Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 122-146. szám)

1929-06-28 / 145. szám

4 JPsrtfÍRYIDÉK. 1929. junius 28. Nyilvánosságra került a román demars szövege és a magyar kormány válasza „A magyar kormány mindig azon a véleményen volt, hogy a trianoni békeszerződés rendelkezései igazságtalanok" állapítja meg a demarsra adott válasz A budapesti román követ kormánya utasítása értelmében ezentúl nem jelenhetik meg hivatalos ünnepségeken Budapestről jelentik: Bethlen miniszterelnök május 26-án tartott beszédének ügyében a budapesti román követ részéről átjadott jegyzéknek és a magyar kormány erre adott válaszjegyzékének szövege, amelyet ma Bukarest ben a román kormány is nyilvánosságra hozott, a következő: »Román királyi követség Magyarországon! Budapest, 1929. junius 11. Miniszter Ur! Kormányom utasítására svan szerencsém Nagyméltóságod tudomására hozni, hogy a román kormány nagy sajnálattal volt kénytelen megállapítani, hogy gróf Bethlen magyar miniszterelnök május 20-án tartott beszéde barátságtalan cselekedet volt Romániával szemben és a béke érdekeivel ellentétes szellemet teremthet. Ennek a cselekedetnek jelentősége annál nagyobb, mert ez a beszéd nem az első hivatalos megnyilatkozás a szerződésekben megállapított béke és Románia ellen és mert ezt a beszédet ezúttal maga a miniszterelnök mon dotta el. Románia képviselőjének jelenlétében, akit a magyar kormány annak meghallgatására meghívott. Ezen felül ez-a megnyilatkozás ellentétben is áll azokkal a kijelentésekkel, melyeket a budapesti kormány előzetesen tett. A román kormány eltelve attól az őszinte óhajtól, hogy Magyarország és Románia között a viszonyt megjavítsa, szándékosan ' eltekintett attól, hogy hasonló ter- í mészetü megnyilvánulásokat szó- I vátegyen s jóakaratának azzal adta tanújelét, hogy hozzájárult Magyarországnak ahhoz a kívánságához, hogy részére moratórium engedélyeztessék. A román kormány még ennél is tovább ment azzal, hogy felajánlotta az optánskérdésnek barátságos megegyezéssel és kedvező feltételek mellett való elintézését. Minthogy a román kormány nem ismeri el az optánsok jogi követeléseit, ebben a magatartásban kizárólag az az óhaj vezette, hogy határozott lépést tegyen a két ország közeledésének irányában. Kormányomat annál kínosabban érintette az, hogy jóakaratú intencióinak és közeledési törekvéseinek ismételt bizonyítékára a magyar kormány olyan megnyilatkozással válaszolt, amefyet szóvá kell tennie. A román kormány napokon át hiába' várt abban a reményben, hogy a budapesti kormány saját kefdeményezésére magyarázatot ad. Az előadottak alapján kormányom kénytelen volt utasítást adni nekem, amelynek értelmében ezentul nem lesz módomban hivatalos ünnepélyeken megjelenni. Ezzel egyidejűleg a román kormány kényszerítve látja magát arra, hogy a nemzetközi fórumok figyelmét a magyar kormánynak a megkötött szerződések és a béke ellen irányuló tevékenységére felhívja. Fogadja miniszter ur nagyrabecsülésem kifejezését. Basile Qrigorcea s. k.