Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 122-146. szám)

1929-06-07 / 127. szám

4 JNfYÍRYIDÉK. 1929. junius 2. Magyarország villamosítása A .Nyírvidék" számára irta: Hermann Miksa m. kir. kereskedelemügyi minwztei A villamosítás, különcben az utóbbi években Magyarországon is egyre figyelemre méltóbb haladást mutat. A csonkaország közhasználatú áramfejlesztő telepeinek száma a háború óta megkétszereződött és az ország lakosságának 50 százaléka lakik villamos vezetékkel behálózott területen. Ez a fejlődés szükségessé tette, hogy az egész országra kiterjedő villamosítási tervezetet dolgozzunk ki. A villamosenergia törvényjavaslat, amely készen áll és a közel jövőben az országgyűlés elé kerül, elsősorban szabályozni fogja az állam beavatkozási jogát és az államnak irányító tevékenységet fog biztosítani. Igy lesz elérhető, hogy minél kevesebb számú, gazdaságosan épített és vezetett elektromos erőtelep lássa el a hazai energiaszükségletet. Magyarország villamosenergia ellátása az ország szénvagyonára épül fel. Azokat a területeket, amelyeken 3,000.000 lóerőnek megfelelő vizierő állott rendelkezésre a békeszerződés a szomszéd államokhoz csatolta s Magyarország területén csupán mintegy 160.000 lóerőnek megfelelő kiépíthető teljesítmény maradt. Ezek a vízierők is olyariok, hogy ezeknek a kiépítésére a közel jövőben, alig lehet számítani, egyrészről, mert a Dunán és a Dráván, tehát az ország határán vannak, másrészről, mert, mint alacsony nyomású telepek, csak nagy költséggel volnának kiépíthetők. A villamos ener giaellátás ennélfogva, nálunk, teljes mértékben a kőszén és főleg a barnaszénbányászatra támaszkodik és az elektromos hálózatokat csaknem kivétel nélkül, a bányatelepekre épített nagyobb erőtelepekbe kell csatolnunk. Magyarországnak villamosenergia-ellátás szempontjából szóba jövő bányatelepei Pécstől Miskolcig félkör alakban helyezkednek el. Ezek közé tartoznak a baranya vármegyei bányatelepek, a Balatontól északra lévő lignitbányák, a Magyar Általános Kőszénbánya és a Salgótarjáni Kőszénbányának a Dunántul északkeleti részén levő bányatelepei, végül a salgótarjáni és borsódmegyei szénmedencék. A bányák körzetébe tartozó közhasználatú villamosener gia-telepek összes teljesítőképessége kereken 100.000 K.W.A. - tot tesz ki. Lényegesen megnöveli a bányáknak villamosenergia termelés szempontjából fontos szerepét, a Magyar Dunántuli Villamossági Részvénytársaság bánhidai telepe, amely ezidő szerint épités alatt áll a folyó évben azonban már minden valószínűség szerint megkezdi az energiaszolgáltatást. E telep részben a budapest-bécsi vasúti fővonal energia ellátására, részben pedig a székesfőváros energiaszükségletének fedezésére fog szolgálni s kereken 75.000 K.W.A.