Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 122-146. szám)

1929-06-29 / 146. szám

1929. junius 28. JrfttllYIDÉK. 221 pecher név a Felvidéken fogalom. Hires nyaralójuk Felkán 60 szobá­val az összeomlás után szűnt meg. Övék volt a ma is Krompecher név alatt működő gyár is, ahol el sőnek készitettek zabból tápliszte­ket. A Zamakó néven ismert világ hirü gyermektápszer az ő készít­ményük. Felka főterén áll az üzlete, melynek sajnos ő az utolsó veze­tője. Egyetlen fia hősi halált halt és vele becsukódik a több mint 1 50 éve fennálló hires Krompecher Dőlt. Leányát Pesten nevelteti. * A végtelen előzékeny bácsi öröm­mel látja, hogy érdemesnek tar­tottuk megnézni a Tátramuzeumot. Nem akartuk megbántani és ezért nem mondtuk meg, hogy véletlenül kerültünk ide. Ö az egyik alapitója és jelenlegi őre a muzeumnak. A muzeumban mostanáig minden változatlanul maradt. A magyar fel­iratok a tárgyak felett szinte kia­bálnak. A cseheknek nem nagyon tetszett ez a külön állapot és sze­rették volna tótvidékre, Turóc­szentmártonba áthelyezni. A mu­zeumegyesület vezetősége erre a vá­roskának adományozta, hogy a cseheknek ne legyen joguk elvin­ni, amire a csehek azzal válaszol­tak, hogy cseh igazgatót neveztek oda ki. A helybeli cseh elemi igazgatója teljesen ingyen vállalta. Épen most irja át csehre a felírá­sokat. Ez volt az ablakon kiszóló hosszú ember. * Lelkes orvos ki u muzeumi tárgyukért gyógyít A Tátramuzeum iskolapéldája," mit tesz a lelkesedés. A szépért, jóért való rajongás. A Tátra szere­tete a semmiből teremtette meg ezt a nagyértékü muzeumot. Nagy kár, hogy egy ilyen félreeső kis I elyen van és kevesen tudnak róla. ent, valamelyik nagyobb fürdőn ;nne az igazi helye. A vezetőnk és dr. Deutsch kör­rvos vetették meg alapját 1884­en. Régi szepesi család tagja mindakettő és családi, féltve őr­zött tárgyaikkal kezdték meg a Lyüjtést. Dr. Deutsch a Szepesség jiigöregebb orvosa. Közel jár a nyolcvanhoz. A kongresszuson megismerkedhettem vele. Aranyos, szellemileg friss bácsi. Nagy ne­hezen tudták lebeszélni, hogy a tiszta német nyelvű kongresszuson magyar felköszöntőt ne mondjon. Most is szivén viseli a muzeum sorsát, mint régebben. Közmondá­sos volt a szeretete. Tárgyakért, po­harakén, könyvekért gyógyított. Egy serleg volt egy foghúzás ára. Egy szekrényért egész évig kezelt. Ö alapította meg a hires tátrai növénygyűjteményt is. ^Négyezer darabot gyűjtött össze turistásko­dásán. Sajnos ma már nem tud hosszabb túrát tenni. Az egész nö­vénygyűjtemény 10 ezer darabból áll. Nincsen olyan tátrai növény, mely ne lenne itt képviselve. Dr. Deutschon kívül Scherfel bécsi professzor (szintén szepesi) buz­gólkodott ezek összeállításán. A másodgyüjtemény a bécsi Hof muzeumba került. * Magyar menedékház magyar címerrel A vezetőnk a legnagyobb kész­séggel vállalkozott, hogy a muzeum igazi értékeit feltárja előttünk. — Mindjárt az első szobában ap<-ó kis faházak ragadják meg fi­gyelmünket. A régi és uj tátrai menevlékházak modelljei. Gyö­nyörű művészi kivitelben. A ma­gyar tbristaegylet kis menedékhá­zán a magyar címer is rajta van. Elragadtatásunkra szerényen val­lotta be kalauzunk, hogy mindez az ő kezemunkája. Régen egyszer Thüringiába utazott ki, hogy meg­tanulja a fafaragászatot. Télen ké­szíti ezeket. Gyermekkora óta tu­ristáskodik. Ugy ismeri a Tátrát, mint a tenyerét. A kis menedék­házak mintha bólintgatnának és köszönnék meg ezt az ideális lelke­sedést. Bár a mi Jósa András mu­zeumunknak sikerülne összegyűjteni egy ilyen lelkes tagu egyesületet, ami Kiss Lajos igazgatónak régi vágya. Aki Kossuth Lajosra 1 hasonlít Az idő szaladt és nem tudtunk annyi időt szentelni a muzeumnak, amennyit megérdemelne. Rövid pil­lantást vetünk csak II. Rákóczi Fe­renc pénzeshordójára, amelyen 4 tolózár nyilt egy kulcsra. Hogy ke­rült ide ? Hires* porcellángyüjte­mény, cipszerszoba, biblia, valóság­gal követelték, hogy maradjunk még de a villanyos ilyenkor még nem közlekedik olyan sűrűn. Mégis csak rászántuk magunkat az indulásra. A földszinti nyitott ablakon be­néztem. A cseh íjgazgato ir. Az Íróasztal felett Kossuth Lajos fény­képe. Csodálkozással nézek a vezetőnkre. Hamiskásan mosolyog. «Azt hiszik, hogy Dénes bácsi Széplakról. A legöregebb turista. Mindenki ismeri, ki már járt Szép­iákon. Nagyon hasonlít Kossuth La­josra. Ezért tudtuk megtartani. "A többi Kossuth reliquiákat el kel­lett távolitanunk. így egy levelét, melyet a cipszerekhez intézett, mely nek minden szava ma is égető valóság.» Melegen megszorítottam a