Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 99-121. szám)

1929-05-15 / 109. szám

2 JSÍYÍRYIDÉK 1929. május 1? A többtermelés és természettudomány A „Nyírvidék* számára írta : Gombócz Endre dr egyetemi m. tanár, a Természettudományi Társulat főtitkára Manitoba. Kanadának egyik legkisebb tartományának, az északi szélesség 49 és 53 foka között. Jórészt mérhetetlen erdőség és be láthatatlan fütérség, ezelőtt vagy ötven esztendővel, — ma, nevének említésekor gond üli meg a magyar gazda homlokát. Csak ugy ontja a búzát, a kitűnő minőségű, olcsó manitóbuzát, elárasztással fenyegetve az egész világpiacot. Honnan ez a rettenetes buzatömeg oly országban, amely ötszáz kilóméterrel északabbra fekszik, mint hazánk észak felé rohamosan zorddá váló éghajlattal? Manitoba legdélibb részein már régóta termelnek búzát, de az ottani fajta nem bírta a hideget, nem ért be a rövid északi nyár alatt. Az Egyesült Államoknak és Kanadának ma már száznál több növénytermelő kísérleti és örökléstani kutató intézete, elsőrangú tudósgárdája kiadta a jelszót: kiterjeszteni a buza termelési határát minél inkább észak felé kitenyészteni, minnél korábban érő buzafajokat! Minden nap, amellyel a búzát korábban érővé tették, tiz kilométert jelentett észak felé. A kísérleti telepen, a kutató labora tóiiumokban a buza természetrajzának, elsősorban öröklődő tulajdonságainak szívós, kitartó tanulmányozásával, végre elérték, hogy egyes fajták tiz-tizenkét nappal korábban érőkké lettek, a buza termelési határát közel 120 kilóméterrel lehetett észak felé kitolni. Hogy ez a 120 kilóméter széles, Kanada jórészén végighúzódó, búzatermő sáv mit jelent a világgazdaságban, azt mindenki elképzelheti." A mult század hatvanas éveinek vége felé, Európa, talán, viszonzásul a filokszéráért, egy ajándékkal kedveskedett Amerikának: a gyapjaspillével. Nálunk is elég bajt okozott ez az erdő- és gyümölcspusztító, de valósággal katasztrofálissá vált az uj hazában. 1889ben, csupán, a kis Massachussetsállamban a gyümölcstermést megsemmisítve, egymillió dollárra rugó kárt okozott. Hernyózás, füstölés stb. tehetetlen volt vele szemben. Európában a baj sohasem volt ekkora. Mi lehetett ennek az oka ? A 74 amerikai rovartani intézet csapatostul küldte tudósait, entomoíőgusait Európába, jó egynéhányat hczzánk, Budapestre is, tanulmá nyozzák itt, az eredeti hazában, a gyapjas-pille életmódját, talán rájönnek a kérdés nyitjára. Az amerikai és európai, köztük sok hazai tudós együttes munkája azután nagyon érdekes dolgokat derített ki. A gyapjaspillének eredeti hazájában megvannak a maga természetes ellenségei. Parányi fürészdarázs forma rovarok. Az egyika petéjét, a másik a hernyóját pusztítja tömegesen, nem engedi mérhetetlenül elszaporodni. Ezek annak idején, amikor a gyapjaspille átke riilt Amerikába, ittfelejtődtek Euró pában. Világos volt a tennivaló: El kell őket szaporítani Amerikában is! A természetes ellenségek áttelepítésével az amerikai gyümölcsösök, az amerikai mezőgazdaság mérhetetlen hasznára, jórészt, megmenekültek legrettenetesebb ellenségüktől. A kutató munka helyreállította a természet megbomlott egyensúlyát. És mi az eredmény minálunk ? Amerikai, kaliforniai almával telt vásárcsarnokok, üzleti kirakatok — és külkereskedelmi mérlegünk passzivitásának növekedése. 'j i ú | J Két példát hoztam fel Amerika mezőgazdasági életéből, de felhozhatnék még száz hasonlót. Mind csak azt mutatná, amit ez a két példa: tudományos kutató munka nélkül a gyakorlat csak a sötétben tapogatódzik. Végzetes tévedés volna azonban, az itthoni mezőgazdasági viszonyok figyelembe vétele nélkül, az amerikai viszonyokat szolgai módon lemásolni. Hiszen, még az is meggondolandó, hogy a többtermelés kérdésénél nem fontosabb-e az a kéjlés, hogy mit termeljünk? Vajjotr az aranykalásszal ékes rónaság« tradícióihoz hiven, búzatermésünket igyekezzünk-e fokozni, vagy a mezőgazdaság más terén vegyük fel a versenyt, számolva a világgazdaságban észlelhető olyan elto lódásokkal, amelyeken változtatni nem áll hatalmunkban ? Bármit hoz is a jövő, bárhogyan alakulnak is hazánk mezőgazdasági politikai viszonyai, egyet ne feledjünk és ez az, hogy a mennyiségnél sokszoi fontosabb a minőség. Értékben többet termelünk akkor is, ha jobbat termelünk. Ma pedig, amikor a hollandi mezőgazda állandóan a zsebében hordja azt az eszközt, amellyel földjeinek kémiai természetét mindig ellenőrizni tudja, ami kor a francia