-tot kitevő teljesítőképességével legnagyobb villamos energia fejlesztő telepe lesz az országnak. A villamos-energia-ellátás mai fejlődési fokán elsősorban a községek ellátása és a nagyobb jelentőségű távolsági vezetékek építésére van szükség. Az utolsó két esztendőben, különösen jelentékeny távolsági vezeték épült: a sajgótarján-szolnoki 60.000 Voltos vezeték, amely az Alföld ellátására hivatott. Most van folyamatban annak a távolsági vezetéknek az építése is, amely 100.000 Voltos feszültséggel a bánhidai telepen termelt áramot fogja egyrészről a székesfővárosba továbbítani, másrészről pedig a budapest-bécsi vasúti fővonal állomásait energiával ellátni. Ezzel kapcsolatban a Mosonmagyaróvárig haladó 100.000 Voltos távolsági vezeték, amellyel négy telep is fog kooperálni, jelentőségben meghaladja az eddig létesített összes vezetékeket s méreteinél és feszültségénél fogva alkalmas lesz arra, hogy a magyaroszági bányatelepek és az osztrák vizierőtelepek közötti esetleges összműködés létrehozható legyen. & lovasimnepen résztvevő nyíregyházi kisgazdák meleg barátságot kötöttek a német és hollandus gazdalovasokkal (A »Nyírvidék« tudósítójától.) Az országos lovasmérkőzésen nagyszerűen szereplő nyíregyházi kisgazdák budapesti tartózkodásáról sok érdekes adatot sikerült megtudni, amely markánsul jellemzi kisgazdáink országos viszonylatban is kiváló kulturszinvonalát. Nyíregyházáról 12 lovas, 1 talyiga és egy kocsi indult Budapestre, ahol a tenyészállatvásár területén levő épületekben kaptak szállást. Az országos lovasünnepek versenyei május 31-ikén kezdődtek majd junius 2-án, vasárnap, a Vérmezőn inpozáns diszfelvonulás volt amelyben a magyar kizgazdák és lovasleventéken kívül hollandi és németországi csoportok is résztvettek. A nyíregyháziak itt melegen összebarátkoztak a németekkel és hollandusokkal, akik a Rákócziuti Pannónia szálló éttermében tar tott bucsuvacsorán szívélyesen meginvitálták kisgazdáinkat. Ezen az emelkedett hangulatu, szép vacsorán a nyíregyháziak közül Miskolczy István, Nádasi bokori, Gyurján Mihály Bálint bokori, Szmolár András Bálint bokori, Garai Mihály Rozsrét bokori, ifjú Nádasi András Nádasi bokori kisgazda és vitéz Istvánffy Elek törzsőrmesterek vettek részt. Az asztalfőn gróf Teleki Pál, nyugalmazott miniszterelnök és báró Rudnyánszky, a lovasegyesület vezetne ültek. A felköszöntők során a Néme* országban nevelkedett Miskolczy István Nádasi bokori kisgazda talpraesett, értékes beszéd keretében, németül üdvözölte a nyíregyháziak nevében a külföldi vendégeket, majd Csonkamagyarország helyzetére mutatva, arra kérte őket, hogy hazájukban propagálói legyenek a revízió gondolatának. A német szónok válaszolt Miskolczy felköszöntőjére, kijelentve, hogy a németek átérzik a magyarság nagy bánatát és tudják azt 15, hogy a magyárokat nagyobb szeretet kapcsolja a németekhez, mint az osztrákokat. A holland szónok válaszában a régi barátságra hivatkozott, arra a mély szeretetre, amely ma is fennáll e két nemzet között és örökké fog tartani. A vacsora, ahol a nyíregyháziak a revízió gondolatának nagy szolgalatot tettek, hajnali fél 2kor ért végett a legjobb hangulatban. Búcsúzásnál a külföldiek elkérték a nyíregyháziak cimét, hogy a jövőben állandó szellemi kapcsolat létesüljön közöttük és meghívták hazájukba, hogy látogassák meg őket. Az Apolló hoz