kezét. Egy szót se szóltam. Itt nincs helye a szónak. A magyarsághoz való törhetetlen ragaszkodás a szivek mélyén húzódhat meg. Derék jó f Krompecher bácsi! (Folytatjuk.) A rovar az ember ellensége* Ff Ítéljünk hát s a veszélynek vége. Ne tegyük ki családunk egészségét egy pilla­natig sem a betagségterjesztö legyek, szúnyo­gok, svábbogarak, poloskák, hangyák, bolhák csípéseinek. Permetezzünk FLIT-et. F L I T behatol minden hasadékba, ahol sváb­bogarak, poloskák és hangyák elbújnak és sza­porodnak. Kiírtja petéiket Megöli a rovarokat, de emberre ártalmatlan. Nem hagy foltot FLIT nem tévesztendő össze a közönséges ro­varírtókkal : tökéletes rovarpusztító ereje minden várakozásunkat kielégíti. Permetezzünk MaSTarországj központ: *"> PANACEA RT. BUDAPEST, VI, FIGYEL0-U. 16. TELF.FOM: 909-48* Móricz Zsigmondhoz Régi, kihamvadt vulkánok tüze lobog fel Tebenned, Koppány, Kont-vére, bikafejű magyar, ki a szent magyar-testet a porból felemelted, (mert hisz a testnek is élni kell, ha a lélek élni akar) Régi, kihamvadt vulkánok tüze lobog fel Tebenned, ősmagyar keserűség lávája kavarog lelked mélységiből, kit milliók szeretnek: a megtépett, szegény, bús rongyos-magyarok. Régi, 'kihamvadt vulkánok tüze lobog fel Tebenned, Bo;ond vagy? Dózsa? Nem. Te több vagy annál... Benned a magyar föld lelkesült teste ég s a hajszolt, igázott, véres magyar szív fáj. Régi, kihamvadt vulkánok tüze lobog fel Tebenned, égig viharzó lángja a magyar pokolnak szegény, meggyötört népünk büszke lelke lelked. Várallyay Jenő Változások a nyíregyházi metodista egyház lelkészi karában (A Nyirvidék tudósítójától.) A nyíregyházi metódista egyház lelkészi karában az egyház életét mélyen érintő változájsojkí vannak. Az egyház hét éven át nagy buz­galommal, figyelemreméj^, társa­dalmi aktivitással, meleg szociális érzéssel tevékenykedő népszerű lel­készét, Walrabenstein Jakabot egy­házi főhatósága Budapestre he­lyezte központi egyháza vezetésére. Ez az uj megbízatás kitüntetés Walrabenstein Jakab lelkészi pá­lyáján, de a nyíregyházi metodista hivők között szomorúságot keltett. Minden felekezeti szempontot itt kikapcsolva, megállapíthatjuk, hogy társadalmi életünkben jelentős sze­repe volt a távozó lelkes papnak, aki fáradhatatlanul munkálkodott a szociális bajok orvoslása terén, je­lentős küzdelmet indított a nyomor, a népbetegségek, az alkohol pusz­tításai ellen, felkarolta a szegénye­ket, melegedő szobát rendezett be az otthontalanoknak, a fázó sze­gény munkásgyermekeknek és so­kat fáradozott az - epileptikus be­tegek otthonának megteremtése ér­dekében. Eszméiért agitált szóban, Irodalomban. Működése idején itt jelent meg a metodisták országos lapja, a Békeharang, amelyet nagy gonddal szerkesztett és amelyet buz­gón olvastak hívei az ország min­den részében. Általában serény és fáradhatatlan munkása volt annak a feladatnak, amelyet a társadalmi válság, a szociális bajok enyhité se terén vállalnak a jobbérzésüek és amelyeknek teljesítésével eny­hül a feszültség az egyes társadal­mi osztályok között. Walrabenstein Jakab helyébekét fiatal lelkész kerül Nyíregyházára. Az egyik nyíregyházi származású: Márkus András, aki eddig Gyö­köny községben, Tolna megyében működött, a másik Dékány Elemér lelkész, aki Kaposvárról kerül Nyír­egyházára. A szabolcsi iskolánkivüli népmü­velés ezerötszáz pengőt kapott rádióra (A »Nyírvidék« tudósítójától.) A rádió mindjobban terjed a íalvakban és nagy pedagógiai je­lentőségét felismerve, az iskolánki­vüli népmüvelés is beállította a modern hírforrást a népoktatás szolgálatába. Nevelős Gyula dr. miniszteri tanácsos, amint a Nyir­vidék megírta, éppen a napokban látogatta meg a Benkő bokori is­kolát, ahol vasárnap délután a rá­diószabadegyetem előadásait hall­gatták a tanyasiak. Tegnap a kul­tuszminisztérium ujabb rádiók beszerzésére 1500 pengőt enge­délyezett a szabolcsi iskolánkivüli népmüvelés tikárságának. — A rendelkezésre álló összegből Bar­na Jenő népművelési titkár any­nyi rádiót szerez be, amennyit csak lehet és már több rádió­technikustól kért ajánlatot. A kul­tuszminiszter évről-évre mind több rádiót juttat a falvak részére, amivel az eddig elzárt területek mindenhol bekapcsolódnak a rá­dió segítségével megindított erős népművelési akcióba. Ugyanabban az időben az ország minden he­lyén egy kulturális áramhatásba kerül a nép és így erős, egysé­ges szellem kialakításának nagy nemzeti jelentőségű kulturmunká­ja indul meg az országban. ASINGER VARRÓGÉPEK MÉGIS A LEGJOBBAK r • y

Next

/
Thumbnails
Contents