Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 122-146. szám)
1929-06-23 / 141. szám
1929. junius 23. J/IRFRYIDBK. Fiák András: MEGTISZTULÁS Reámvillant ma egy leánymosoly véletlenül, mint felhőn át a napfény és hirtelen, mint csinytevő gyerek, megremegett a lelkem... ő, oly szokatlan, olyan ismeretlen furcsa forróság bomlott rám belőle, mintha ilyen szelid, szép leánymosolyt nem láttam volna eddig sohasem még. Szivét a kislány és merengő lelkét ki tudja, merre, hol jártatta addig, mig rámtüzelt az ajka drága fénye, mégis éreztem: fölragad az égbe, leszedi rólam bus, vert élet átkát, megsimogat, mint borzas kicsi árvát és a szeplőkből tisztasággá csókol — £s gyökeret vert a lábam, a kóbor s mint földből nőtt friss hómárványszobor álltam az uton égfelé meredten; éreztem: Isten áldó lelke csókol és bűnös, vétkes, sötét életem tépi a haját és sirva sir megettem.. A Leánykálvineum kézimunka és rajzkiállitása Aki belepillant a középfokú leányiskolák tantervébe és az elméleti tárgyak után, ott legalul látja azt a kézimunkára és rajzra szánt és rendelt heti 2—3 órácskát, az, ha rászánja magát egy ilyen iskolai kiállítás megtekintésére, a leereszkedő vállveregétésre kész gesztusoknak kellő tartalékával lép a kiállítások területére, ugy vélekedvén, hogy nem kell fukarkodnia az áradozó jelzőkkel, mert hiszen fiatal, sőt egészen kicsiny leánykák munkácskáiról ván szó és a latin klasszikus mondás szerint qui juvenem laudat non rem — spem laudat in illo, (aki a fiatalt dicséri, nem a tényt, hanem a jövendőt dicséri benne). — Vagyis, ha ezeket a kiállításokat dicsérjük is — ez a dicséret a legjobb esetben is csak bóknak tekintendő. Aki a Leánykálvineum kézimunka- és rajzkiállitására ilyen előlegezetten fölényeskedő lelki és kritikai diszpozícióval lépett be, az nagyon kellemesen csalódott. A már előre elgondolt és talán meg is fogalmazott bókok, Ízléstelen banalitásokká hervadnak, mert ezek kel a munkákkal és rajzokkal szemben bántó lenne a bók, itt egyszerűen póz és frázis nélkül le kell venni a kalapot és a kiállítás' rendezőinek hálásan kell köszönetemondani az élményszámba menő élvezetért. • Valóban megható látvány ez a rengeteg sok munka, a sok apró kéz egy évi szorgoskodásának meglepő eredménye. A látvány lenyűgöző hatása alól kissé szabadulva, ahogy körülnézünk, a továbbképző tanfolyam két osztályának kiállításán tömérdek részint kézi hímzéssel, részint bolti csipkével díszített, »modern« recept szerint készült tarka fehérneműt látünk. Szépek, nagyon szépek — mert divatosak, azonban a pálmát a közöttük hófehéren diszlő igazi fehémemüeknek adjuk szivünk szerint, amelyeket semmiféle átmeneti divathisztéria nem fog soha kiszorítani. Van ágynemű, vagy két megrakott asztallal, egy nagyon szép irómappa és íróasztali székre való párna. A másik oldalon próbababákon és ruhaakasztókon a felső ruháknak vásári sokaságú tömegét látjuk, az ablak felőli sarokban pedig csábítóan mosolyognak reánk a cukros és ecetes konzervek változatai. Nem tehetünk róla, de hozzáképzeljük a megfelelő pecesnyéket és szeretnők igy is — legalább — megízlelni ezek?t a kívánatosságokat, csakhogy légmentesen le vannak zárva. Hogy szabaduljunk a kísértéstől, a másik terembe megyünk át. Itt a tanítónőképzöintézeti növendékek módszeresen készített és öszszeállitott kiállítása lep meg bennünket. Van itt kötés, horgolás, hálózás, bogozás annyi, hogy az az álképzet felhőztet bennünket, hogy talán már öt osztálya van a tanitónőképzőintézetnek ? A szlöjdből kézügyesitő gyakorlatok, agyag- és kartonmunka, tetszetősen kedves fehérpapir-vagdalások fekete alapon és hogy a szakiskolai jelleg már itt is kitűzzék — a kötés elemi iskolai tanmenete is teljesen készen van. A fehépiemüeknél a fehérhimzés és egyéb e szakmába tartozó kézimunka nagyon szép példányait láthattuk. Ugy itt, mint a továbbképző kiállításának falain az ízléses rajzok, szinte végeláthatatlan tömegében 3 gyönyörködhetünk. A tanitónőkép- | zősök rajza között sok a tervezéshez szükséges székelyirásos magyar motivumu rajz. Ennek a két tagozatnak kiállítóit a fehérnemű varrásra Osváth Sándorné