar vidék kulturális színvonalát minél nagyobbá és modemebbé tegyék, a szó legnemesebb értelmében. Mert ha győztes ellenségeink fegyverrel, de méginkább ravaszsággal mindent elvettek is tőlünk, ám egyet nem vehetnek el: a kultúránkat. És ha a magyar kultura a vidéki városok összefogásával egyre nagyobb és nagyobb lesz, Kossuth Lajos szavait idézve: » Magyarországot a poklok kapui sem dönthetik meg!« A Városi Dalegflet sóstói hangversenyének műsora (A »Nyírvidék« tudósítójától.) Holnap, vasárnap délután 6 órakor tartja bemutató hangversenyét a Városi Dalegylet a Sóstón, amely a jelek szerint nagysikerű lesz. Közönségünk nagy érdeklődéssel várja különösen azoknak az énekkari daraboknak a bemutatását, amelyek a debreceni országos dalosverseny kötött versenykarai. A Városi Dalegylet nemcsak az első csoport versenyén vesz részt, hanem benevezett a kormányzói díj csoportba is. A hangverseny műsora a következő : • t. Sztára S.: Magyar zsoltár. 2. Demény D.: Esik eső.. Szeghő S.: Megyen már... Sztojanovits J.: Érik a búzakalász... Sztojanovits J.: Feketeszem éj szakája... Sztára S.: Nem loptam én... 3. Révfy G.: Barcarola. 4. Az Országos Magyar Dalosszövetség kitüntetésének át5. Demény D.: A tamási biró háza... A debreceni országos dalosverseny kötött versenykara. 6. Magyar népdalegyveleg. 7. P. Nagy Zoltán: Üzenet a vágvölgybe. Kezdete délután 6 órakor. Belépődíj nincsen. Az 1., 2. és 7. sz. a debreceni országos dalosverseny összkara. A karokat vezényli Jakab József karnagy. TULIPÁN KÚT a legújabb és legolcsóbb vieemelö szerkezet. Seállitéképessége óránként 15 300 Hl. Árjegyzéket és ismertetőt küld PAPP GÉZA, gazdasági egyesülni titkár, (Nyíregyháza, vármegyeháza, telefon 113. 2878—30 Vasárnapi írások Ad? és az iskola Aki Adyt ismerni akarja, nem szabad kiszakított verseiből, kiváltképpen nem szabad kitépett soraiból Ítéletet mondania. A sokarcú költőt, írásainak egész fénykévéjét kell ismernie, tanulmá nyoznia. Igen, abban mindannyian megegyezünk, hogy ma, a lelkek differenciáltságának, a kifejezés eszközének, a nyelv muzsikájának, pikturájának, plaszticitásának, misztikus erőgazdagodásának hajnalodása idején a mély szimbólumok költőjének tanulmányozása annál szükségesebb, minél kevesebb van valakiben Adyból. Sik Sándor nemrégen megjelent kötete, amelyben Prohászkáról Gárdonyiról, Ady Endréről a művészet magasságán szárnyaló, napfényes lélekkel, a tár sadalmi harcok, világnézeti össze csapások, politikai aprioritások földiségétől elvonatkoztatottan ir, az uj idők könyve, jele az Ady kérdésben való uj látásoknak. A kultuszminiszter iskolán kívüli oktatása célját szolgáló uj költői anthológia artisztikus köteteiben Ady Endre versei, ha óvatos ÖSÍszeválogatásban is, tisztult nézőpontokra valló bőségben jelentek meg és léleksugárzásuk a tragikus, jövőtsejtő, megújhodást so várgó, a nemzetkatasztrófa viharát a távolból érző, nyugtalan költői lélek mágikus hatása rásüt érlelő napsugárként a jövendők vetésére Az iskolák fiatalsága is lázas vágyakozással foglalkozik az Adyproblémával és ha elfogult, soha eredményhez nem jutó eltiltás helyett a nevelői lelket jellemző szeretettel, nyugodtsággal