Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 122-146. szám)

1929-06-16 / 135. szám

1929. junius 16. J^filYIDélC. SllTOPOR AAAA/WVAA HCül KRÓNIKA. Jövés-menés jellemezte Most lefolyt hetünket, Testvérnépünk, a finnek fel­Kerestek bennünket. Bemutattuk a Sóstót és A víz-fecskendőket, — Egyelőre csak a lovak, Csak a lovak Érdekelték őket! Viszont innen művészeink Miskolcra siettek Bemutatni, amit tudtak És amit festettek. Most tudtuk meg, mennyi művész Él Tirpákiában, — Senki festő nem lehet a, Nem lehet a Maga hazájában! Jönnek már a vízvezeték Első hírmondói, Megnőnek a háziurak Gondjai, kontói. Engemet, mint Érmellékit, Ugy-e, nem is hinnéd, — Az vígasztal, hogy a Vay­Ádám-utca egy kicsikét Távol esik innét! Elmentek a színészeink Szomorúan, sírva, Színészekre Nyíregyházán Igy volt ez megírva. Művészetről itten akár­Ki is okoskodna, — Nem lehet, hát nem lehet, mig Zsúfolva van, valahány van Cirkusz, mozi, kocsma! Jönnek, i, jönnek, egyre jönnek Panaszok a lapban: Sok kiáltás visszhang nélkül E nagy sivatagban. Bezárták a gőzt, a kádat, Adjál babám másat, — Hozd közelebb a városhoz A Sóstót, vagy a bujtosi Gödrös uszodádat! Ugyan kinek az agyának A tekervényében Rémlik fel, hogy mi történik Bokrok sűrűjében? Akinek ily kolosszális A. fantáziája, — j Jelentkezzék, kitömjük és Besorozzuk a múzeum Csodabogarába! Érettségi vizsgák folynak, Már ma-holnap vége, Szegény szülők szívszorongva Pislognak az égre. Napok alatt, órák alatt Évet öregednek, — Nem is tudod édes fiam, Mit köszönhetsz Szegény öregednek! Bonta. TULIPÁN KUT a legújabb étflegolesóbb vmemelö szer­kezet. Szállítfképességt óránként 15 — 204 Hl. Árjegyzéket és ismerUtőt küld PAPP GÉZA, gaedwági egyesületi titkár, (Nyireqyháea, vármegyeháza, telefon >13. 2878—20 Vasárnapi írások Nevető menetrend Budapest felé utaztam a na­pokban. A félfülkében, amit Bu­dapestig tartózkodási helyül sze­meltem ki magamnak, már ült va­laki. Jól öltözött, idősebb, ko­moly uri ember. Csap felől jöhe­tett, mert felvidéki lapok voltak nála. Szó nélkül bólintottuk egy­mást és hallgatólagos megegye­zéssel kicseréltük egymás »jság­jait. Püspökladányig kiolvastunk minden kiolvasni valót az utolsó betűig. A karcagi pusztánál fel­vidéki ismeretlenem előveszi a leg­újabb nyári menetrendet, a 6o fil­léres zöld kiadást, amit még i nyiregyházi állomáson vett. Bele­temetkezik és olvassa nagy figye­lemmel. Egyszercsak elmosolyo­dik, majd hangosan felnevet. Zse­bébe nyul, papirt, ceruzát vesz elő és buzgón jegyezget. Közbe­közbe jóízűen felkacag. Igy ment ez Szolnokig. Nyugtalankodni kezdek: mit ol­vas, mit jegyez és főleg mit kacag azon a menetrenden? A világ leg­unalmasabb olvasmánya a vasúti menetrend, amit az ember kény­szerűségből megvesz, ha utaznia kell, megnézi, kinézi belőle a ma­ga vonatját, esetleg kijegyzi az indulást és érkezést, azután nem érdekli többé a menetrend. Ez pe­dig már ötvenhárom kilóméter óta olvassa és nagyszerűen mulat mel­lette. Hát ez nem tiszta dolog, ez az ember megőrült, tisztára meg­őrült. Nem valami kellemes do­log őrült emberrel együtt utazni, még belém lő, vagy belém vágja a bicskáját, felvág engem is ol­vasni akar belőlem, ki akar engem is olvasni. Baj van. Meg kell előz­ni, mig nem késő. Az őrültekkel csínján kell bánni, rájuk kell hagy­ni, akármit mondanak. Isten őriz z&n attól, hogy ellenkezzem vele. Udvariasan bemutatkozom neki, udvariasan bemutatkozik nekem. S. I. műszaki tanácsos Budapest­ről, kassai rokonait volt látogatni most utazik vissza, haza. — Na ez a menetrend, ez nagy­szerű dolog! — kiált fel. A világ legérdekesebb olvasmánya, soha­sem hittem volna ! — Én sem! — kockáztattam meg ezt a szerény megjegyzést. — És tudja mért? — kérdezi ő. — Nem! — feleltem halálos el­szántsággal. — Hát megmagyarázom, figyel­jen csak hát, nem érdekes dolog ez? Sohse hittem volna, hogyeny­nyi egészséges humor van a Máv. menetrendjében. Nézze csak, van­nak itt tősgyökeres magyar fal­vak csupa A betűvel: Adalak, Ajka Ajak, Baja, Mátraballa, Szalatnak