Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 122-146. szám)

1929-06-22 / 140. szám

14 JNfYÍRYIDÉK. 1929. junius 22. Bethlen a demarsról Grót Bethlen István hazaérkezése után le sem rázva magáról az ut porát, a sajtó munkatársai előtt hosszan nyilatkozott külföldi útjáról. Nyilatkozatában úgyszólván valamennyi kérdésre kitért, amelyek külföldi útjával 'kapcsolatban itthon felmerültek. Ezek közül talán legnagyobb visszhang ja annak a diplomáciai lépésnek volt, amelyet ^ppen Bethlen István ismeretes májusi beszéde miatt tettek a kisantant részéről. Megrezzent szomszédaink irredenta beszédnek nevezték Bethlen Ist várt ama szónoklatát, amelyben a háborúban hősi halált halt magyar katonákról emlékezett meg. Ez a kérdés ma máj. lezártnak tekinthető, mert Valkó Lajos külügyminiszter szóbelileg is kifejtette Csehszlovákia és Jugoszlávia diplomáciai ^épviselői előtt a magyar kormány álláspontját és valószínűleg hasonló értelmű választ, fog kapni Románia is. Mégis mindenki kíváncsi volt gróf Bethlen István nyilatkozatára, aki a legelső alkalmat megragadta, hogy leszögezze álláspontját, amelyik osztatlan elismerést válthat ki a nemzet legszélesebb rétiéből.B izony akárhogy is böngészgetjük, a hősök kövének leleplezésekor elmondott Bethlen beszédet, egyetlen passzust sem találunk arra, hogy kifogás alá eshetnék még a kisantant érzékeny lelke szempont jából is. Egyetlen betűje sem vÖlt ennek a beszédnek, amelyet Bethlen István már régen ne hangoztatott volna s nem lehet senki előtt újdonság az %a minden magyart elöntő érzés, hogy mi a békeszerződéseket igazságtalannak tartjuk. Ha a kisantant ezzel a demarssal ellenkező véleményt akart volna a magyar hivatalos körökből kipréselni, hiábavaló dologra vállalkozott. Semmi körülmények között sem vagyunk hajlandók elismerni, hogy a háborút mi kezdtük s hiába erőlteti Benes komandóra a kisantant, mi bűnösnek nem érezzük magunkat, lelkiismeretünk tiszta, megálltuk helyünket a világháború vérzivata rában, tudtuk nagyon jól, hogy titáni erőfeszítést kiván tőlünk s mindezt nem a mi akaratunkból kell produkálnunk. A népek felelősségrevonásakor mi nyílt homlokkal állottunk a földi bírák előtt, akiknek agyát elhomályosította a gyűlölködés és a megtorlás gondolata. Ebből a szellemből nem lehetett igazságos békét teremteni s ezt mi nem szűnünk meg hangoztatni. Azt sem veheti tőlünk senki rossz néven, hogy az igazság talán békeszerződések helyett korrekcióért kiáltunk s ha eddig nem tudta volna a kisantant, ám tudja meg, hogy mindet^, igyekezetünkkel és minden erőnkkel az igazságtalan trianoni békeszerződés meg-váltóztatására fogunk törekedni. Ez nemcsak a mi javunk, hanem előnye lesz Európának is, sőt azok nak az újonnan alakult államoknak is, amelyek ma felrezzennek minden ilyen hangra. Európának nem kell tartania ettől a magyar törekvéstől, mert mi nem gondolunk háborúra, nem neveljük gyermekeinket a lövészárkok számára, de igenis átitatjuk lelküket azzal a közös magyar vággyal, hogy minden rendelkezésünkre álló békés eszközt felhasználjunk alkalomadtán az elkövetett bűnök reparálására. Erre nekünk a békeszerződés 19-ik szakasza is módot nyújt. S ha ez igy van, kérdjük már most ellenséges lépés-e az, ha valaki jogait olyan alapon keresi, amelyik egyébként a rettegő félnek a bázisa. Ami gróf Bethlen István beszédét illeti, hizonyos, hogy pompás összefoglalása volt a közös magyar érzésnek, de aki figyelemmel kisérte előző politikai kijelentéseit, az könnyen rájöhet, hogy Bethlen István a hősök kövénél csak önmagát ismételte meg egy pompásan felépített szónoki formába öntött beszédben. val julius 7.-e előtt akarja lebonyolítani, hogy egyrészt a versenyben résztvevők a »Nyirvidék« • utján állandóan tájékozódást kapjanak a szavazás Részleges eredményéről," másrészt'hogy a feltorlódó munkát az ünnepnapon minden nehézség nélkül elvégezhessék Ezért a szavazólapokat már most meg lehet vásárolni az yjságboltban, Bartsch Ottó és Sándor Rezső ékszerészeknél, ahol egyben gyüjtőurnák is állitattak fel, amelyeket a szavazatszedő bizottság minden nap hivatalosan felnyitja, az .eredményt összeszámolja, jegyzőkönyvet vesz róla és a »Nyirvidék«-ben közli. A szavazólapok árusítása tegnap indult még és már az első napon is jelentős eredményről számolhatunk be, amennyiben nagyobb mennyiségű szavazólapot vásároltak, azonban azokat még nem helyezték el az urnákban, ugylátszik taktikai okokból. Bizonyos, hogy ahogy közele- . dünk az ünnepély felé ez a szám állandóan emelkedni fog, az esélyek nehezebbé válnak s f azért ajánlatos, hogy mindenki, aki részt óhajt venni a versenyben már most szerezze be a szavazólapokat, mert könnyen megtörténhetik, hogy mire az ünnepnaphoz érkezünk, már minden szavazólapot