úrasszony, a tarkaruha varrásra Dr. Gaál Istvánné urnő, a finomfőzésre és konzervkészitésre Dr. Ferenczy Károlyné uraszszony és a rajzra Tóth Ilona rajztanárnő tanították. A sok gopdos fáradozás ezen fényes eredményéért őket illeti a dicséret és az őszinte elismerés. A nagy rajztermet a négy polgári osztály növendékeinek munkái és rajzai töltik meg. Csupa magyar munka, a mezőkövesdi tarka hímzésből, a sajátságos díszítésű, eredeti buzsáki varrottas, irottpárnák, szines hímzéssel készített gyönyörű mellénykék, somogyi mesterkélés, kapcsolva az erdélyi lapos hímzéssel és gyönyörű horgolássai és magyar bodorvászonra készített keresztöltéses teritők. Egész költeménysorozat a rábaközi hófehér hímzés és hófehér csipkeöltéseivel, oly tökéletes és finom kivitelben, hogy az ember alig hiszi, hogy gyermekkezek munkája. Azután a sok kalotaszegi hímzés, szines, horgolt kendők, párnák és a kézivarrás megtanulására mintakendők helyett szép hófehér csipkés kötények, gobelinkép szines hímzéssel, tálcák, faégetés stb. stb. Magyarország különböző vidékeiről felölelt eredeti népművészeti munkafajták, eredeti mintákkal adnak méltó és kifejező keretet a benső érzéssel felállított nemzeti I9bogónak. A tömérdek rajznál nagyon érdekesek a természetutáni ceruzarajzok foltfestések és a rengeteg eredeti tervezés a kézimunkákhoz. Az izlés, az energia és a szorgalomnak ez a páratlanuul gazdag tárháza Erdélyi Dóra diakonissza nővér és Tóth Ilona rajztanárnő fáradhatatlan gondosságát dicséri. (y- s.) Torma? Cecil országos elnök nyitja meg az augusztus 3i nagy kiállításon a lansz csoportok osztályát A koDzervkészitésről Kiss Károly országos főtitkár tart előadást (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Az ország minden részében nagy figyelmet és érdeklődést kelt az augusztus 3-i nyíregyházi ipari, háziipari, gazdasági és közművelődési kiállítás, amely a magyar szív és ész,- a magyar érzés és gondolat diadalmas dokumentálása lesz. A kiállítás rendezésének ezer szálát a Kiosz kulturális bizottságának agilis elnöke Nagy Kálmán gyáros tartja kezében, de erősen készülnek a mozgalmas nagy napra a Mansz nyíregyházi asszonyai is, élükön Kállay Miklósné főispánné és Lukács Béláné elnökökkel. A helyi Mansz az augusztus 3-án, a kiállítás napján rendezendő nagy kerti ünnep előkészitéI sével van elfoglalva, ötletekben " gazdag, vonzó, szórakoztató lesz a kernti ünnep. Tegnap érkezett a hir a Mansz központból Nyíregyházára, hogy a kiállításon résztvevő nyolc Mansz csoport osztályát maga Tormay Cecil országos elnök fogja megnyitni. Ez a hir még csak fokozza a lázas készülődés munkakedvét. Itt említjük meg, hogy a kecskeméti Mansz főzelék és gyümölcskonzerv kiállításán a konzerv készítésről, mint nagyjelentőségű háziipari tevékenységről Kiss Károly kormánytanácsos, a Mansz országos főtitkára fog előadást tartani. Tegnapi közleményünk ilyen értelemben helyesbítendő. 1 Grót Wenckheim Sándor tanulmányútja Amerikában A csorvási nagybirtokos ,gróf Wenckheim Sándor hosszabb tanulmányútra Amerikába utazott, hogy az ottani munkásviszonyokat és szociális intézményeket tanulmányozza. A fiatal gróf, akit a szociális problémák élénken foglalkoztatnak, bejárta már egész Európát, tanulmányozta a nemzetek kulturális és gazdasági életét s most az amerikai metropolisokat, a gazdag kulturközpontokat, az óriási gyár- és bányatelepeket, a nagy ipari gócpontokat és a hires mezőgazdasági farmokat látogatja sorba. Bejárta már Amerika magyarlakta helyeit (Newyork, Chicago, Pittsburg, Cleveland, Ohio stb.) is, ezek nagy munkástelepeit, hosszasan és behatóan tanulmányozta Amerika produktív erőviszonyait és azokat az erkölcsi viszonylatokat, amelyek minket magyarokat a már künn élő véreink kapcsán is jelentősen érdekelnek és mindenütt olyan kapcsolatokat keresett és talált, amelyek mindenképpen alkalmasak arra, hogy a magyar revizió gondolatát az Újvilág partjain is visszhangra keltsék. — Gróf Wenckheim Sándor, aki egyébként elsőrendű szociologus és nemzetgazdász, amerikai útjáról nagyobb tanulmányt ir. I ÁRON és MOLNÁR SZABADALMI IRODA Budapest. VIII., Rákóczi-ét 15. sz.