Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 99-121. szám)

1929-05-07 / 103. szám

6 J^ÍRYIDÉK 1929. május 7. Színház • »••• jT HETI MŰSOR : Igazgató : Gulyás Menyhért. Május 6. Hétfő: A tábornok (A. bérlet 21.J Május 7. Kedd: A tábornok (B. bérlet 21.) Május 8. Szerda : Gyurkovics fiuk Bérletszelvények és közt. utalv. érvényesek. Május 9. Csütörtök : d. u. 4 óra­kor : Az utolsó Verebély lány. Mérsékelt helyárakkal. — Este 8 órakor Nagy Műsoros Est. Vad­nay Andor színházi titkár fel­léptével. A. bérlet 22. Május 10. Péntek. Éva grófnő A. bérlet 23. Közt. utalv. érvénye­sek. Május 11. Szombat d. u. 4 órakor Eltörött a hegedűm. Mozihely­árakkal. — Este 8 órakor: Eva grófnő. B. bérlet 22. Közt. utalv. érvényesek. Május 12. Vasárnap d. u. 4 órakor Erdészlány. Mérsékelt heíyárak­kal. — Este 8 órakor: Eva gróf­nő. Bérletszünet. Közt. utalv. érvényesek. * Ma este lesz a Tábornok be­mutatója. Zilahy Lajos szinmüve a világháborúban élt egy-két ti­pus lelkirajzát adja. A téma kö­zel áll lelkűnkhöz, a rajz művészi szépségű. Mindenki talál a szín­műben vonzó alakokat s éppen ez az ,ami érdekessé, avatott tollal való ábrázolása pedig értékessé te­szi az egész művet. Az előadást ma és holnap Gulyás Menyhért rendezi. A darab szereposztása a következő: Báró Szikszóy György altábornagy Zemplényi Zoltán Lausch dr. főorvos — Kaboss L. A grófnő — Irsay Mária Korponai segédorvos — Nóvák I. Valentin önkéntes ápolónő — Hor­váth Nusi Judit — Harmath Jolán Pásztorné — G. Székely René Iiordóssy kapitány — Vass M. Márkus hadnagy — Dan ;ss Gy. Műtősnő — L. Dóczi Emma Székely László, főhadnagy — Már­kus Lajos Keresztes főhadnagy — PoxgárGy. Sarkady, hadnagy — Bojár L. Egy vezérkari százados — Pat­tantyús Mihály Schulek, kapitány — Kováts Lajos Rácz, tisztiszolga — Várady László Késmárki, kórházi szolga —Koncz Mihály Egy apáca — Monti Boris Alezredes — Kun Emil Őrmester — Gáspár Kálmán Káplár — Rónai Gyula őrszem — Gáspár Miklós Telefonista — Késmárky K. Pásztor ízre — Erényi Béla. — Ne feledje el, hogy át van helyezve a Földes Drogéria a róm. kath. egyház uj bérpalotájá­ba a Bethlen-utcai oldalra. Tie­fon: 148. Szabolcsvármegye és .Nyíregyháza város legrégibb szak­üzlete. ' ; Eladó a Széchenyi-út 14. sz. lakóház, mely áll egy négy szobás, türdő­szobás, egy két szobás és egy udvari lakásból. Nagy telekkel. Külön telek a Báthory-utcára. Érdeklődni lehet Széchenyi-út 9. szám alatt. 1947—? Nászajándék Még ezt az egy verset megírom hozzád, Míg nászra nem visz gáláns vőlegény; Előveszem még ifjúságom kobzát, Hogy szóljon ez a végső költemény. Aztán... lehetsz a másé és feledd, hogy Élt egyszer egy bolondos énekes, Ki nem volt még soha-soha se boldog Es vezekelt, hogy te boldog lehess. Csacskán csattan már ajkamon az ének, Megtépték gyilkos életviharok, De megszentülten él lelkembe képed És elmúlásomig is élni fog. Sokszor lerogytam, sokszor támolyogtam És tévelyegtem rögös utakon, S a kísértő, borongós, bús napokban Te vagy csak szótlan, mámoros dalom. »Lehetsz a másé... én szeretni foglak!« A képed oltárom, szent és örök, Téged rebeglek ei némán imámnak S neveddel ajkamon idvezülök. Mégegyszer valló, gyermekes sorokban Elmondom lelkem együgyü dalát, S aztán... sajogva, fájva elhagyottan Támolygom ezt az életet tovább. Szabolcsy Lajos. A nyírbátori járás vitézeinek értekezlete A nyírbátori járás vitézei áp­rilis 28-án Nyírbátorban értekez­letet tartottak s azon vitéz revis­nyei Reviczky László ny. tábornok, székkapitány is megjelent. Az ér­tekezletet istentisztelet előzte meg, amelyen a honvéd helyőrség tisz­tikara, legénysége, a leventeífju­ság s a község intelligens közön­ségé is részt vett. Az