« 1 , á magyar kormány válasza A magyar kormánynak a román demarsra adbtt válasza a következőképen hangzik: Grigorcea Basile rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter öexcellenciájának Budapest. Miniszter Ur! Van szerencsém Excellenciád Bethlen István gróf miniszterelnök f. évi május 26-án elmondott beszédére vonatkozó junius 11-én kelt jegyzékének vételét elismerni. Nem titkolhatom el meglepetésemet ennek a beszédnek a jegyzékben foglalt értelmezése felett, minthogy ez a beszéd — és ezt nyomatékosan hangsúlyozni kívánom — nem tartalmaz semmi olyant, ami Románia ellen irányulna. Excellenciádnak tudomása van arról a tényről, hogy a magyar kormány mindig azon a véleményen volt, hogy a trianoni békeszerződés rendelkezései igazságtalanok és hogy az ezzel teremtett helyzetet a jövőben békés uton kell megváltoztatni. Azokat a nyilvánosság előtt tett kijelentéseket, melyek ezt a felfogást fejezték ki, nem lehet irredenta tüntetésnek minősíteni. Nem lehet tehát meglepő az, hogy ez a felfogás kifejezést nyert a miniszterelnök beszédében, amely különben sem volt politikai beszéd, hanem inkább csak emlékbeszéd, amelyet a harctéren elesett félmillió magyar katona emlékére emelt emlékmű előtt mondott el. Ami excellenciádnak a szóban forgó ünnepélyre történt meghívását illeti, bátor vagyok megjegyezni, hogy a magyar kormány azt a szokást követi, hogy az ilyen ünnepélyekre az egész budapesti diplomáciai kart meghívja. Nyilvánvaló, hegy a kar tagjaira tartozik annak mérlegelése, vájjon résztvenni kívánnak-e. Egyébként megtörtént, hogy külföldi magyar diplomáciai képviseletek vezetői távolmaradtak egyes ünnepségekről, a melyekre meghívást kaptak azoktól a kormányoktól, amelyeknél akreditálva vannak. Excellenciád ezenkívül azt véli, hogy ez a megnyilatkozás ellentétben van a magyar kormány előzetes kijelentéseivel. Excellenciádnak ez a vélekedése csak félreértésen alapulhat, tekintettel arra, hogy ezt a kérdést előzőleg sem Excellenciád, sem követségének valamely tagja nem vetette fel. Nem volt tehát még alkalmam sem arra, hogy a szóbanlevő ünnepélyt illetően kijelentéseket tegyek. Erről a tárgyról egyébként a diplomáciai testület egyetlen tagjával sem beszéltem* Amennyiben Excellenciádnak a magyar koiimány által tett előzetes »kijelentéseire« célzó megjegyzése arra a beszélgetésre vonatkozik, a melv Bárczy miniszterelnökségi államtitkár s a csehszlovák követ között folyt le, bátor vagyok megjegyezni, hogy ez 1 a beszélgetés csak arra vonatkozott, hogy a magyar »Hiszekegy«-et ez alkalommal el fogják énekelni. — Excellenciád jegyzéke említést tesz egy Magyarországnak engedélyezett moratóriumról. Engedje meg Excellenciád annak megállapítását, hogy ez a megjegyzés téves, miután Magyarországnak semmiféle moratóriumot nem engedélyeztek. Ellenkezőleg tekintélyes összegek fizetését rótták Magyarországra jóvátétel cimén. Ezeket az összegeket Magyarországpontosan és hiánytalanul fizeti. A mi az optánskérdést illeti, az a véleményem, hogy a barátságos megegyezés, amely tárgyalásainknak célja, csak kölcsönös engedmény árán érhető el. Senki sem vonhatja kétségbe, hogy Magyarország ebben a szellemben igen messzemenőleg működött közre e cél elérésében, örömmel fogadom Excellenciádnak azt a kijelenltését, hogy, a román kormányt az az őszinte óhaj vezeti, hogy Magyarország és Románia viszonya megjavuljon és biztosítom Excellenciádat, hogy a magyar kormánynak nemcsak óhajtása, de határozott szándéka is, hogy jó szomszédi viszony épüljön ki a két ország között és hogy a magyar kormány őszintén reméli, hogy a román kormány megfogja könnyíteni a két orsz^ijf; együttműködésének alapjául szolgáló eszközök előteremtését. — Fogadja a miniszter ur nagyrabecsülésem nyilvánítását. Walkó s. k. Bukarestből jelentik a késő éjszakai órákban: Mironescu külügyminiszter egy interpelláció kapcsán felolvasta a kamarában a román demars szövegét és az arra érkezett magyar választ. Kijelentette, hogy a magyar jegyzék, amely azt mondja, hogy Bethlen miniszter

