Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 122-146. szám)

1929-06-21 / 139. szám

8 J^fÍRYIDÉK. 1929. junius 2. Homokszemek Birka legelő csúfnévvel illette a néphumor az egyik legszebb és a város leg­forgalmasabb helyén elterülő köz­kertet — pár évvel ezelőtt ,amikor erős lendületet -vett a város terei­nek parkosítása és általában a futó nyírí homoknak a lekötése, nem gondoltak az emberek arra, hogy a közegészségügy rovására évtizedeken történt mulasztás jó­vátételéről gondoskodik a jelen­legi vezetőség akkor, amikor erős kézzel viszi keresztül e sokaknak nem tetsző városrendezési prog­rammot. Az idő mindent megér­lel. A félreismerés gúnyos mosolya ma már kezd az elismerés biztató mosolyává átidomulni. Szórványo­san ugyan — de már hallatszik a közvélemény hangjának megnyil­vánulása, helyeselvén, sőt kiter­jesztendőnek javasolja nemcsak a fásítást, hanem a füvesítést is. — Hol tartanánk ma már ha csak pár évtizeddel előbb kezdődött volna a munka? És hova fejlődik a portalanítás, ^a minden polgár követi a közegészségügyi konszo­lidáció felé vivő azt a fontos lé­pést, arpi az utcák szabadon ma­radó részének fűvervaló beülteté­se révén áll elő! Por nélküli Nyíregyháza — ma még az álmok álma, de ennek az álomnak távlatában ott látszik az ózondus levegőjű, a tuberkulózis hidra fejét legyőzött virágok és kertek Nyíregyházája! Az elmúlt tél keménysége nemcsak a fáskamrák készletét tizedelte meg erősen, hanem az utcák árnyat adó, lom­bos fái között is alapos tisztítást vitt véghez. Az iskola által erősen propagált fák napját, hol a gye­rekek a zöldelő, virágzó, egyszó­val az élő fák megbecsülését és védését kell, hogy megtanulják, sok szülő felesleges időpazarlás­nak, a tanítók csodabogarainak minősítette. A nyár szeszélye azonban mintha csak segítségé­re sietne a tanítóságnak megtépá­zott tekintélye helyreállításában, olyan vehemensen tűzi le némely napon inkább égető mint éltető sugarát a pusztán maradt gyalog­járók közönségére. Most látjuk csak mily áldás rejlik az árnyas­lombos fák hűsitő közelében. — Most tapasztalhatjuk saját verej­tékünk hullása árán, mily megbe­csülhetetlen kincs a fa egy város életében. Vásott gyermekek szü­lői, kiknek öröme tgllett abban, ha látták drágalátos csemetéik hőstettét, mikor a közterek zöld gályáit jobb ügyhöz méltó buzga­lommal pusztították, most ime lássátok, az idő is odaszegődött rakoncátlan porontyaitok mellé a pusztításban. Ám a bűn nem marad büntet­lenül! A pokoli hőség tikkasztó forróságát nektek is szenvedni kell! Vájjon ez az égető forróság jobb belátásra serkent-e benne­teket? Vájjon belátjátok-e végre, hogy az utmenti fű, az utcák és közterek fái nem arra valók, hogy a ti elkényeztetett, mindennél drá­gább, de a mogyoróvesszőre is megérett, aranyos hajtásaitok le­tapossák és letördeljék?! Avagy talán megmaradtok továbbra is abban a tévhitben, hogy minden azoknak szórakoztatására lett e földön ? Egész Szabolcs iparossága lázasan készül a nyíregyházi ipari kiállításra (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Egész szabolcs iparossága lá­zasan készül az augusztusi ipari kiállításra, amely augusztus 3-án nyílik meg az egész Tiszántúl érdeklődése mellett. A kiállításra, amely szimpompás bemutatása lesz a magyar háziiparnak, nagy­szerű dokumentálása lesz a ma­gyar gépiparnak, a Bocskay ut­cai Kiosz székházban kell jelent­kezni. A »Mansz« legtevékenyebb és etnográfiailag legérdekesebb vi­déken működő csoportjai közül nyolc jelentette be a nyíregyházi kiállitáson való részvételét. Tegnap érdekes felhívás érke­zett Nyíregyházára a