értekezletre a vitézeket vitéz Bella Imre járási hadnagy vezette fel. Az értekezle­ten a járási felügyelő és testneve­lési vezető tartottak a gyakorlati élet körébe tartozó ismeretterjesz­tő előadásokat. / Az értekezletet társas áldomás követte, amelyen az első pohárkö­szöntőt a kormányzóra a székkapi­tány mondotta s egyben üdvözlő táviratot intéztek a kormányzóhoz. A járás vitézeit Erdőhegyi Fe­renc főszolgabíró és Ballay Győző őrnagy, állomásparancsnok kö­szöntötték. Legközelebb május 12-én a ti­szai járásban Mándokon, junius 9-én Nyirbaktán lesz vitézi érte­kezlet. Irodalom •••••• „Bolyongás" (Versek 1926—1928.) Bodrogh Pái (dr. Bacher-Bodrogh Pál) uj könyve Batthyány Gyula gróf 6 rajzával Bodrogh Pál több mint huszo­5 nöt esztendővel ezelőtt tünt fel. Akkor még egészen fiatal ember volt: Heinet, Bérangert, Byront tolmácsolta finom megérzéssel, a legművészibb magyar versekben. Mikor 1906-ban Idegen költők ci­mü kötete megjelent, az egykorú kritika, élén Ady Endrével, ösz­szes akkori müforditó-költőink fölé emelte Bodrogh Pált. Az idő iga­zolta e megállapítást: a költői for­dítások azóta több kiadásban ter­jedtek el és a hangversenydobo­gón, a rádión, mindenütt, ahol előadásra kerülnek, ma is nagy si­kert aratnak. Bodrogh Pál azután mint író sokáig hallgatott: az élet más terein fejtett ki aktivitást. De néhány év előtt újra megszó­lalt: most már mint önálló költő, saját gondolatainak és érzéseinek művészi tolmácsolója, akinek ver­seit a közönség és a kritika a régi melegséggel fogadta. Ezek a ver­sek vannak összegyűjtve a Bo­lyongás cimü kötetben, tanúságot téve arról, hogy Bodrogh Pál a ma gyar nyelvnek és versnek ma is váltózatlanul mestere, aki művé­szi formáit immár sajátos egyéni lírájával tölti meg. Ami a férfi lelkét betölti, azt költészetté fino­kiulva mind megtaláljuk e versek­ben: az emlékezés melankóliáját, a reménykedést a jövőben, a filo­zófiát, amely istenhitté emelkedik. De akad bennük ostorozó szatira is és ami a ma keserűségei köze­pette a legritkább: derűs humor. Kisfaludy Sándorról szóló verses színjáték egyik gyönyörű részlete egy magyar költő lelkét tépelődő gondolatait tárja fel előttünk mes­teri módon. Végül Bodrogh Pál régi műfordítói művészete is újra felragyog: Wilde, Verlaine, Nietz­sche és Liliencron néhány versé­nek remekbe készült fordítása te­szi teljessé a kötetet. Az egész könyv minden sorában egy mélyen gondolkodó, finoman érző magyar költő szólal meg a legragyogóbb nyelven, a legművészibb formák között. Batthyány Gyula gróf a mes­teri költeményekhez mesteri raj­zokat készített. Batthyány Gyula gróf tizenöt' évvel ezelőtt tünt fel, mint festőművész, aki dus képze­letével és egyéni stílusával fan­tasztikus álomvilágba viszi a né­zőt. Ez a világ és ez a stílus egészen az ő sajátja, minden rész­ben eredeti és lebilincselő. Ezért volt oly rendkívüli sikere képei legutóbbi gyűjteményes kiállításá­nak is. Mint könyvillusztrátor Batt hyány Gyula gróf első izben azok­kal az erős stilusu rajzokkal tünt fel, amelyeket Tormay Cecil »A régi ház« cimü regényéhez készí­tett. De gazdag és értékes munkái sorában is művészi különlegessé­get jelentenek azok az illusztrá­ciók, amelyekkel Bodrogh Pál ver­seskönyvét ékesítette. Ezt a könyvet, a kiváló költő, és a kiváló festőművész közös mestermunkáját, mely művészi ki­állításban jelenik meg, bizonyára minden magyar ember igaz élve* zettel fogja forgatni. A könyv merített papíron ké­szült. Egy példány ára 6 pengő. Mészliomokté kiváló szilárdságban, kiváló minőségben gyárt és ajánl nagy- és kisméretben rté omgy és Mezőgazdasági R.-T. Nyírbátor. A Tiszántúl legnagyobb téglagyára 1868 -25

Next

/
Thumbnails
Contents