1 elnök beszéde egyáltalában nem irányul Románia és a román érdekek ellen, elégségesnek látszik, — mert nincs semmi ok arra, hogy Magyarország jószándékaibá^ és igazmondásában kételkedni lehessen. Azt azonban leszögezte, hogy a magyar jegyzék nem felelt meg teljesen a várakozásnak, mert bizonyos tekintetben ellene szól a trianoni szerződésnek és azt nem ismeri el véglegesnek. Már pedig, — mondotta Mironescu — sem Románia, sem a kisantant akármelyik állama, soha nem menne bele a határok akármilyen kismértékű megcsonkításába is. Ebben a tekintetben a kisantant véleménye egységes. ! A miniszter beszédét az egész Ház nagy tapssal fogadta, májd Duca állt fel és a liberálisok nevében kérte a külügyminisztert, hogy eddigi politikáját kövesse ezután is. Jorga is felszólalt és azt mondotta, hogy az egész nemzet, pártkülönbség nélkül egységes állásponton van ebben a kérdésben, egységesen utasít vissza minden határkorrigálási kisétletet. Napi hírek ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS! Tisztelettel kérjük azon előfizetőinket, kiknek előfizetése e hó végével lejárt, hogy a lapunk mai számához mellékelt utaltványlap felhasználásával szíveskedjenek előfizetésüket megújítani, nehogy a lap szétküldése a késedelmes fizetés miatt fennakadást szenvedjen. Tisztelettel a NYIRVIDÉK kiadóhivatala. KISNAPTAR Junius 28. Péntek. Róm. kath. Irenaeus. Gör. kath. Cirus és J. Pr. Arszlán. Izr. Sivan 20. Kert-Mozgó: Putifar kisasszony. (6 és 9 órakor. Kedvező idő ese tén a 9 órai előadás a kerthelyiségben lesz.) Diadal-Mozgó : Nincs előadás. Apolló Mozgó: Álarcos Vénus. (5, 7 és 9 órakor.) Diadal-Kabaré: (Fél 9 órakor.) Városi gőz- és kádfürdő: zárva. Sóstógyógyfürdő: nyitva reggel 6 órától. Bujtosi strandfürdő: nyitva egész napon át. . Ökőritói strandfürdő : nyitva egész napon át. Szabolcsvármegyei Jósa-Muzeum : Iskoláknak nyitva 9—13 óráig. Egész héten át a Gergelyffy és Farkas gyógyszertárak tartanak ügyeleti szolgálatot. VÁSÁROK JEGYZEKE. Junius 28-án: Állat- és kirakodóvásár: Nemeshetes (sertésvásár nincs), Vép (sertésvásár nincs). Állatvásár: Mindszent, Szekszárd (lóvásár nincs). Junius 29: Állat- és kirakodóvásár: Tápiószéle. Ló- és marhavásár: Battonya. Kirakodóvásár: Mind szent. Junius 30: Jászladány, Pilis. Kirakodóvásár: Battonya. Julius 1: Balatonkiliti (sertésvásár nircs), Bodajk, Gödöllő, Hajós, Hajdúszoboszló, Halászi, Hosszupereszteg (sertésvásár nincs), Kálóz, Lepsény (sertésvásár nin' csen), Nova, Nyíregyháza, Ozora (sertésvásár nincs), Pécs, Rétság, Sátoraljaújhely, Sárosd, Sárvár (lóvásár nincs), Tiszaszent imre, Und (ló- és sertésvásár nincs), Vajszló, Villány. Állatvásár: Dévaványa. óvásár: Sopron. ! Rádió-müsor. Budapest. 9.115: A m. kir. 1. honvédgyalogezred zenekarának hangversenye. — 9 óra 30: Hírek. — 9.45: A hangverseny folytatása. — 10: Bem József 48-as honvédaltábornagy ó hamvainak hazaszállitási ünnepsége. A magyarországi búcsúztatás közvetítése a Nemzeti Muzeumból. — 12: Harangszó, — 12.05: A házitrió hangversenye. — 12.25: Hirek. — 12.35: A hhangv. folytatása. — 1: Időjelzés, időjárás, vízállás. — 2.30: Hirek, élelmiszerárak. — 4: Onkel Hans németnyelvű mesedélutánja. — 4-45: Idjőelzés, időjárás, vízállás, hírek. — 5-i5

: Székely Vladimír: Utazol? Vigyázz a holmidra! — 5.45: Rigó Jancsi és cigányzenekarának hangv. Komlóssy Emma magyanótákat énekel. — 7: Meister Ferenc dr.: A Duna szabályozása s a csepeli kikötő, mint gr. Széchenyi István eszméje. — 7 óra 35: Gramofonzene. — 9 40: