Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 99-121. szám)

1929-05-12 / 107. szám

1929. május 12. JhfYÍRYIDÉlC. A nyíregyháziak találkozóhelye! Budapest legelsőrendil, modern családi szállója az István Király szálloda VI, Podmaniczky ucca 8 Mérsékelt árak, modern berendezés, központi fűtés, melegvízszolgáltatás, lift. A Nyugati Pályaudvar mellett. Elsőrendű konyha. 10661 ? Kedves szórakozás a fényképezés! Fényképezőgép nagy választékban Zeis-Icon, Agfa, Kodak-gyártmányok. — Mindenfajta papírok, lemezek és vegyszerek. Kezdőknek magyarázattal szolgál: BLUMBERG, NYÍREGYHÁZA 2315-10 Ruhaszükségletét Váradi Testvérek férfi- és gyermekruha áruházában, Bessenyei-tér 16. szerezheti be a legelőnyösebben. 596-2 FISK PNEU a leggazdaságosabb Vezérképviselet: Autófelszerelési R -T. - , Budapest, IV., Aranykéz-u. 2. "S..SS7 Tel. Aut. 812—41. 165-20 Amit a közönség észrevesz. Panaszos levelek, észrevételek és egyéb megszívlelendő apróságok Bérkocsistandot kérnek az alvégesiek és több locsolást a Szarvas-utcaiak Tegnap két panasz érkezett szer kesztőségünkbe. Az egyik az alvégieknek azt a kívánságát tolmácsolta, hogy a Luther-utca végén vagy a Hatzel-téren bérkocsiállomást kellene felállítani, mert jelenleg az a helyzet, hogy ha egy alvégen lakó kocsin akar valahová menni akkor előbb föl kell valakit küldenie a város kellős közepébe, mert a bérkocsi, taliga és autóstandok érthetetlen módon mind ide vannak koncentrálva. Semmi értelme nincs annak, hogy pcldául a Széchenyi-tér Kálvin-tér felőli részén kocsistand legyen. Akinek járműre van szüksége, ott találja mindjárt a Szarvas-utca elején az autótaxi állomást. Az amúgy is szük belvárosi utcákat kár ennyire túlzsúfolni és kár ide koncentrálni ezeknek a standoknak a bűzét és szemetjét. Ugy kell elosztani a különböző jár müvek állomáshelyeit, hogy az egész város lakosságának jusson belőle. Igen hasznos dolog volna ezenkívül a bérkocsi és taliga stan dókat is ellátni telefonállomással, mert ez megkönnyítené a közönségnek a jármüvekhez való hozzáI jutását s ezzel megszaporítaná azoknak forgalmát és jövedelmét. A másik panaszt a Szarvas-utcai lakók tették. A városnak ez a legszebb utcája és olyan óriási a forgalma, hogy állandóan porfelhőbe van burkolva. Ezzel szemben az öntözőautó igen ritkán vizitel náluk és locsolása majdnem egyenértékű a semmivel. Ha már egyszer ilyen nagy költségbe verte a város magát és bevásárolt egy ilyen drága öntözőszerszámot, akkor legalább legyen valami haszna is belőle a polgárságnak. Nemcsak egyszer, hanem naponta tízszer is fel kellene locsolni a városnak ezt a legporosabb és legforgalmasabb utcáját, ha már olajozásra nem telik. Pedig véleményünk szerint a nyíregyházi utcák olajozása előbbutóbb elkerülhetetlenné és szükségessé válik. Egy-egy autó, vagy pláne autóbusz olyan óriási porfelhőt csinál, hogy ezen az útvonalon úgyszólván ki sem lehet nyitni az ablakokat. Akit pedig arra kárhoztat a sors, hogy ezen az utcán lakjék és ezen kelljen naponta többször végigmennie, az mondhatni a tüdővésszel jegyezte el magát. Egyelőre tehát egyetlen orvosság és pedig jogosan megkövetelhető orvosság van a fenyegető veszedelemre: öntözni, ön tözni, öntözni! FIGYELEM! Budapesti működésem után Nyíregyházán központi fűtés és vízvezeték berendezési vállalatot létesítettem. Mindennemű e szakmához tartozó munkák legiökélet >,sebb készi'ését vállalom. Fancsaly Kálmán közp. fűtés és vízvezeték berendezési vállalata NnregyhAza, Eevház-utca 15. szám. 2624—6 Nézze mear és próbálja ki 1929. aj typusu a leegszebb, a legjobb és a legtökéletesebb. Előnyös fizetési feltételek. General Motors G. m. B. H autorizált vezérképviselete MARTON és TÁRSA nyíregyházi autóüzeme. 