szőlőtermelő présházából a mikroszkóp sem hiányzik, amikor az amerikai farmer kísérleti telepeket rendez be birtokán: sem a több- sem a jobbtermelést, tudományos kutató munka nélkül el nem érhetjük. Tudós és gyakorlati körökben, még ma-is, sokszor vitáznak azon, hogy az elmélet megelőzi-e a gyakorlatot, vagy csak kullog utánna ? Egyik sem. A kettőjük utja párhuzamos és csak igy eredményes I á Vöröskereszt nyíregyházi közgyűlése meghatottan hallgatta a kir. tanfelügyelő előadását az Ifjnsági Vöröskereszt nagyszerű eredményeiről Kardos Istvánt egy frakció sem sajátíthatja ki magának — mondotta Énekes János prelátus, aki kegyelettel emlékezett az elhunyt kultnrfanáesnokról (A »Nyírvidék« tudósítójától.) A Vöröskereszt Egylet nyíregyházi fiókja népes közgyűlést tartott tegnap délután 5 órakor az ipartestület nagytermében. A közgyűlés iránt élénk érdeklődés nyilvánult meg. Ott láttuk Énekes János prelátus, dr. Bencs Kálmánné elnököket, Benkő András kir. tanfelügyelő, Bodor Zsigmondné alelnököket, dr. Somogyi Gyula kir. tanácsos, örökös tiszteletbeli elnököt, dr, Gaizler Gyula főtitkárt, Bencs Kálmán dr. kir. kormányfőtanácsos, Mindenütt kapható 1 Orsi. Termett s Magy. Tef szövetkezeti Központ B«4ap«at, I., Horthy Mlklóa-mt 11* 121. GRÓFNŐ Kedden Kedden KI A FÉRJEM? Pikáns családi bonyodalom 8 felv. LEW CODY a főszerepben VILLÁM BOSSZÚJA (FEKETE BESTIA) JACK HOXI bravúros cowboy filmje 7 felvonásban Szerdán Csütörtökön FOLDONFUTOK Dráma az orosz menekültek életéből 8 felvonásban Mády Christian és Wilhelm Dieterle a főszerepben Háborns filmregény 8 felvonásban FEKETE GRÓFNŐ Alfons Fryland és Yivian Gibson a főszerepben E műsor lejátszása 3 órát vesz igénybe, igy csak naponta 2 — 2 előadás lesz V26 és Va9 órai kezdettel Előadások kezdete ; hétfőn és kedden 5,7 és 9 órakor polgármestert, Szohor Pál főjegyzőt, Liptay Jenőnét, Nagy Elek műszaki tanácsost, Sexty Juditot, a jótékony nőegyletek, iskolák reprezentálok. Az érdekes, tanulságos közgyűlésen megjelentek az állami tanítóképző V. é. növendékei is. Énekes János prépost kanonok üdvözli a megjelenteket, köszönetet mond a polgármesternek, Somogyi Gyula tiszteletbeli elnöknek, a kir. tanfelügyelőnek, Lukács Béla tanítóképző igazgatónak, majd bemutatja Simonsics Elemér országos elnök levelét, amelyben tudatja, hogy a központ a Vöröskereszt békeprogrammját megvilágító előadót ezalkalommal nem küldhetett le s ennek az előadásnak megtartására Énekes János prelátust kéri fel. Akik bátran viselték a kereszt jelvényét a véres harcokban. Énekes János prelátus, elnök ezután nagy érdeklődést keltő előadás keretében feltárja a vöröskeresztes mozgalmak eredetét, fejlődését a svájci intézményes megalakulásig. Az eszme nem uj, a kereszt sugallta irgalmasság élt a véres csatákban. A középkor jobban ' átérezte a szeretet fenségét, a könyörület benső parancsát és már akkor irgalmasságot sugallt a vöröskeresztes szív. Voltak olyan szervezetek, amelyek a kereszt jelvényét viselték és a mórok eLeni harcokban a borzalmas rabságot megváltó, áldozatos rabváltó szerzeteket a kereszt hatalma avatta hősökké. A genji egyezmény, amelyet nem iartottak be. 1863—64-ben Svájcban kötötték meg a vöröskeresztes egyezményt, amely után megalakultak a vöröskeresztes egyesületek. A megállapodás szerint a vöröskeresztes jelvényeket a harcokban is respektálnia kell mindenkinek. Sajnos a világháborúban ezt a megegyezést nem mindig állták a hadviselő felek. A svájci egyezmény megkötése után nálunk előbb az osztrák—magyar, később erős magyar akcióra a magyar szent korona országainak vöröskeresztes egyesülete alakult meg. Az egyesület célja volt : a harctérre vonuló seregek ápolóosztagait szervezni, az egészségügyi szolgálat érdekében kórházakat alapítani, kötőszerek beszerzését, gyűjtését biztosítani. A háborúban a vöröskeresztes fiókok áldásos tevékenysége nagy lendülettel indult meg és jól emlékezünk arra az agilis, eredményes vöröskeresztes munkára, amelyet Nyíregyházán Somogyi Gyula dr., a fiók elnöke kifejtett. Az eleinte helyi igazgatás alatt működő privát-kórházakat a háború kiterjedése idején az állam vette át. A Vöröskereszt becsülettel állotta meg a helyet. A magyar Vöröskereszt a nemzetközi ligában. Az összeomlás után egy időre megszakadt a folytonosság a Vöröskereszt életében, majd a háború után diktáló hatalmak intenciói szerint 1919-ben Párisban megalakult a Vöröskereszt egyletek Nemzetközi Ligája.