közeledünk az Adyért lelkesedő ifjúsághoz, ha érdeklődünk, mit szeretnek Adyban, a költő verseiből citáló sorokkal felelnek, szemükben csillag fénye ragyog és szavukból uj magyar tavaszok iEata csap felénk. Ha meglessük az ifjúságban fellobbant Ady-szeretet megnyilatkozását: érdekes eredményhez jutunk: az ifjúság Makltay könyvének látása szerint foglalkozik Adyval, akiben a tisztaságért áhítattal vágyakozó tragikus vívódó, vérző, magyar lelket szeretik könnyes, fájdalmas, őszinte forrón magyar szerelemmel. Már az irodalmi olvasmányok megválogatói, az uj iskolai irodalom történetek irói is tudják, hogy az ifjúságot nem szabad magára hagy ni az Ady kérdésben, nem szabad elfogultsággal a vita tüzét gyújtani a leikökben, hanem elő kell készítenünk a nagy lírikus komoly megértésének útjához. Nagy hiánya még az iskolai tanításnak, hogy az irodalomelmélet bevezető stúdiumaiban, ahol a százesztendő előtti írók formanyelvének, stílusának megértésére, stilusszépségük megéreztetésére évtizedek óta ugyanazokat a trópusokat és figurákat magyarázzák, az uj magyar lira megéreztetéséhez hozzásegítő uj irodalomelmélet megállapításait mellőzik. Azt, hogy mi a szinekdohé, addig, mig a stilisztikát tanulják, meg tudják a diákok mondani, példát is mondanak reá eleget, de, hogy miként kell megfejtenünk egy-egy mélytüzű, zománcos fényű, a misztikusát, a szavak sorának logikumáI val ki nem meríthető megfogha, tatlant, definiálhatatlant árasztó szimbolumot, nem tudják. Hogy az uj versekben az úgynevezett »értelmesa verseknél, a »logikum«nál sokszor több van, hogy a nyelv festőiségében fény és árny játéka, ritmusában szimfóniák transcendentális sugallása, a szív szavak felett zengő muzsikája van, ennek megérzéséhez nem jut el 'iskolai tanulmányai utján a diák. Azaz eljut. Eljut a maga kutatásának, »uj idők uj dalai«-nak tavaszán sarjadt, »harangvirág sziv«-ének titokzatos, az idősebb magyar generáció előtt ismeretlen, érthetetlen érzékenysége indítására. U] világ bontakozik, uj magyar lelki élet. A nemzet géniusza él és uj utakra árad a magyar élet. A kiegyezés korában, — mondotta Klebelsberg miniszter — külsőségei ben gazdagabb, anyagiakban pro- I duktiv, de a nemzeti lélek ereje, | Mindenütt kapható! Oras. Termeli 9 Magy. Te|ss6vetkeie9 K6zpoea| Bmimpemi, I., Horthy Mlklós-at 11*111. szárnyalása, alkotó lendülete tekintetében szegényebb volt a nemzet élete, mint ma. Voltak, akik mosolyogva intézték el a kultura hatalmas akaratú vezérének programmját, a »neonacionalizmus«-t. Pedig itt bontakozik előttünk a repülőgép magasba emelkedő, bugó szárnyalásával az uj magyar ság teremtő lelke. És ebben a lélekben, ennek a léleknek energiafeszültségében ott van a harcos Ady lelke is. Ne jusson az iskola ellenkezésbe az élettel, amelynek számára előkészít. Segítse az ifjúságot Ady-hoz, Ady igazi arcához, ehhez a töviskoszorus ma gyar mártír archoz, amelyhez a mai ifjúság, az ifjú magyarság Veronika kendőjével siet. Decsy Béla. Mit valósit meg Nyíregyháza a miskolci kongresszus előadóinak terveiből ? Bencs Kálmán polgármester a kongresszus társelnöke és előadója nyilatkozik a Nyírvidéknek (A Nyírvidék