Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 99-121. szám)

1929-05-08 / 104. szám

1929. május 8. JSÍYÍRYIDÉK. 7 Színház A tábornok Zilahy Lajos »A tábornok« cimü színmüvét mutatta be hétfőn este a színtársulat. A darab tehetséges író munkája, aki emellett tisztá­ban van a színpadi technika leg­aprólékosabb követelményeivel is. Legnagyobb előnye, hogy a már agyoncsépelt és kiaknázott hábo­rús történetből ujat alkotott. Uj és izgalmas a szinmü, néhol szinte grand guignolszerü és mégis maradandó értékes irói munka. Hi­bája — mint Zilahy többi darab­jainak is — '. csak óvatosan, kez­tyiis kézzel nyul a problémákhoz, kicsit megbolygatja... De aztán, szinte ijedten megáll... és a fel­vetett problémát nem oldja meg. Dé igaza van. Legértékesebb da­rabja a »Hazajáró léleké nem ara­tott megérdemelt sikert. Az előadással remekelt a szín­társulat. Harmath Jolán kitűnően érzékeltette a két férfi között ver­gődő szerelmes asszony lelkivivó­dását, Zemplényi Zoltánnak leg­jobb szerepe Szikszóy tábornok, a kimért modorú, érzéketlennek lát­szó katona, aki szerelmén keresztül ébred arra, hogy ember. Irsay Nó­ra halkszavu, mindenkin segíteni akaró grófnője és Kabos László főorvosa nagyszerű alakítás. Nó­vák István a segédorvos passzív szenvedő szerepében nyújtott első­rangút. G. Székely Renée pici szerepében is — mint mindig — nágyon jó. De az egész együttes igaz szívvel-lélekkel játszott. A színház tele volt. K. E. HETI MŰSOR : Igazgató : Gulyás Menyhért. Május 7. Kedd: A tábornok (B. bérlet 21.) Május 8. Szerda : Gyurkovics fiuk Bérletszelvények és közt. utalv. érvényesek. Május 9. Csütörtök : d. u. 4 óra­kor : Az utolsó Verebély lény. Mérsékelt helyárakkal. — Este 8 órakor Nagy Műsoros Est. Vad­nay Andor színházi titkár fel­léptével. A. bérlet 22. Május 10. Péntek. Éva grófnő A. bérlet 23. Közt. utalv. érvénye­sek. Május 11. Szombat d. u. 4 órakor Eltörött a hegedűm. Mozihely­árakkal. — Este 8 órakor: Eva grófnő. B. bérlet 22. Közt. utalv. érvényesek. Május 12. Vasárnap d. u. 4 órakor Erdészlány. Mérsékelt heíyárak­kal. — Este 8 órakor: Eva gróf­nő. Bérletszünet. Közt. utalv. érvényesek. Május 13. Hétfő : Két árva. A. bérlet 24. Május 14. Kedd : K'rályné rózsája. Május 15. Szerda: Sybill. B. bér­let 2T,. * Ma este lesz »A tábornoki, máso­dik előadása a tegnap közölt sze­reposztásban. * Szerdán a nagysikerű Gyurko­vits fiuk kerül színre. * Csütörtökön két előadás lesz. Délután 4 órákor mérsékelt hely­árakkal: Az utolsó Verebély lányt. utolsó előadása lesz. — Este 8 órai kezdettel pedig nagy Kabaré­estet rendez a társulat. A csütörtöki nagy Kabaré-est ke­retében lép fel a társulat joviális titkára, Vadnay Andor. Szinre ke­rül két Békeffy-tréfa, egy bohó­zat, ezenkívül magánszámokban és duettekben fellép a társulat egész énekes és táncos személyzete. Az előadást Ivaboss László rendezi, a műsorszámokat Pattantyús Mihály konferálja be, a zongoránál Lillich Miklós karmester ül. A kabaréban fellépnek Takács Rózsi, Turcsy Jolán, Biczó Margit, G. Székely René, Irsay Nóra, Har­math Jolán, Horváth Nusi, Rajz Irén, Kabos, Daniss, Polgár, Pat­tantyús, Várady, Márkus. A csütörtöki nagy kabaré esten Vadnay Andor titkár saját eredeti kabaré számaival lép fel. Vadnay Andor színházt titkár egyetlen fellépte csütörtökön este. Mo z 1 A budai leány Vajda Ernő magyar tárgyú, magyar levegőjű és magyar