Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 122-146. szám)
1929-06-25 / 142. szám
2 JSÍYfRYIDSK. 1929. junius 25. á gazdasági deíe turnus ellen A mai generáció előtt még eléggé ismeretesek azok az idők, amikor megingott a pénzünk értékébe vetett bizalom, közgazdasági életünk fokról-fokra züllött s ezek a jelenségek alig leküzdhető megélhetési lehetőségeket támasztottak. Ezekre a napokra senki sem emlékszik vissza szívesen, de a pénzügyminiszter legutóbbi képviselőházi beszédével kapcsolatban fel kell idéznünk azokat, mert olyan jelenségeket tapasztalunk, amelyek kötelezővé teszik számunkra a figyelmeztetést. A köztisztviselők tábora, amely ezeknek az időknek úgyszólván leginkább próbára tett páriája volt, kell hogy emlékezzék még arra, amikor i-én felvette haVi fizetését s a hónap közepén a legtakarékosabb életmód s a legnagyobb nélkülözések közepette i§ álig volt egyetlen papirkoronája. Az iparó's alig tudta kikalkulálni készitményeinek árát, mert mire elkészült a megrendeléssel, addig dupla árat kellett kérnie, ha nem akart ráfizetni üzletére. A l egi" tim kereskedelemnek is szomorú napjai voltak ezek, mert meg kellett küzdenie a felburjánzott konjunktúra kereskedelemmel, amely könyörtelenül szedte sápját a pénz ügyi üszkök közül. A mezőgazdaság pedig végezte munkáját ugy, mint régen, de meglepve az uj helyzet által, semmiféle előnyét sem látta, dacára annak, hogy a kommunizmus alatt kikoplalt városi lakosság intenzivebben kereste élelmicikkeit. Rosszindulatú beállítások szerint a falusi nép szalmazsákja is pénzzel volt kitömve, viszont a valóság szerint a legnagyobb bizonytalanság és küzdelmes élet volt az őstermelők osztályrésze is. Senki sem állithatja erről a kis visszapillantásról, hogy minden megállapítása nem a legteljesebb történelmi valóság képét tünteti fel. Kérdjük mármost, kinek áll érdekében olyan időket visszakívánni, amelyek a magyar pénz iránti bizalom megrendülésére vezetne. Szinte megborzadunk attól, hogy mégegyszer sújtson bennünket ez a modern egyiptomi csapás s éppen azért rohanva sietünk helyeselni Wekerle Sándor pénzügyminiszter parlamenti intőszavát, aki a sajtóhoz és a ( magyar közvéleményhez komoly j figyelmeztetéssel fordult, óva int- f ve mindenkit olyan hirek terjeszté- i sétől, amelyek nem a magyar 1 ügyet, hanem azoknak az ügyeit f szolgálják, akiknek érdeke az, j hogy Magyarország közgazdasá- ! gát gyengítsék s ezáltal politikai , súlyát kisebbítsék. A pénzügymi- ; niszter bátran kijelentette, hogy hosszú idő óta tapasztal olyan ten- : denciát, amely hazánk közgazdagi és pénzügyi helyzetét kívánja ' megsebezni. A mai stabil pénzügyi helyzet folytán természetesen mindez lehetetlen, mégis helyeseljük Wekerle pénzügyminiszter komoly intelmét s mindazokat az intézkedés*eket, amelyek az ilyen próbálkozásokat csirájukban elpusztítják. Ezt a célt kívánja szolgálni a záloglevél kölcsönök szerzése ügyében tárgyalás alatt álló törvényjavaslat is, amely valóban tágkörü felhatalmazást biztosit e téren a kormány számára. Ennek a törvényjavaslatnak nem az a célja, hogy a mi zálogkibocsájtó pénzintézeteinket erősítse meg, mert erre nem volna nagy szükség. Pénzintézeteink helyzete oly szilárd, hogy sem itthon, sem a külföldön aggodalomra okot nem ; szolgáltatnak. A /áloglevél kibo- j csájtás koncentrációja nem azért ' fontolandó meg, mintha a mi intézeteink nem volnának elég erősek