tudósítójától.) Miskolcon, a Magyar Vidéki Városok Kulturális Szövetségének kongresszusán sok életre való terv hangzott el. A Nyírvidék munkatársa megkérdezte Bencs Kálmán dr. kir. kormányfőtanácsost, mit valósithat meg Nyíregyháza ezeka tervekből a közel jövőben. Vásáry István dr. Debrecen polestere a kongresszus első napján Előadást tartott a vidéki városokban létesítendő kultúrházakról. Megemlítette, hogy kevés vidéki vá rosban van kulturház és Nyíregyházát ezek között a városok között sorolta fel. Igaz, hogy Miskolcon sincs és bizonyára nem is lesz kulturház, Debrecenben sincs, de ezt az előadó nem érintette. Utalt arra, hogy a kultuszminiszter bizonyára épp ugy, mint az iskolaépítéseket, támogatni fogja anyagiakkal a városi kultúrházakat építő városokat is. Bemutatta György Dénes műépítész tanár terveit is, amelyekben mintát mutat az ideális városi kulturház kiképzésére. Plank Miklós miskolci kulturtanácsnok a városi mozgószinházakról értekezett és a mozgót is a kulturházba építené. Dr. Bencs Kálmán polgármester, a nyíregyházi kulturházra vonatkozólag a következőket mondotta: Ma már nem építenek a városok kulturház^l. A muzeumnak, képtárnak, zeneiskolának külön épület kell, az egységes kulturház nem praktikus, kis városoknak, nagyközségeknek való. Nyíregyháza a múltban foglalkozott kultúrpalota építése tervével, ma már erre nem gondolunk. Mennyit költenek a városok könyvekre, mennyit költhet Nyíregyháza? Bank Sándor, a miskolci kereskedelmi iskola agilis igazgatója érdekes adatokban számolt be arról, mennyit költenek a városok könyvre és sürgette, hogy többet vegyenek fel rendes költségvetésükbe magyar könyv vásárlására. Szeged másfélmilliós kultuszkiadásainak egyszázaiékát kitevő öszszeget, 16.170 pengőt költött az elmúlt évben könyvre. Miskolc 450.000 pengőből csak iooo pengői, mig egy város, amelynek nevét az előadás nem említette meg, 1 52.000 pengős kultuszköltségvetéséből mindössze 400 pengőt szánt könyvekre, ezt is lecsökkentette 100 pengőre. Nyíregyháza — mondotta Bencs polgármester ennél a kérdésnél — évenként 3000 pengőt költ könyvre és 1000 pengőt lapokra, ez a kiadástétel olyan nagy, hogy a város elment e könyvtárfejlesztés terén a legmesszebb. Többet Nyíregyházától sem várhat a könyv áldozatos felkarolása terén. Nyíregyházán is sor kerül festőmüvésztelep létesítésére. Dr. Tóth Tamás, Szolnok költői lelkű polgármestere nagyhatású előadás keretében mutatott rá a képzőművészet támogatásának nemzeti jelentőségére. Javasolta, hogy a városok vásároljanak képet, fogadják nyárra vendégül a szegény, tehetséges müvésznövendékeket. — Szolnok, mondotta az előadó, 25 év alatt 5000. képet vásárolt festőművészektől. A festőművészet támogatásának kérdéséről Bencs Kálmán dr. a következőket mondotta: Nyíregyházán ma lehetetlen a kérdést megoldani, de a gazdasági helyzet enyhülése, után a tennivalók között programmba iktatjuk a művésztelep létesítését és a müvésznövendékek támogatását is. SZANATÓRIUM, sebészeti, szülészeti és belbeteg^knek. Röntgen laboratórium. Ápolási díj közös szobában 8 pengő, külöi szobában 16 pengő naponta. Orvosát —^ ^^ Myiregyháza, M

iói-ntca 42. szám.