Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 122-146. szám)

1929-06-05 / 125. szám

4 JNfYÍRYIDÉK. 1929. junius 2. Kiáltó munkahiány! Irta: Pisszer János A KIOSZ. közgyűlésén, melyet vasárnap délután 6 órai kezdettel és a résztvevők nagy számával tartott meg, több igen fontos és a közéletet is mélyen érintő tárgy mellett, tárgyalás anyagát képezte az a szörnyű munkahiány is, mely elsősorban az építőipart, de ezen keresztül a többi iparágakat, vala­mint a kereskedelmet és a föld­mivelést is éri. Nincs munka! Ez a szörnyű vészkiáltás hang­zik ma végig a Tiszántúlon és ez a legközvetlenebbül érinti Sza­bolcsvármegyét, mert a közismer­ten fagykársulytotta vidéken nem tud munkaalkalmat teremteni a földbirtokos gazdatársadalom, a károkat legközvetlenebbül érző ré­tege a magyar nemzetgazdaság­nak, de nem tud ilyent teremteni sem az iparosság, sem a keres­kedő, sem más osztálya sem erv­nek a tiszántúli lakosságnak, mert szervesen összekapcsolódnak a te­hetetlenség terén mindazok az erők, amelyek az aktivitásban is szerves kapcsolatban kell, hogy legyenek. Megbénult itt minden és ezt nem csupán a fagykárnak kiszá­míthatatlan mértéke okozta, ha­nem egyben súlyosan, a legerőseb­ben előidézte a bankkamatlábnak az uzsora mértékét is túlhaladó nagysága, az a mértéke, amely mellett a pénz, termelő szemszö­géből tekintve, már hasznavehe­tetlen, de nemcsak értéktelen, ha­nem egyúttal a legnagyobb veszé­lyeket is magában rejti, mert alá­aknázza, elpusztítja a már keser­vesen megszerzett és érintetlen va­gyont is. Ne higyje senki, hogy a kis és nagy vagyonok között ebben a te­kintetben különbség van! Nincsen biztonságban senkinek vagyona, mert ma az egyiket, holnap a má­sikat kezdi kirágni és aláaknázni j a birhatatlan kamatteher, mig ez ' ekként folytatva, összeroppantja az egész társadalmat. Marxi elmélet szerint folynak ma a dolgok, de a tőke, az elé­gedetlen és soha ki nem elégíthető tőke utján. A vagyon koncentrá­lódik a nagytőke birtokában, hogy azután a saját súlya alatt roppan­jon össze. Ez ellen a megnem látott és vakon gyakorolt, a kölcsönadott tőke kamatain keresztül összeha­rácsolódó és koncentrálódó tőke­halmozás ellen, ha kellőleg meg­fontolnánk a dolgot, éppen a nagy­tőke birtokosainak kellene leg­elébb védekezniök. És ne essen senki tévedésbe, vagy talán nagy­zási bajba, ez alatt a nagytőke alatt nem a vidéki kis és nagyobb bankokat és pénzintézeteket kell érteni, amelyek éppen ugy jár­szalagján járnak a budapesti ban­koknak, mint ahogyan azokat is madzagon rángatják a külföldi pénzhatalmasságok is. Nem, ezek csak mérsékelhetnék a nyomorusá- | got, mert tehetetlenségükben ezek a bankok csupán nagyobb haszon­rátát csapnak hozzá amúgy is el- ] érhető nagy-nagy hasznaikhoz. í A pénzhatalmasságok vakok, ame­lyek nem látják a maguk terem­tette marxi tőkekoncentrációt. Ennek a telhetetlen mölochnak útjában pusztulnia kell a munká­nak, kiszáradnia a keresetforrás­nak, nem azért, mert a munkahi­ányt szándékosan idéznék elő, ha­nem azért, mert a nagy kamatte­her természetével együtt jár ezek­nek a forrásoknak a bedugulása, kiszáradása, a kereseti lehetőségek nek csökkenése, végül megszűnése és mindaz a sok sirám és fájda­lom, ami mind-mind kapcsolatos ezzel. Érzi ezt a KIOSz. nyíregyházi csoportja is és ezért jajdult fel rendkívüli közgyűlésén. És mert látja a KIOSz., hogy a bajt nem látják, vagy nem ér­zik, ha pedig látják és érzik, még­sem tesznek semmit országunk gazdasági helyzetét javítani hiva­tott faktoraink, igy kénytelenek­nek érzik magukat a tagok és ezek összessége a közgyűlés, hogy reávilágitsanak a bajok következ­ményeire. Az év első fele idestova eltelik és munka nem volt. Mi lesz az év második felében és az azzal folytatódó télben, ha az egész esztendő a tétlenségek jegyében, a munkáskezek hever­tetésében telik el? Ki és hogyan fogja levezetni az elégedetlenséget, megszüntetni a nyomort, amely máris ordítva kiált felénk a munkahiány ijesztő és ré­mítő képében?! Munkaalkalmak katasztere az ország nyugati részétől kelet felé haladó irányban mind csökkenőb­nek tünteti fel a keleti részek mun kaalkalmait. Tessék bármely szak­lapot kézbe venni, a katasztert el­készíteni és meggyőződni a fen­tiek valóságáról! Nem látja ezt senki?! Nos: a KIOSz. meglátta és zörgetni kíván azokon az ajtókon, amelyek mögött a javítást értők munkálkodnak. Távol esünk ugyan a fővárostól, de mégsem olyan távol, hogy meg ne hallják jaj­szavunkat. Földmozgósitások lehetnek in­ségmunkák a napszámosok számá­ra^ de nem az ipar és az ipari munkásság részére. Ez utóbbiakat is érte