Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 122-146. szám)

1929-06-28 / 145. szám

2 JPsrtfÍRYIDÉK. 1929. junius 28. Magyarország és a nacionalizmus A „Nyírvidék" számára írta: Lakatos Gyula dr országgyűlési képviselő Magyarország külpolitikai alanyi ságát körülbelül négyszáz évvel ezelőtt vesztette el. A mohácsi vész óta a nemzetek társaságában csak kivételen jelent meg, de mindig olyan időkben, amelyek nem a nyugodt államiság időpontjai voltak, hanem a forradalmak között. Igy Rákóczi Ferenc küldött követet a nyugati hatalmakhoz és küldött Kossuth Lajos is, mint tudjuk, 1848-ban Magyarország négyszáz év után újból paegjelenve a nemzetek társaságában, ez tragikus körülmények között történik és sajnos megjelenésének első pillanatától a negáció, az óvás és a tiltakozás álláspontjára k«*Jl helyezkednie abban a tekintetben, hogy azok között a keretek között folytassa exisztenciáját, amelyeket a békeszerződés részére megszabott. Sajnos, nem fogadhatja el létének alapjául azt az alkotmányt, amelynek alapján függetlenül és önnállóan jelenik meg újból á nemzetek társaságában. Kérdeznünk kell, hogy milyen hely zetben találta ez az uj testre szabott Magyarország a nemzetek társaságát maga előtt. Meg kell állapitanunk azt; hogy a háború utáni nemzetközi helyzetnek, különösen két karakterisztikuma neheziti mag, a legnagyobb mértékben, azt, hogy Magyarország jogos külpolitikai aspirációi érdekében sikeresen vívhassa meg a maga küzdelmét. Az egyik az, hogy a háború befejezése és az azt befejező békekeszerződések ellenére, a szövetséges és társult hatalmak csoportja, ha nem is fennálló jogi szerződések alapján, de tényleg, még mindig megmaradt. Ennek fo

lytán egy olyan állam, amely a győző nemzeteiéi, társaságán kívül esik, legjogosultabb aspirációival is, gyakran, sőt legtöbbször, süket fülekre talál. És különös módon, nem a nagy nyugati kulturnemzetek, a hosszú történelmi tradícióra visszatekintő nemzetek azok amelyek az ily igazságos aspirációkkal szembehelyezkednek, hanem azok a nemzetek, amelyek létüknek jelen keretekben való fenntartása érdekében nem hivatkozhatnak hosszú történelmi tradícióra. De nem hivatkozhatnak másrészt etikai szükségességre, vagy közgazdasági célszerűségre sem. Meg keh állapitanunk azt, hogy a nyugati nagy kulturnemzetek ezeknek a nemzeteknek álláspontját gyakran csak abból a kénytelenségből teszik magukévá, mert a dolgok jelenlegi rendjének fenntartása nekik is érdekük és a rend háborítatlan fenntartása érdekében áldozatul dobnak oda, gyakran olyan érdekeket, amelyek rájuk nézve nem fontosak, mert belátják, hogy ez a lánc, ame lyet a békeszerződés rendje megalkotott, amely reánk nézve, sajnos, inkább bilincs, az ő szempontjukból is csak olyan lánc, amelynek — mint minden láncnak — ereje nem nagyobb, mint a lánc leggyengébb szeméé. Másik jellegzetes ismérve a háború utáni uj nemzetközi helyzetnek Európa egyes államaiban a nemzetiség elvének, a nacionalizmus elvének fokozása olyan irányban, amely ezt az egyébként gyönyörű és kulturhordozó elvet is szeszélyessé, a népek békés együtt működésének, sőt a békének szempontjából is veszélyes elvvé teszi. Ez a nacionalizmus, amelyet szeretnék neonacionalizmus névvel karakterizálni, roppant mértékben eltér attól a nacionalizmustól, amelyet történelmében Magyarország is követett, amelyet ma is, mint létének egyik alapját, büszkén vall magáénak. A magyar nacionalizmus nem zárta ki a többi nemzetek sajátosságának megértését, nem zárta ki azok kultúrájának szabad terjesztése iránti megértését és békés együttműködést igyekezett biztosítani mindazokkal a nemzetiségekkel, amelyekkel a hosszas tör ténelmi mult egy területre utalta. Utalunk arra, hogy a régi Magyarország azzal a nemzetiséggel szemben, amely egy területen, kompakt módon lakott, az autonómiának olyan mértékét biztosította már a múltban is, amely majdnem egy szabad, külön állammá tette a magyar Szent Korona testében az illető nemzetiségi országrészt. De utalunk arra is, hogy a többi nemzetiséggel szemben a magyar nemzetiségi politika igen liberális volt. A magyar nacionalizmus nem irányult a nemzetiségek létének megszüntetésére és ebben különbözött attól a nacionalizmustól, amely a nemzetek egyikét vagy másikát ma irányítja. Az a Nello Franco féle teória, amelyet a Népszövetségnél hallottunk," amely a nemzetiségi kisebbségeknek olyan mértékű lojalitását kívánja meg az állammal szemben, amely a harakirihez hasonló, amennyiben azt kívánja meg, hogy lehetőleg szűnjék meg, rövidebbhosszabb határidőn belül, ennek a nacionalizmusnak ez az elmélet a tulajdonképení bibliája és bevallottan, vagy be nem vallottan nagyon sok országban a belpolitikai cselekvéseket csak ugy fogjuk megérteni, ha a Nello Franco-féle teória álláspontjára helyezkedünk. Szepességi és tátrai riportok Kossuth Lajos históriai emlékű válaszát a nyíregyházi evangelikus főgimnázium kormányzótanácsához a poprádi muzeum őrzi (A »Nyírvidék« tudóstíójától.) J kájának sikkerében Hefty Andor A Kárpátegyesület gyűjti egy táborba a magyar és német turistákat. A felvidéki Kárpátegyesület gyűjti egy táborba a magyar és német turistákat, 5—6 ezer tagot számlál. A csehek nem szívesen látják ezt a virágzó egyesületet és minden erővel igyekeznek a munkáját ellensúlyozni. A csehszlovák turista egyesület sokkal több kedvezményben részesül. Nagy része van az egyesület muntitkárnak. Alig van ember a SzeAz összeomlás előtt Késmárkon AAz összeomlás előtt Késmárkkon felállított kereskedelmi akadémiának volt tanára. A csehek ezt a főiskolát azonnal megszüntették. Azóta az idegenforgalomnak az irányítója. Az első tátrai orvoskongresszus megszervezésében is tevékeny részt vett, mely munkásságáról más alkalommal fogok még szólani. Kis parkban áll a Kárpátegyesület vezetése alatt fenntartott a • í / * • COWBOY VE ÍESENI n V 'yi 9 . i-'-'í? : kV; $'" i -M T O M M I X \ • ti BTTCK JONES ^ REX BELL^ ' FILMJE 9 EGYSZERRE / I Vasárnap csak 1 napig az Apollóban. f- „ v A Ma, csütörtökön utoljára Szigorúan csak felnőtteknek! AZ ÁLARCOS VÉNUSZ (MEZTELEN TÁNCOSNŐ) Alexander E. Esway világhírű regénye 9 fejezetben. Rendezte: Wilhelm Thiele, W. GAXDAROV és DXTA PAELO a főszerepekben és az „UFA" kisérő műsor Pénteken Szombaton TAN JA A MOSZKVAI TÁNCOSNŐ Egy orosz herceg és egy táncosnő szerelmi regénye 9 felvonásban Michail nagyherceg .... Chtrles Farrel Tanj* a táncosnő . ,

