Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 99-121. szám)

1929-05-07 / 103. szám

2 J^fYÍRYIDÉK. 1929. május 7. Két pohárköszöntő A Budapestre érkezett Grandi olasz külügyi államtitkár tisztele­tére a miniszterelnök vacsorát adott, amelynek során két nagy­jelentőségű pohárköszöntő hang­zott el. Az elsőt a miniszterelnök mint házigazda mondotta Grandi tisz­teletére, de tulmenvén a szokásos udvariassági frázisokon, megemlé­kezett arról a meleg viszonyról, amely a két országot az egymás­sal szemben megvivott háború el­lenére is egybekapcsolja. Hangsú­lyozta, hogy örökké feledhetetlen marad előtte az a vendégszerető fogadtatás, amelyben Rómában ré­szesitették, megemlítette az év­százados tradicióju olasz-magyar barátságot, amely nem tagadta meg magát azokban az években sem, amikor Magyarországnak el­keseredett nehéz küzdelmet kel­lett folytatnia erköjcsi ujjáépülé­séért és gazdasági megszilárdulá­sáért. Csodálattal emlékezett meg az uj Olaszország teremtő munká­járól s megállapította, hogy az olasz kormány fejével szemben való közös lelkesedés közös kin­cse az egész magyar nemzetnek. Olaszország oly uj eszmét, oly uj rendszert tudott találni, amely a tradíció alapján újította meg a nagy olasz nemzet életlendületét, amely azonban nem szökhetett vol­na olyan magasra, ha nem Musso­lini áll ennek a gigászi munkának az élén s nincsenek olyan kiváló munkatársai, mint amilyen Olas. ország fiatal, de nagy tehetségű külügyi államtitkára, Grandi is. Az olasz külügyi államtitkár válasza hangban és melegségben méltó párja volt miniszterelnö­künk pohárköszöntőjének. Hang­súlyozta, hogy Mussolini küldötte Magyarországra, aki kifejezést óhajtott adni Bethlen iránt ér­zett barátságának s megbízta őt, hogy fejezze ki csodálatát a ha­tározott tisztánlátó és zseniális munka fölött, amelyet Bethlen Ma gvarország jóléte és újjászületése érdekében kifejt. Elismerő szavak­kal emlékezett meg kiváló külügy­miniszterünkről, Valkó Lajosról is, akivel már egyszer alkalma volt együttműködni a két ország kö­zötti baráti viszony kifejlesztésé­ben-. Különösképpen kiemelte, hogy az egész olasz és fasciszta nem­zet őszinte rokonérzéssel fordul a magyar nemzet iránt, amely a tör­ténelem során a latin és nyugati művelődés bástyája és hősi védel­mezője volt s amely iránt Olasz­ország mindig meleg barátságot érzett, olyan barátságot, amelyet a világot felforgató nagy csapás félbeszakítani igen, de megsemmi­síteni nem tudott. Az ideáloknak és érzelmeknek e közössége for­mális szentesítésre is talált ab­ban a szerződésben, amely a két ország közötti kötelékeket ünne­pélyesen megerősítette. Szinte meg hatott szavakkal beszélt Grandi a rokonérzésnek ama atmoszférájá­ról, amely mindenütt feléje áram­lik a magyar nép köréből s cso­dálatátfejezte ki népünk dicsősé­ges hagyományaihoz való mélysé­ges ragaszkodása, faji büszkesége, tiszta és önzetlen hazaszeretete fölött. De a szeretet e kiáradása vi­szonzásra talál Olaszország részé­ről, is, mert a fasciszta Olaszor­szágnak a magyar nép iránt való barátsága ott él minden olasz szi­vében, mint el nem muló érzés, amely t jövőben mind hatalma­sabbá fog válni. E két pohárköszöntő tartalmá­hoz nem szükséges sok kommen­tár. Olaszország volt az első, amely a háborútól földresujtott Magyarország bajait először ész­revette, s nemcsak észrevette, ha­nem elsőnek nyújtott segitő kart is feléje. Reméljük, hogy a közös barátság és megértés munkája a jövőben sem fog lazulni s a ma­gyar revíziós törekvések egyik leg­nagyobb biztositéka leend. A Nyíregyházi Ügyvédi Kamara a sajtószabadság szellemében fogant sajtótör­vény mellett foglalt állást A Kamara tegnapi közgyűlésén njra felhangzottak az ügyvédi kar súlyos sérelmei — Az ügyészi állást határozat­képtelenség miatt nem tölthették be (A »Nyírvidék« tudósítójától) A Nyíregyházi Ügyvédi Kama­ra vasárnap délelőtt io órakor tartotta évi rendes közgyűlését a városháza nagytermében. A köz­gyűlésen, amelyen mindössze har­minc kamarai tag jelent meg, Já­rossy Sándor