8458 i)ir;í> vorréfépel* mágiő ÖL tcgjobDök! KAPHATÓ : SINGER VARRÓGÉP R É S Z V é NY-TÁ R S ASÁ G Nyíregyháza, Vay Ádám-utca 2. Szép Karolin (2) (Kis regény) Irta: Péchy-Horváth Rezső. kezdte erezni a kesernyés égés-szagot. Izgatottan izgett-mozgott a székén; a társalgás elakadt. A vendég, a falusi ügyvéd, szintén érezte a nyomasztó égés-szagot, de nem jelezte grimászszal sem. A tanárné már izzadott a kényelmetlen érzések miatt, amelyek a különös égés-szag terjedésével és erősbülésével fokozódtak belsejében. Mialatt a legkevésbbé sem érdekes vagy újszerű társalgás folyt, az esze és minden gondolata kifelé, a konyha irányában figyelt, ahonnan a bűzös égettség illata furakodott a lakásba. Mint valami láthatatlan, de hatalmas konok ellenség, megdöbbentő és ijesztő csökönyösséggel, vaskövetkezetességgel hatolt be az ajtóhasadékokon, az ablakréseken, a függönyök és küszöbszőnyegek akadályain a förtelmes büz. Mint a kegyetlen tengervíz az elsü lyedt hajó jól elzárt ajtóin keresztül, ugy szivárgott és nyomakodott keresztül az égés keserű, orrfacsaró szaga a tisztaszagu ebédlőbe, amelyet a két kitárt ablakon át beömlő őszi napfény öblített még illatosabbra. —És lássa, doktor — mesélte a tanárné, de a szája csak gépiesen mozgott, a lelke nem tudott ennél a beszédtárgynál időzni, — az uram nem ugy piheni ki magát nyáron, mint más Mások a vakációban fürdőre mennek, megtelepszenek valami csendes, idilli, csodaszép vidéken és ott pár hétig a természet, gyönyörűségeivel és az abszolút semmittevéssel kúráltatják ki agyukból a halálos fáradtságot, testükből pedig a városias kényszeredettséget. Az én uram . nem igy teszi! A vizsgák után azonnal vonatra ül a legbensőbb barátjával, a Bokor doktorral és meg sem áll Svájcig. Ötkilós szögescipőket huz a lábaira (én megemelni sem tudom őket) és azokban járnak-kelnek egyik hegyről le, másikra fel, az egész szabadságidő alatt... Ez az ő nyaralása, a »pihenése«... Hetekig, hónapokig »pihennek« igy, azután, amikor hazajönnek, oly holtfáradtak, olyan kimerültek, olyan szánalmasak, mintha — mondjuk — odafent a hegyek között kőfejtő munkások lettek volna valamilyen kőbányában... A vidéki ügyvéd mosolygott. Kényszeredetten és feszengve. Mert a büz még erősebb lett. Most már ő sem tudott másra figyelni, mint a konyhából beömlő förtelmes, szédítő égettszagra. A tanárnő végre erőt vett magán: — Bocsánat — és felemelkedett — de azt hiszem valami baj van a konyhán... Sietve kiment az ebédlőből. . Izgatottan és elfuladtan rohant végig a közbeeső szobákon. Az előszobában már fojtogató és könnyeket sajtoló volt a büz. A konyha ajtaján keresztül pedig kékeszöld füst gomolygott kifelé, vastag és sürü pászmákban és ugy ült a mellre, mint valami kegyetlen, roppant pánt. A konyha üres volt, de a tűzhelyen viharosan dohogott a tüz. A tanárné kitárta a konyhaaj tót. Aztán az orrára szorított zsebkendővel, a tűzhely sütőjét vizsgálta meg. A sütő kinyitott vasajtaja mögül egyszerre vastag, sötétbarna füst vágott a szemei közé és olyan büz, amely a brutálisságával, a váratlan, kegyetlen erejével szinte mellen taszította, hátralökte. Da azért elszántan belenyúlt a sütőbe és kihúzta onnan a büz okozóját, a pecsenyét. Rettenetes, dísztelen és siralmas romhalmaz terpedt szét a pléhedényben. A kövér, pompás kacsa kemény, szénfekete koromtuskóvá égett, amely széles repedésekkel tátongott, miknek mélyén még csillogott a friss égés parazsa. A pecsenye sercegve, pattogva égett a saját zsirjában és néhol egészen hozzáragadt a tepszi vasához. A büz szakadatlanul ömlött belőle s a konyhába még mindig kavarogva bukfencezett a szennyes, barna füst. I A tanárné elsápadt hirtelen gerjedt dühében, A szénné égett pecsenyét tehetetlenül, szinte komikusan tartotta maga elé. A torka mélyén kemény fájás szorongatta, a bensőjét szégyenkezés fojtogatta. Sirni szeretett volna. A tényállás hideg és egyszerű volt és kegyetlenül rövid: a szakácsnő, nyilván egyéb dolga akadván, k imént a konyhából s a kelleténél tovább maradva, eközben a pecsenye korommá égett.:. Kilépett a konyha előtti folyosóra. Az udvaron bőségesen ömlött el a napfény. A kert felőli lépcsőfeljáró betonkorlátján egy tarka cica tisztálkodott kényelmesen és kéjesen. De a cselédnek, amint a konyhában, az udvarban sem volt nyoma. A tanárné most már nem a megsemmisült pecsenye miatt, nem a tönkretett ebédért, hanem a szakácsnő különös és szokatlan eltűnése miatt kezdett méregbe gurulni. Forró vérhullám csapott fel a homlokára és a hirtelen haragtól egyszerre melege támadt. — Karo-li-i-in! Karo-li-í-ín!... — kiabálta elnyújtott hangon. A forró tepszit az ablakpárkányra he lyezte és szégyenkezve gondolt a vendégére, aki az ura iskolatársa, gyerekkori pajtása volt és akit aznapra meghívott ebédre. (Folyt, köv.)