szétkapkodnak. — Mezey Kálmán telefonszáma: 4-30. — Nem penészedik meg a befőttje., ha Penészmentes Pergament Papírral kötözi le! — A Penészmentes Pergament Papir az Ujságboltban kapható. Homokszemek A munkanélküliség réme elhagyta eddigi megszokott körét. Átköltözött. A rém eddig csak a munkások között tanyázott. Természetesnek is tartotta mindenki. Hol lehetne munkanélküliség másutt, mint a munkások között ? Bár ez egy Jds tévedés, de senki sem sietett helyreigazítani. Az érdekeltek sem. Hogy is lehetne munkanélküliségről beszélni — munkaadók között. Ezt mindenki rossz viccnek tartotta volna, na. És mégis megtörtént ez a rossz vicc. Csak éppen nem beszéltek róla. Ma már ezen is túlestünk. Ma már ez nem rossz vicc, hanem valóság. Valamikor, egy boldogabb korban nevetni fognak rajta és kíváncsiak lesznek, milyen is lehetett a munkanélküli munkaadó. Ma azonban nem nevetség, hanem tragikusan szomorú vaíóság. És nincs orvoslásra kilátás. A helyzet csaknem kétségbeejtően reménytelen. Nincsen jóformán semmi építkezés. — Sem köz-, sem magánépitkezés, ami számottevő volna. De ez nem elszigetelt jelenség. Másutt is fenyeget ez a rém. A szomszédos Debrecenben több száz kis családi ház épül az idén. Állítólag városi bérházakat is építenek. Mintegy 500 lakás áll üresen. És mégis drága a lakás. És mégis van munkanélküliség. És nincsen pénz. — Nincsen segítség. Pénz nincsen sehol. Valahol megrekedt a pénzcsatorna. Valahol pénzáradat van. — És kint, az iparban, kereskedelemben aszály van. Szárazság van. Pusztulnak, vesznek az életet jelentő törzsek. A tősgyökeres öreg ipari és kereskedelmi vállalatok. És nincsen kéz, mely megnyitná a csatornát, mely a pusztulást jelentő aszályt eltávolithatná jótékony pénzáradattal. Talán valamikor, későn, mikor már a siroTizennyolc év óta nem kaptak számot a nyíregyházi ntcák nj házai Uj utcanevekről kell a városnak gondoskodnia. Bencznr Gyulának ma sincs ntcája vagy tere Nyíregyházán Kovács Istvánról is el kell egy utcát nevezni (A »Nyírvidék« tudósítójából.) Nyíregyházán 1910-ben revideálták utoljára a házak számjelzését. Azóta a háborús és forradalmas években, majd a gazdasági válság idején nem volt a városnak erre gondja. Más nagyobb jelentőségű feladatok foglalták le a képviselőtestületet. Néha szó került ugyan a halványodó utca és házjelzések átfejtéséről, egy két uj utca, illetve tér nevéről is határoztak. Volt egy indítvány, amelyre kimondották, hogy a város halhatatlan szülöttéről, Benczúr Gyuláról is elneveznek egy teret vagy utcát. Egy képviselőtestületi határozat azt mondotta ki, hogy történelmi nagyságok nevéről elnevezett utcákban a nevet feltüntető táblán beiktatják a nagy férfiura vonatkozó jellemző adatokat is a közönség történelmi érzékének nevelése szempontjából. — Mindezek a határozatok végrehajtatlanut maradtak, illetve még folyamatban van végrehajtásuk. Most, amint értesülünk, a városnak komoly terve, hogy a közben megszaporodott uj utcákat elkereszteli, a megsokasodott uj házakat számmal látja el. Ezzel kapcsolatban sokan hangoztatják, hogy a Kovács István vértanú síremlékének és szobrának leleplezése évét azzal" is emlékezetessé kellene tenni, hogy a yáros £gyik terét ,yagy utcáját Kovács István vértanú utcájának szentelné a város. Egyesek szerint annak a kis térszerü szélesedésnek, ahoi a szobrot elhelyezik, megfelelő volna, ha Kovács István térnek nevezhetnék el. Ebben az irányban is megindult a tervezgetés a városházán. Megindult a küzdelem a liss Nvíregyháza címért és jutalomért (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A Kovács István Bajtársi Szövetség julius 7-iki nagy' népünnepélyén ezrek és ezrek lázas, izgalmas versengése közben fog véglegesen eldőlni, hogy ki lesz Nyíregyháza koronázatlan királynéja, ki lesz Miss Nyíregyháza, ki fogja megnyerni a Glück Jenő bútorkereskedő kirakatában látható 800 pengőt érő gyönyörű hálószobaberendezést, amelyhez Suhanesz Lajos helybeli bútorgyáros teljesen ingyen két darab sodronybetétet ajándékozott Az előrelátható nagy tumultusra való tekintettel a rendezőség a szavazás jórészét már jóHA MÉG NEM LÁTTA MEGNÉZI! HA MÁR LÁTTA, ÚJRA MEGNÉZI! DOLORES DEL RIO hatalmas hábotus attrakcióját R NAGY SZŰRETET Szombaton és vasárnap az Apolloban Pénteken csak 1 napig I Nősüljön meg hadnagy ur! Vidám história sok katonával és egv kedves szerelemmel 8 felv. Gróf Grendy ezredes .. .. Alöert Paulig A hadnagy Werner Faetterer Lévai Livia Dina Gratta PUTTY LIA A C7AeT^fuPC ti A szerelmi történet főszereplésével " aZ.Cax.Cl jí CO 1IU 8 felvonásban Szombaton Vasárnap DOLORES DEL RIO legragyogóbb alakításával A NAGY SZÜRET (VETÉLYTÁRSAK) Történet a nagy háború idejéből 12 felv. Rende

zte: Raoul Walsch Előadások kezdete ; hétköznap 5, 7 és 9. órakor