s . . Doloros Del Rio FEHÉR ÉJSZAKÁK Látványos és izgalmas történet az örök jég országában 6 íelvonásban Előadaaok kezdete ; hétKöznap 5, 7 és 9 órakor Kárpátmuzeum. Értékes földtani, ásványtani és növénytani gyűjteménnyel. Az előszobában «gy őskori mammut Iábszárcsont nagy méretei állítják meg egy percre a szemlélődőt. Állatgyüjteménye 11 ezer darabot számlál. Kis szekrényben régi tárgyak. Érmek, pénzek, Szepesi céhlcvelek. Régi bibliák. Levelek. • Kossuth Lajos levele a nyíregyháziakhoz. Á régiségek között nézgelődve akadtam rá egy városunkat közelebbről érdeklő történelmi dokumentumra. Ahogy a régi fakult írásokat olvasgattam. Bencs László név ötlik a szemembe. Nyíregyháza régi polgármesterének neve,'Kossuth Lajos apró, gömbölyübetüs sorai között. Természetesen hoszszabb figyelmet szenteltem e levélnek annyira, hogy az őr több íz ben bejött, nem-e tervezek vala. m\ furcsát. Megnyugtattam és azután ő hozott még papirt, hogy a levél látható részét lemásolhassam. 1890-ben a nyíregyházi ág. hitv. ev. főgimnázium Kormányzótanácsa azzal a kéréssel fordult a Turinban emigránskodó nagy magyarhoz, hogy engedje meg, az iskolának, hogy nevéről egy alapítványt tegyenek. Kossuth Lajos azonnal válaszolt, melyben meg. engedi, de egyben megragadja az alkalmat, hogy keserű szavakban adjon elkeseredésének kifejezést. Öt már nem tartják magyarnak. (Ép akkor tárgyalta a parlament az ismeretes állampolgársági kérdést.) » A levél 1890 szept. 30-án kelt turinban. Bencs László, Somogyi Gyula, Bogár Lajos, Meskó László, Leffler Sámuel, Kerekréthy Miklós Májerszki Béla és Török Péterhez volt címezve. Az elején pár meleg szóval mond köszönetet, hogy megemlékeztek róla, majd igy ír: »Mellőzve azt, hogy ez az emlék egy tiltakozá-s a politika ellen, melyet a Magyar Nemzet 1867ben elfogadott: engedjék kérdeznem, Tisztelt uraim, vájjon jó számitásnak gondolják-e fel-felujitani az ifjúság előtt egy olyan név emlékét, melyet a Magyar Nemzet képviselőinek törvényszerző nagy többsége még csak arra sem tartott méltónak, hogy tűrje el hallgatagul, azt a pusztán névlegessé vált minőséget, mely ama név viselőjével veleszületett és ne taszítsa őt ki a Magyar Polgárok soraiból. Nem alkalomszerütlen ez a kérdés Tisztelt Uraim! mert ha megérdemeltem e kitaszitást, ugy az én nevem becsületén foltnak kell lenni, ha pedig nem érdemeltem meg, ugy a Nemzet olyasvalamit tett velem, amit nem kellett volna tennie. De hát megtette. Az a név amelynek emlékét önök fel akarják ujitani az ifjúság előtt, olyan ember neve, aki mint kitaszított pária végzi életét. Legyen érdemletten, legyen érdemtelenül, én kételkedem, hogy egy ilyen név említésének fel-felujitása jól válasz tott mód lehessen az ifjúság buzdítására. De ezt az önök megítélésére kell biznom.« Ennyit tudtam lemásolni. * Utánanéztem, hogy került ez a feltétlen Nyíregyházát és főképen a mi régi gimnáziumunkat érintő s megillető történelmi emlék ilyen messzire. Megtudtam, hogy a már emiitett Geruska Pál adományozta a muzeumnak. Fel is kerestem újra, hogy közelebbit megtudhas-