a hitel nyújtásra. Erre a gondolatra egyedül az indította a kormányt, hogy a jövőben a kibocsájtást egységesen lehessen eszközölni, mivel itt tranzakcióról van szó s erre nagy tőkeerőket lehet megnyerni. Amint látnivaló, itt nem valamilyen veszedelem elhárításáról, hanem kormányzati körültekintésről és helyes pénzügyi és közgazdasági intézkedésről van szó. Akik ellenkezőt hirdetnek, azok rosszindulatú szándékkal ellenségeinknek kívánnak fegyvert adni a kezükbe, ami ha sebezni nem is képes, mégis kész arra, hogy ártalmunkra törjön. Az ipartestölei rendkívüli közgyűlése Még ebben az évben tető alá hozzák a székházat í (A »Nyírvidék« tudósítójától.) Vasárnap délelőtt a városháza nagytermében tartotta az ipartestület rendkívüli közgyűlését a székház épitése ügyében. A iparosság nagy számban jelent meg ezen a közgyűlésen, amelyet Zomborszky Dániel ipartestületi elnök nyitott meg, meleg szavakkal üdvözölve Bencs Kálmán dr. m. kir. kormányfőtanácsos polgármestert, aki mint az ipartestület diszelnöke s mint a székházépitő bizottság elnöke vett részt a közgyűlésen. Azután üdvözölte a megjelenteket és rámutatott a székház felépítésének fontosságára. A város polgárságának elemi kötelessége — úgymond — hogy ebben a munkában vállvetve részt vegyen, mert Székház nélkül az iparosság nem képes centralizálni erejét, az alkotó munka elgyengül, szétforgácsolódik az egész polgári társadalom igen nagy vesztesé gére. A határozati javaslat Bencs Kálmán dr. pol merteti az épitő bihatározati javaslatát, amely a következő: i. Mondja ki a közgyűlés, hogy Azut gármest^ zottság Bei t^^jsn az ipartestület által vásárolt, a Vay Ádám-utca 25. szám alatt levő telekre székházat épit a bemutatott terv alapján. 2. Miután a székház építésére kellő összeg nem áll rendelkezésre, adjon a közgyűlés felhatalmazást, hogy a legkedvezőbb módon 8—10 ezer pengőt kölcsön utján vegyen fel s igy a székház még ez évben legalább tető alá hozassék. 3. Jelöljön ki és bizzon meg a közgyűlés néhány tagot, akik" a váltót az iparosság nevében és megbízásával aláírják. 4. Bizza meg a közgyűlés az elöljáróságot, hogy a bemutatott terv alapján hirdessen zárt versenytárgyalást s az épitő bizottság által beadott javaslat alapján döntsön. 5. Az építkezés ellenőrzésére kérje fel a közgyűlés Kovács Tibor városi mérnököt. 6. Általában mondja ki a közgyűlés, hogy az építkezést illetőleg felhatalmazza az elöljáróságot, hogy az épitő bizottság javaslata alapján jegjobb belátása szerint saját hatáskörében intézze és végezze a székházépítés ügyét. ÉRTESÍTÉS Alexander E Esway világhírű regényének filmváltozatát AZ ÁLAROOS VÉNUSZT (Meztelen táncosnő) szerdán és csütörtökön mutatjuk be. Ezt a ragyogó „Ufa" újdonságot a cenzúra bizottság különleges témájánál fogva CSAK FELNŐTTEK RÉSZÉRE ENGEDÉLYEZTE Igy kérjük a n. e. közönséget, hogy 16 éven aluliak ne is váltsák meg jegyeiket, mert a nézőtérre még jeggyel sem lesznek bebocsájtva, „Álarcos vénusz" a német filmgyártás rep rezentáns|filmje,amely ARLETTE MARCHAL, D1TA PARLO és W GAIDAROV főszereplésével egy világváros éjjeli életén, csillogásán visz keresztül s agy könyelmü nő szarelmét és tragédiáját tárja elénk felejthetetlenül. APOLLO APOLLO Hétfőn csak 1 napig! JÁKOB KÚTJA PIERRE BENOH világhírű regénye 10 felvonásban Szereplók: Judit Betty Blythe Elzéer Ma'colm Tod Wallsteln Léon Mathot Reine Avril Celine Delaony Cochbas ...... André Nox Henriette Marié James Berlah Ernest Manpain Történik Palesztinában és Párizsban Teljes előadást betöm filmreme k jggjT Kedden csak 1 napig! « ASEL GANCE a világhírű rendező remekműve T RUBETZKOY HERCEG főszereplésével fl hflfUS KÁRTYÁS Francois Croisset drámája 9 felvonásban CIFRA NYOMORÚSÁG Előadások kezdete ; hétköznap 5. 