miliő­ben játszó darabja. Flórikának, egy elragadóan kedves kis budai leány­kának és Semjén Ferenc magyar muzsikusnak bűbájos romantikus regénye. A pompásan megrende­zett film érdekességét nagyban fo­kozza az ügyesen beállított budai háttér ódon utcáinak, s a boldog időket visszavarázsoló régi meghitt kiadó bútorozott szobáival. A siker oroszlánrésze természetesen a min­dig hódító Adolph Menjoué és part neréé a ragyogó népszerűségi! Cathrin Curveré. »A budai leány«-t az »Ővakodj a nős férfiaktól« cimü igen mulatságos, kis 7 felvonásos bohózat előzi meg, amelyben a fő­szerepet a még mindig vonzó szép­ségű Irene Rich játsza. E két pompás szezón-ujdonság még csak ma látható a Diadal-Mozgóban.. Rózsanász Az Apolló két és fél órás rekord műsorában két sláger került bemu­tatásra. A »Rózsanász« cimü tizfel­vonásos játék a német filmgyár­tás rohamos előretörését bizo­nyítja. A főszereplő Liane Haid, a jószívű virágáruslány alakitója, igazi romantikus hősnő volt. A filmnek előnye, hogy a vidám helyzeteket alaposan kiaknázza. »Az illatos vígéra cimü amerikai vígjá­ték perdülő cselekménye magával ragadja a nézőt, a film bővelkedik kacagtató fordulatokban. Amerika, a korlátlan lehetőségek hazája és igy az ügyes boltiszolgából utazó majd vállalatának igazgatója lesz és elnyeri a szép telefonos kisasz­szony kezét is. * Szerdán »A felesleges ember« cí­mű Olga Csehova és Paul Wegener filmet vetítik. Apagy község határában cca. 400 hold föld eladó egészben, vagy részletekben. Fel­világosítást ad a tulajdonos kép viselője : Dr. Mandel lenő ügyvéd Nyiregyháza, Széchenyi-út 19/b. 2793-3 YifflTéf&pCll mdgiö Ql tcgjoDDafe! KAPHATÓ : SINGER VARRÓGÉP RÉSZVÉNY-TÁRSASÁG Nyiregyháza, Vay Ádám-utca 2. Gyilkosság a szőlőben (Kis regény) Irta: Péchy-Horváth Rezső (54 Aztán táncolni, keringeni kezdett a légy, ide-oda esett, bódult és szédült de a kis hangya szívósan tartotta magát. Nem eresztette el. Közben más líangyák is arravetődtek s azok is nyomban támadásba mentek át. A légy lassanként tele volt beléjecsipett, rajtalógó hangyákkal. Kínjában hanyatfeküdt, a lábaival veszettül hadonászott és csapkodásaival messzire dobálta le magáról a makacs támadókat. Pergett is a saját tengelye körül s a centrifugális erő jsorjában hajigálta el őket messzire. Aztán sok hangya gyűlt már össze, megragadták a meg­vadult legyet, nem eresztették már el. Lassan (cipelni, vonszolni kezdték. Közben a hangyák potyogása tovább tartott s ezek megriadva áll­tak talpra, izgatottan futkostak körbe, szétnyitott fogókkal, harapásra készen, hadonászó csápok-* kai... Ittak egy pohárral a rózsaszínű, illatos ital­ból. De már kezdet nem ízleni, kezdtek eltelni vele. Pokolian mulatságos volt ilyenkor — foly­tatta Micskey — hogy nyolc-tíz hangya is áll­dogált, dolgozott a légyen, mégis egy hangya megragadta a légy egyik lábát, aztán nem is túlságos erőfeszítéssel vontatni kezdte a még élő legyet, pontosan az ellenkező irányban, mint elkezdték... És a légyen rajta volt a sok-sok másik hangya!... Más hangyák apró göröngyö­ket, fadarabkákat hoztak fel a lyukból, ide-oda cipelték, miközben más hangyákkal ütköztek össze. Nem kerülték ki egymást, a náluknál öt­szörakkora teherrel egyszerűen keresztülsétáltak a társaikon, miközben a csápjaikat összeérintet­ték. Vakmerő és bátor kis náció ez különben, még a nagy dongónak is, amely még mozgott, elszántan