budapesti »Szent István nap« nagybizottsá­gától Nyíregyháza Városához. A ^ nagybizottság közli, hogy augusz­tus 18., 19. és 20-án Budapesten »Magyar Napok« lesznek. Ezeken a napokon a vidéki iparosok kü­lönleges helyi készítményeiket fogják a fővárosba özönlő száz­ezreknek bemutatni. »A magyar Napok« a főváros és a vidék in­tenzivebb kapcsolatát szolgálják. A vidéki iparosok sem helypénzt, sem járulékokat nem fizetnek. — Az eddigi jelek szerint ingyen utaznak és szállítanak a Máv. vo­nalain a vidéki kiállítók. Nyíregyházán a Kiosz kiállítá­sa augusztus 3-án kezdődik, ri_én végződik. Azok, akik ezen a kiál­lításon résztvesznek., könnyen be­nevezhetnek a fővárosi »Magyar Napok«-ra is . Mezőgazdaság A magyar baromfitenyésztés jövője Legfrissebb, legmegbízhatóbb délutáni lap az Uj Nemzedék Irta: Mayer János m. kir. Tudvalevő, hogy a mezőgazda- g sági termelés egyik ága sem olyan hasznothajtó, aránylag kis befek­tetéssel rövid időn belül olyan szép jövedelmet biztosító, mint a baromfitenyésztés. A mezőgazda­sági exportban is e téren produ­kálhatnánk a legszebb eredményt, mivel hacsak kicsit is tekintettel vagyunk a külföld igényeire és kívánalmaira bőségesen találunk felvevő piacot. Ennek érdekében azonban egységes a Jegszigorubb állami közvetlen ellenőrzést gya­korló fajbaromfitenyésztési irányí­tást kell kifejtenünk. Ehhez a leg alkalmasabb módot, a folyamatba tett fajbaromfitenyésztési akció szolgáltatta. Ez a kölcsön kamat­mentesen ' 10 évre nyujtatik és­pedig 1931 november 15-én kez­dődő nyolc évi — minden év no­vember 15-én esedékes — a te­nyészet fejlődésével arányosan nö­vekvő törlesztési kötelezettséggel Az egyes részletek pontos fizetési határidejének szigorú betartását azon kikötés biztosítja, hogy egy részlet elmulasztásával a'hátralé­kos kölcsön összeg egyszerre vá­lik esedékessé 8 százalékos kése­delmi kamat terhével. A kölcsön­vevő aláveti magát a miniszté­rium közvetlen ellenőrzésének; nemkülönben kötelezi magát az előirt utasítások szigorú és pon­tos betartására. A kölcsöntőke a kölcsönvevő ingatlanára a magyar államkincstár javára bekebelezte­tik. Természetesen a kölcsön tel­jes egészében kizárólag csakis a fajbaromfitenyésztés céljaira for­dítható. E feltételekből tisztán látható, hogy ez a kölcsönakció nem szo­ciális vagy segítési akció, hanem a legreálisabb továbbfejlődés cél­jait szolgálja. Ezért a kölcsönök szétosztásánál vizsgálat tárgyává tettük és tesszük, hogy az illető telepek törzsanyaga megfelelő-e hogy a telep vezetőjében meg van-e a kellő szaktudás és végül, hogy a telep hiaga alkalmas-e ar­ra, hogy a baromfiállomány minő­ségét a tervbevett követelmények­nek megfelelően emelje, ha mind­ezen feltételek fennforgásáról meg győződést szereztünk és a kölcsön­vevő minden tekintetben aláveti magát útmutatásunknak és irányí­tásunknak, kerül csak sor a köl­csön folyósítására. Hogy milyen nagy eredményfe­ket lehet elérni a baromfitenyész­tés megfelelő szervezésével és ái- 1 föld mivelésügyi miniszter. [ lam támogatásával, azt a követ­kező adatok bizonyítják: jelenleg az ország területén már 104 ba­romfitelep áll állami felügyelet alatt, ebből 89 telep részesült ál­lami kölcsönben, 2 telep egészen állami, 13 pedig olyan magántelep, amely kölcsön nélkül önként he­lyezte magát állami felügyelet alá. Az akció következményeként 1929 őszén 40.000 drb. nemes tojótyúk 1930-ban 80.000 drb. és 1931-ben pedig 120 ezer drb. fog rendelke­zésünkre állani. Ez a tenyészállo­mány a» idén ősszel másfélmillió tenyésztojást és 1.6 millió étkezé­si tojást fog produkálni. 