7 és 9 órakor A székház teljes felépítésére jelenleg gondolni sem lehet Bencs Kálmán dr. polgármester a javaslat minden egyes pontját mielőtt elfogadásra ajánlaná, alapos körültekintéssel, részletesen ismerteti. A tervet — úgymond — ugy készítettük el, hogy.az ipartestület az összes szükséges helyiségen kívül még egy nagy, gyűlésekre alkalmas teremmel is rendelkezzék s hogy az iparos ifjúság is ott talaljon megfelelő elhelyezést. A székház építésére eddig a népjóléti minisztériumból 'kiutalt 30 ezer pengő, a várostól biztosított 8 ezer pengő és 100 ezer darab tégla áll rendelkezésre. Ehhez a meglévő összeghez szükséges még 8—10 ezer pengő, hogy a székházat tető alá hozzuk. Mert egyelőre ez a fontos. A mai súlyos gazdasági helyzetben ugyanis a székház teljes felí építésére gondolni sem lehet, de j nekem reményem és hitem, hogy : a gazdasági élet rövidesen meg . fog változni s akkor az iparos] ság segítségével, valamint egy i hosszulejártu kölcsönnel az épületet teljesen be lehet fejezni. • A szakbizottság megállapítása 1 szerint ahhoz, hogy a székházat tető alá hozzák 8—10 ezer pengő szükséges. Ezt az összeget rövidlejáratú váltóhitelre szerzik be. A váltót az iparosság részéről Tóth Pál, Kiss Gyula és Valkó Pál irI ják alá ,negyediknek maga a polgármester szignálja. A székház építését — folytatta a polgármester — feltétlenül nyíregyházi iparos kapja meg és éppen ezért az ellenőrzéssel egy indiferens szakembert kell felkér1 nünk. Kovács Tibor városi mérI nököt ajánlom, aki bizonyára szi! vesén fog vállalkozni s mint váj rosunk szülöttje lelkén fogja viI selni az ipartestület ügyét. | Ezeken kívül szükségesnek tarj tom, hogy az építkezésnél felmej rülő kiadások az utolsó fillérig a i legprecízebben legyenek nyilván• tartva, mert csak így v agv ok hajlandó vállalni az elnökséget^ j A határozati javaslat vala-menynyi pontját egyhangú lelkesedéssel fogadják el, majd Kiss Gyula és Valkó Pál lelkes beszéd kereté! ben fejezik ki hálás köszönetii; ket-a polgármesternek, i Ezután Jakab Kálmán az ipaí rosság kétségbeesett helyzetét i ecseteli megrázó erővel. — Majd ! Tóth Pál ipartestületi alelnök in; ditványozza, hogy az épitőmes| ter, aki megbízást kap a székház [ építésére, mondjon le dijáról a f Székház javára. Kohn Ignác lelj kes felszólalása után Zomborszky ! Dániel elnök a közgyűlést bereí keszti. ! Összeégett egy három éves cigánygyerek Milák Miklós encsencsi sármunkás több társával munkát vállalt a nyirbaktai Dessewffy uradalomban, Május 31-én reggel történt, hogy tüzet raktak egy kályhában, amelynél elkészítették a reggelijüket, majd dolguk után láttak s a gyerekeket >a kályha mellett hagyták. Pár perc múlva Milák után futott 3 éves Miklós nevü gyermeke, akiről a ruha teljesen le volt égve s a testét súlyos égési sebek borították. A .gyerek sérüléseit nyomban bekenték vazelinnel, majd másnap orvost hivattak hozzá. Még 17 napig élt a gyermek, junius 18-án azonban a sérülesekbe belehalt. A vizsgálat megindult annak kiderítésére, | hogy kit terhel a felelősség a gyerf mek haláláért.