Talapatka, Zalapataka és Palaci­na-Ackar. Viszont egy csomó szláv falu, egy szótagosak, hallgassa csak : Bag, Bak, Buj Bük, Dad, Decs, Duzs, Encs, Érd, Fadd, Fong, Fót Göd, Gönc, Gvón, Gyönk, Győr, Gyüd, Hird, Hort, Hont, Jut, Kajd, Káld, Kék, Kóny, Lom, Macs, Magy, Mad, Melk, Paks, Pécs, Ruszt, Sáp, Sásd, Solt, Tab, Tar, Tass, Tát, Ukk és Vid. Vannak azután gyönyörű falu­nevek, csak egy-két példát: Álomzug, Boldogasszony, Boros tyán, Máriakönnye, Márialaka, Re­formátuskovácsháza, Románd, Si­rató, Szentkirályszabadja, Turbér­Töröksir, Ujnéppuszta stb. Hát ezek a községek nem ked­vesek? Barcika, Csala, Csengele, Csen­gőd, Csenger, Csörög, Kelenc, Ko­csola, Kolontár, Kongó, Korzó, Kotor, Köncsög, Lábatlan, Levél, Zsebeháza, Mende, Nemeske, Nesze 4515515ZENT FERENC Monumentális kiállítás, művészi felvételek, korhű jelmezek és díszletek, hatalmas tömegjelenetek adnak impozáns keretet Assisi Szent Ferenc életéről készült klasszikus filmünknek, enn*k a szépségekben gazdag, nemes művészi célokat s/olgálá műremeknek, a „Királyok királya" testvérfilmje. Szombaton Vasárnap „UFA" legújabb szenzációja! GUSTAV FRÖHLICH és NIKOLAS COLLÍN főszereplésével Szárazföldi Robinson Kalandos életkép 8 felvonásban és a nagy „UFA" műsor Héttőn csak 1 napigl Jézus dicsőséges szegényének élete és halála Assisi Szent Ferenc Rendezte és főszerepet játsza: Alberti Parqnali és a kisérő „UFA" műsor Előadások kezdete ; vasárnap 3, 5, 7 és 9, hétköznap 5, 7 és 9. órakor Forráskezelőség Moha. Készséggel hozom tudomására, hogy a Mohai Agnes-forr s sava­nyuvizet gyógyszempontból több­izben le jes sikerrel alkal­maztam. Dr. Moravcsik Ernő Emfl, egyetemi tanár 2002 4 Budapest. Rendes, Rendek, Rózsás, Selymes, Szegfű, Bolhás, Center, Csikéria, Csömör, Füle, Góla, Gubás, Ma­gyarmecske, Mecsekpölöske, Nyír­lak, Óbőg, Ujbőg, Rum, Selyp, Tompa, Tűrje és Vének. Van azután egy csomó teljesen értelmetlen hangzású falunevünk. Hisz bizonyára megvan a maguk eredeti jelentőségük, de a ma élő ember már nem tudja: Bokod-Dad, Böhönye, Hejce­Vilmány, Kencse-Hedrehely, Iklad­Domony, Inács-Kakucs, Katak, Karako-Szörcsök, Kákics, Kárász­Köblény, Kahida- Kustány, Kis­macs, Kisunyom, Kötcse-Csicsaí, Locsmánd, Mágocs-Mocsolád, Mozsgószuimán, Nekézseny, Ne ­mestördemic, Porvacsesznek, Sza­kály-Högyész, Zalaháshágyszőce és Tiszaug. Van két történelmi jelentőségű községünk: Bánk község és Melin­damajor. Érdekesek ezek a második sze­mélyü tárgyas ragozás u falune­vek: Beled, Kiskapud, Kiskorpád, Lábod, Ludad, Mogyoród, Olad, Ondód, Tvukod, Sarkad, Szántód, Szőkéd és Tokod. Van egy pár község, amely va­lamely fa után nyerte a nevét: Budafa, Helesfa, Lipótfa, Márfa, Ötfa, Pósfa, Salfa, Táplánfa, Va­dosfa és Ipacsfa, Férfi nevü községünk egy cso­mó van: Elek, Ete, Gyula, Iván, Izsák, Mór, Sándoros, Szulimán, Tiha­mér, Tiborszállás és Zelemér. Nem maradnak el az állatnevü községek és városok sem: Kecskemét, Kecsege, Kecskéd, Macskás, Madaras, Szarkás, Szar­vas, Tengelic, Veréb, Vizslás. Valaminek a hátát jelentik a következő községek: Rákhát, Soványhát, Tóhát, Ür­gehát, Ürmöshát, Vajhát, Tisza­hát és Érhát. Végül itt jönnek a szent köz­ségek és városok: Szentbalázs, Szentendre, Szent­imre, Szentjakab, Szentkirály, Szentkút, Szentlajos, Szentlászló, Szentlőrinc, Szentanna és Szent­mihály. — Nemde érdekes? Érdemes volna egy újságcikket írni erről. — Köszönöm, már megírtam. Walter Géza dr. A lőkivitel és a szíjgyártó ipar A kereskedelemügyi minisztérium a szíjgyártó és nyerges kisiparosok válságos helyzetére való tekintettel olyan rendelkezés kibocsátásának a tervével foglalkozik, mely sze­rint Magyarországból kiszállítandó lovak csak magyar iparosok által készített uj bőrkötőfékkel legyenek kivihetők. Ha az exporttal foglal­kozó kereskedők ezt a gyakorlatot önként bevezetik, ugy ilyen ren­delkezés kibocsátására nem ke­rülne sor. Értesülésünk szerint a kérdéssel legközelebb a szegedi Kereskedelmi és Iparkamara is foglalkozni fog.

Next

/
Thumbnails
Contents