1930-ban a Jojástermelés már felemelkedik 2.4 millió tenyésztojásra cs 3.6 millió étkezési tojásra, 1931-ben pedig 4.8 millió tenyésztojás és 8 millió étkezési tojás lesz e tg.­nyésztelepek produkciója. Három év alatt tehát fokozatosan az egész magyar baromfiállomány a parlagi fajtákból átalakui a kül­földön is legkeresettebb maga­sabbrendü hus és tojásbaromfi ál­lománnyá és ezzel a mezőgazda­sági termelés egy hatalmas té­nyezővel és export cikkel gazda­godik, aminek jótékony hatása külkereskedelmi mérlegünk ked­vező alakulásában is észlelhető lesz. Az uj oláh vámtarifa Az uj oláh vámtarifa elkészült és Madgearu kereskedelmi minisz­ter felszólította az ipari érdekelt­ségeket, hogy terjesszék elő leg­utolsó végleges óhajaikat. Az uj vámtételek legnagyobb részükben alacsonyabbak az eddigieknél, azok az aggodalmak azonban, ame lyekkel egyes ipari körök néztek a tarifarevizió elé nem bizonyul­tak indokoltaknak. Általánosság­ban a külföldi piaci áraknál 30 százalékkal magasabb ártételekre van a tarifa beállítva. A szőlőbirtokosok jövedelmi és vagyonadójának kivetése A szőlőbirtokot terhelő jövedel­mi és vagyonadó kivetése a vesz­teségek leírása szempontjából nem történt egységesen. A legújabban megjelent körrendelet szerint ab­ban az esetben, ha valamely szőlő­birtokosnak nem jövedelme, ha­nem vesztesége volt, a kivetési el­járás során az adóévet megelőző veszteség összegé t számszerűleg űadóó&áqbari, izben éd oleőóáágban D rOETKER# miLLINmOMCLÉRHETETLEN. Kérje minden fOszerkereskedésben a most megjelent 148 receptet tartal­mazó, szines képekkel illusztrált Dr. OETKER-féle RECEPTKÖNYVET ára 30 f. Ha a fűszeresnél nincs, fordaljon közvetlen hozzánk: | Dr. OETKER A. gyárhoz Bndapest, VIII,, Conti-aiea 25. meg kell állapítani és egyben az adóalap megállapítása során min­dig figyelembe kell venni. A vesz­teségeket csupán hiteles mérles* gel és veszteség-nyereség szám­lával lehet igazolni a gazdasági könyvek alapján, számlák felmu­tatasával. Becslés alapján való megállapítás szerint nem lehét le­vonást eszközölni. A szőlőbirtok veszteségét nem lehet levonni a többi jövedelemforrás jövedelmé­nek együttes összegéből akkor, ha nincs minden jövedelemforrásra kiterjedő számszerű bevallás, vagy pedig annak' a pótlása meg nem történt. Megsemmisítették Marosvá­sárhely föidgázszerződését. Tudvalévő, hogy 9 földgázát már régebben elvezették Maros­vásárhely város határáig és hosz­szas tárgyalások után tavaly létrv­jött a szerződés a város és a földgáztársaság között a földgáz használatba vételét illetőleg. A szerződést azután fölterjesztették a kormányhoz jóváhagyás végett, ami azonban nem történt meg. A napokban érkezett le a városhoz a belügyminisztérium végzése, mely nem adta meg a jóváhagyást azzal az indokolással, hogy a szer­ződésben kikötött egységárak nem felelnek meg sem a 'lakosság, sem az' ipar érdekeinek. Ez a határo­zat szoros összefüggésben van az­zal a nagy munkával, amelyet a Maniu-kormány tett folyamatba a földgázügyek körül a múltban ta­pasztalt hibák és mulasztások ki­küszöbölése, az egész földgázkér­dés gyökeres rendezése és helyes irányításának megvalósítása érde­kében. "Állattenyésztési vándorgyűlés Az OMGE állategészségügyi és állattenyésztési szakosztálya a Felsődunántuli Mezőgazdasági Ka­marával, a Győrvidéki Földmive­lők Egyesületével, a Mosonvárme­gyei Gazdasági egyesülettel és a Felsődunántuli Szarvasmarhate­nyé»ztő pgyesületek Szövetségé­vel karöltve junius hó 23-án Győ­rött állattenyésztési vándorgyű­lést és ezzel kapcsolatban junius hó 21, 22 és 23-án tanulmányi szemléket rendez.

Next

/
Thumbnails
Contents