fagykár, ha nem is közvet­lenül, hanem közvetve. Ezen pedig segíteni kell! Ebben az évben 18000 pengőt fizet a város a katonai lakbérek pótlására Elodázhatatlan Nyíregyházának magasabb lakbérosztályba való helyezése (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Nyíregyháza város költségveté­se ebben az évben 9000 pengőt állított ' be a katonatiszti lakbé­rek pótlására, mert a városnak törvény által megszabott köte­lessége a tisztek lakásának bizto­sitása. A tiszti lakbérekért, ép­pen ugy, mint a köztisztviselők lakáspénzéért lehetetlen megfe­lelő lakást kapni Nyíregyházán. Ezért a város minden esetben kü­lön megfontolás tárgyává teszi, hogy a tiszti lakbér és a tény­leges lakásbér közötti különbség­| bői mennyit vállaljon. — Legtöbb , esetben a különbözet ötven szá- I zalékát fizeti a város, de nagyobb családoknál ennél többet is. Ezekre a pótlásokra az idei költségvetési évben nem elég a 9000 pengő. A létszám szaporo­dott és ujabb 9000 pengő póthi­telként való engedélyezését kéri a tanács a szakosztályoktól és a iépviselőtestülettől. A szakosztályok együttes ülé­sén Rajtik Miklós tanácsnok is­mertette a beszállásolás, a lak­bérpótlás ügyét és előterjesztése álapján újra kitűnt, hogy Nyír­egyházát most már haladéktala­nul magasabb lakbérosztályba kell sorozni, mert a város költségve­, ' • 'li: <\ * Az Apolló hozza pénteken reprizben m— maaw • ua w.a U BtiSMai M Lü Ui ma ai PERCIVAL C. WREN „Kék csillag 1' (Beán Geste) c. regényét filmen n MflLÁL LÉGIÓ Kedden este 1/a9 órakor Tavasz Palesztinában Ismertető' előadást tart Dr. Patai József a „Mult és Jövő" szerkesztője Ezen előadásra minden jegy elkelt néhány számozatlan hely kivételével Szerdán Csütörtökön A budapesti Vigszinház nagysikerű műsordarabja A KÉK FRAKK Francia vígjáték különlegesség 9 felv. Nieolaus Rimsky a főszerepben. ÁZSIA TITKAI Kalandok Ázsia belsejében 6 felv.. Előadások kezdete : hétköznap 5, 7 és 9 órakor Mindenütt kaphatói Termeli} Tejszövatkezef! KSspontf BmiUpc.t, I., Horthy UiktÓMt 11*131. tése hova-tovább nem birja el a horribilis lakbérpótlásokat, ame­lyek ebben az esztendőben már 18000 pengőre emlekedtek. Mit mond az 1923. XXXII. törvénycikk? A város az 1923. XXXII. tör­vénycikkre hivatkozik, amikor sürgeti a lakbérosztályba soro­zás revizió alá vételét. Ez a tör­vénycikk kimondja, hogy a lakbér­osztályokat három évenként új­ból meg kell állapítani a tényleges viszonyoknak megfelelően. —Most már másodszor kellett volna te­hát a lakbérosztályba való soro­zásnak megtörténni, azonban a tisztviselőtársadalom, a város, a háztulajdonosok nagy kárára egy esetben sem történt meg. Nyíregyháza városa 1924-ben, majd 1927-ben kérte a magasabb lakbérosztályba való sorozást, de kérelmére nem kapott döntő vá­laszt. A városban levő 7152 lakás kö­zül 3720-ban, a lakások 52 szá­zalékában maga a háztulajdonos lakik, mig 4432 lakás, a lakások 48 százaléka bérbeadott lakás. — Ezekből már csak 1091 lakás olyan, amelyben kötött bért fi­zetnek a lakók, mig 2341 lakás már szabad egyezkedés tárgya.A kötött lakások száma a szabad la­kások számának csak negyven százalékát teszi Nyíregyházán. Nyíregyháza a vidéki vá­rosok között Érdekes összehasonlításra ad alkalmat Nyíregyházának és a többi vidéki városnak lakbérosz­tály szerint való egybevetése. Budapest az első lakbérosztály­ban van. A második lakbérosztály­ba sorozott városok: Győr, Sze­ged, Szombathely. Ezek között a városok között Szombathely ki­sebb, mint Nyíregyháza. A harmadik lakbérosztályban vannak: Debrecen, Kaposvár, Kispest, Komárom, Miskolc, Pécs, Sátoraljaújhely, Sopron, Székes­fehérvár, Szolnok, Újpest. Ezek közül Komárom, Sátoraljaújhely, Sopron, Székesfehérvár, Szolnok, Újpest jóval kisebb városok, mint Nyíregyháza, mégis maga­sabb lakbérosztályban vannak. A negyedik lakbérosztályba so­rozott városok: Cegléd, Eger, Erzsébetfalva, Balassagyarmat, — Gyula, Esztergom, Jászberény, Kecskemét, Nyíregyháza, Makó, Nagykanizsa, Pápa, Veszprém, Zalaegerszeg. Mind olyan városok, amelyek — Kecskemét kivételé­vel —• jóval kisebbek Nyíregyhá­zánál. Nyilvánvaló, hogy a nagy­gyáfejlődött Nyíregyházának a ne­gyedik lakbérosztályban hagyása súlyos következményekkel jár. Nyíregyháza most az első lak­bérosztályba való helyezését ké­relmezi és olyan súlyos indokkal támogatja felterjesztését, hogy lehetetlen előle kitérni. A szakosz­tályok együttes ülése javasolja a katonatiszti lakásbérek pótlására ujabb 9000 pengő felvételét, de sürgős szükségnek tartja a város elviselhetetlen terhén való könnyí­tést a lakásbérek felemelésével.

Next

/
Thumbnails
Contents