és habozás nélkül nekimentek. Egy­szer egy szürke pók agyonnyomott testét, még nedves belsejü hasát raktam a hangyák útjába. Minden odaérkező hangya meghökkenve állott meg. A csápjaival óvatosan, figyelmesen megta­pogatta a nedves részeket. Habozva, sokszor amikor a csáp a nedvességhez ért, villámgyor­san visszarántották, hevesen visszaugrottak és a két első lábukkal dörzsölni kezdték a csápju­kat. Ezt többször megismételték, aztán végre is tovább indultak. Nem kellett nekik a kipuk­kadt, nedves pókhas. És mindegyik hangya ugyanígy viselkedett. Volt aztán ugy is, hogy mákszemeket hintettem le csomóba. Két-három hangya odaért, óvatosan megtapogatta, aztán sebesen — mintha lopnának — felkaptak egy­egy mákszemet és a lyukba vitték. Hamarosan visszajöttek megint és csodálatos: nyílegyene­sen irányt vettek mindig a lyuktól a mákszemek felé. Egyenesen odataláltak. Egészen belemelegedett Micskey a búvárko­dásainak színes közlésébe. Apró eseteket irt le megfigyeléseiből, mint titkokkal terhelt érdekes könyvet lapozva fel gazdag emlékeit, természet­élvező elfogultságával eresztette bő,lére a leg­aprólékosabb tapasztalatot is. De a detektív már ásítozott. A nehéz bor ködlő mámorlepedőt borított fáradt agyára s a gondolatai lassan, elmaradozva, ki-kihagyva követték csak a magyarázót. Elálmosodott. — Tudja mit szólalt meg, egy mondat vé­gét fojtva bele a hálás elbeszélőbe — most el­tesszük magunkat holnapra. Reggel aztán be­megyünk a kapitányságra. Aztán majd meglát­juk, mit lejietne csinálni... És egy szörnyűt, otrombát, hangosat ásí­tott Ritkásan, szállingózva, lassan hullott a hó. Puhán, tétovázva cikkáztak a levegőben az apró hópihék, amelyek a föld kérgére érve, azonnal eltűntek. Csak a száraz fű, a csomóba fagyott levelek, a bokrok, bozótok alján maradtak meg és eleven fehérségük örömöt ömlesztően villo­gott, szembe, a téli újdonságok kedvelőivel. Szekér Aranka érzéketlen maradt a pici hópihék sodródó, játékos szálldosása iránt, ahogy Micskeyvel lefelé ballagott a szőlőhegy vízmosásos, mély kátyús, csontkeményre szik­kadt kocsiutján. Szörnyű tusakodás kavarta fel a lelki bé­kéjét. Egész uton visszafelé a sirás és a heves jelenet kihívása között ingadozott. Valahogy a kettőjük viszonyát akarta rendbehozni, a he­lyes medrébe szorítani. De hiányzott hozzá a tapintatos fellépés és higgadtság. S hiába gon­dolkozott folyton-folyvást a formákon és a mó­dokon, a szavakon és a mondatokon, amikkel Micskey elé tárja élete nagy »vagy-vagy«-ját, a kellő pillanat sehogysem következett el. Micskey ügyesen és boszorkányosan, agya­fúrtan és fürgén, mint a njpnekülő angolna, ravasz vargabetűkkel mindig végérvényesen ki­siklott a szavak és helyzetek csapdái közül. Mint az életveszedelemben lévő, állandóan résen állt és figyelt, s ha a lány szavai veszedelme­sen megközelítették azt a területet, amely csak az ő világos és egyenes nyilatkozatával vált. volna tökéletessé, mindig ügyesen és fürgén, de udvariatlanul röppent át más témára. Pedig Aranka sóvárogva, szomjúhozva áhí­totta, hogy végre gyümölcsöt érleljenek az ő szőlőbeli sétái, erdei heverései, veszedelmes tét felé sodródó szerelmeskedései. Idegesen és mind­inkább fogyó türelemmel várta a fontos nyilat­kozatot, amelynek természetes és magátólérte­tődő folytatása a piciny karikagyűrű.. (Folyt, köv.), , j j J

Next

/
Thumbnails
Contents