za pént

eken reprizben PERCIVAL C. WRÍT„Kék csillag'

1 (Beán Geste) c. regényét filmen fl MflLÁL LÉGIÓ -A. 2? O Xj X_» O Ma, csütörtökön utoljára A budapesti Vígszínház nagysikerű műsordarab ja A KÉK FRAKK Francia vígjáték különlegesség 9 felv. Nicolaus Rimsky a főszerepben. ÁZSIA TITKAI Kalandok Ázsia belsejében 6 felv Pénteken csak 1 napig PERCIVAL C. WREN „Kék csillag" (Beun Geste) c. regénye filmen 1) V A HALAL LEGIO Dráma a Szaharában 14 felr. — RONALD COLMANN a főszerepben és a „Paramount" burlesz

k Előadások kezdete ; hétköznap 5, 7 és 9 órakor A nyíregyházi ev. leánylícenm növsadefeeinek kirándulása a Hortobágyra Az a mondás járja Debrecenvárosában, ha valaki egy éve van Debrecenben s nem látta a Hortobágyot, huszonötöt érdemel, de ha mégegyszer megnézi, akkor százat. Hogy igaz-e e szólásmód, azt ment megtapasztalni a nyíregyházi ev. leányliceum kiránduló csapata. A szólásmód első része igaz, azzal a bővítéssel, hogy ez nemcsak a debreceniekre vonatkozik. Pedig nincs is olyan messze az a Hortobágy. Vonaton, autóbuszon köny nyen megközelíthető. Felejthetetlen látvány már maga az ut is, igy akácvirágzás idején. A csaknem asztal simaságú utak kétoldalán virágba borult akácfák öntik az illatot, levél álig látszik, csak összefüggő fehérség. Ujfehértó, Téglás, Hajduhadház vasárnapi hangulatu tájain suhan autóbuszunk, melyből messze kihallatszik a kiránduló lányok vig nótája. Megszületik az első aktuális nóta is: Megy az autó, megy az autó Hortobágyra Hortobágyi, hortobányi nagy csárdába Elől ül a soffőr bácsi, Ki az autót, ki az autót Hortobágyra igaziti. A vers sántit ugyan, de Ut desint vires Utána jön a másik, a harmadik s vidám kacagás szakítja meg a kevésbbé sikerült művészi alkotásokat. Debrecen. Rövid pihenő. Megnézzük a szobrokat, a történelmi nevezetességű templomot, az Egyetem uj épületeit s félóra múlva már robogunk tovább. Nagy az izgatottság. Mindenki a délibábot lesi, találóbbnál-találóbb megjegyzések röpködnek. A nagyobbak tudományos alapon magyarázgatják a kicsinyeknek ezt a gyönyörű fénytüneményt. Debrecentől kb. 25 km.-ig a táj nemsokban külömbözik a Nyírségtől. Tanya- tanya mellett, csak a homokbuckák hiányoznak. Első nevezetesség a Látókép csárda. Ütött-kopott bizony, boltíves folyosóit a színes fantázia benépesiti a betyárkor emlékeivel; ma vasutf sin s országút mellett fekszik. Autóbuszunk nyeli a kilómétereket. A tanyák mind ritkábban következnek, ingoványos, résszel van elhatárolva a megművelt résztől. Ebben csodálatos gazdag madárállomány van. Vijjogó sirályok, gólyák tömege — az egyik csoportban 60-at számoltam meg — vadkacsák és sehol szántóföld, amerre a szem ellát mindenütt csak legelő. Feltűnik az első hortobágyi kanász alakja, széles karimájú kalapjával vigan integet a lányoknak, tovább egy karám szélfogóval, majd a juhnyáj különleges hosszú egyenes csavartszarvu juhaival, távolban a legelésző gulya s már bent is vagyunk a Hortobágy közepén. Hirtelen hang zik: délibáb s csakugyan Balmazújváros előtt hullámzó tó jelenik meg s benne balmazújvárosi torony délibáb képe. Megsem próbálom leiini a hatást, amit ez a csodálatos látvány kivált az emberből. Ezt látni kell. A hortobágyi csárda kívülről barátságos, oldalán Petőfi emléktáblájával, de a bennelévők nem nagyon. Ugylátszik az iskolák »nem jó fogyasztók« s igy bizony elég kurta feleletekkel" fizettek ki. No de ez nem vette el kedvünket. A mátai biztos hajdúja katonásan jelentkezett a látnivalók megmutogatására s mintha a természet is kárpótolni igyekezett /