dr. elnökölt, aki mély részvéttel és meleg szavakkal em­lékezett meg az elmúlt év halott­jairól, Szesztay Zoltán dr. kama­rai ügyészről és Schwarcz Izidor ügyvédről. A Kamarának az igazságügyi miniszterhez is felterjesztendő évi jelentését Fráter Ernő dr. titkár olvasta fel. A jelentés részletesen feltárja az ügyvédi kar sérelmeit, kifejti a Nyíregyházi Ügyvédi Ka­mara felfogását az ügyvédeket or­szágosan érdeklő aktuális kérdé­sekről. A sérelmek között most is felhangzott a községi jegyzőknek, különösen pedig az ingatlanfor­galmi irodáknak az ügyvédek ha­táskörébe vágó munkálatai miatt annyiszor kifejezésre juttatott pa­nasz. A »jogi analfabéták« kon­kurrenciája ellen éles szavakkal emel szót a Kamara. Sürgetik az ügyvédek a kar népjóléti intézmé­nyeinek hathatósább állami támo­gatását, az ügyvédi díjszabás mi­nél előbb való életbeléptetését. — Hangoztatja a memorandumban, hogy a köztisztviselőknek az ügy­védi pályára való állandó özön­lését meg kell akadályozni. Az ügyvédi karból nevezzenek ki töb­beket a felsőbb bíróságokhoz is. A Nyíregyházi Ügyvédi Kamara annak a reménynek ad kifeje­zést, hogy az ügyvédi pályáról igazságügyminiszteri székbe emel­kedett kormányférfiu megértéssel jóindulattal karolja fel az ügyvé­dek érdekeit. A jogszolgáltatásról szóló rész ben a kamarai jelentés megemlé­kezik az életbeléptetett büntető­novelláról, amelynek értékeit a .további gyakorlat, az élet fogja igazolni. A valorizációs ügyekben a most folyó perek befejeztével beálló nyugvópontot örömmel vár­ja az ügyvédi kar, amely kinnle­vőségeivel maga is erősen érde­kelve volt. Megnyugvással fogad­ják az ügyvédek a telekkönyvi ál­lapotok rendezésére irányuló in­tézkedéseket. A sajtótörvény ter­vezet kérdésében a Nyíregyházi Ügyvédi Kamara felfogása az, amelyet az ügyvédi kar ország­szerte vall: OLGá CSEHOVái**, a hadifogo y férj felesége ! PAUL WEGENER a hadi ogoly férj SZERDÁN CSÜTÖRTÖKÖN AZ APOLLOBAN BETTY BALFOÜR Mari az ezred leauya Hétfőn LIANE HAID ,egDj b h tilmszeazációja Kedden EÓZbANASZ Szerelmi regény 10 felv. Irt*: Róbert Liebmann Já CK MDLHALL és DOROTHY MACKAILL vigjáték újdonsága A WTföÉC vigjáté k ** MiJ attrakció 8 felv. Szerdán Csütörtökön OLGA CSEHOV A és PAUL WEGENER A HADIFOGOLY FÉRJ (A FELESLEGES EMBER) Drámai történet napjainkból 9 íelv. BETTY BALFOUR AZ EZRED LEÁNYA Mula fsáeos kaszárnyai történet 9 felvonásban Elöadasok kezdete : hatfón es kedden 1 g5 7 es '/2' 0 orakor | a sajtóreformot csak a sza­badsajtó szellemében lehet réghez vinni. A közjegyzőknek az örökösödé­si ügyekben járó 8o százalékos ré­szesedésűk sérelmes az ügyvédek­re és visszariasztja az ügyvédek igénybevételétől a feleket. A Kamara sürgeti a köztisztvi­selői javadalom ; lefoglalhatóságá­nak kimondását.\ A Kamara területén működő bí­róságokra térve át a jelentés, fog­lalkozik a nyíregyházi törvényszéki épület átalakításával. Az építke­zéssel járó kellemetlenségeket a nyíregyházi ügyvédi kar »hősi el­szántsággak tűrte. A járásbiró­sági irattárban pusztító tüz saj­nálatos következményeire is rá­» mutat a kamarai jelentés, majd hangoztatja, hogy a járásbíróság­nál kevés a biró s a mostani ál­lapot soká nem tartható fenn. A túlságos megterheltetés mellett nem csoda, ha Ujfehértó átcsa­tolásának a bíróságon is vannak hívei. A Kamara erélyes állást foglalt az átcsatolás erőszakos terve ellen, amely most, hogy az átalakított törvényszéki épü­letben lesz elegendő hely, még kevésbbé indokolható. Általában a Kamara megállapítja, hogy a decentralizációs törekvések di­vattá lettek. Mutatja Gáva esete is. Egyes községek minden áron járásbírósághoz akarnak jutni és nem nézik, hogy a hatáskörükbe vont környékbeli községek mennyi kárt szenvednek amiatt, hogy nem a városba járnak törvénykezésre, hanem egymásik faluba, ahol nem sokra jutnak. A telekkönyvi hiva­talt kielégítőnek találja a Ka­mara. Nincs restancia telekköny­vi ügyekben, de ha a hivatal nem kap segítséget, nem sokáig ör­vendhetnek az ügyvédek a restan­cia nélküli helyzetnek. Rámutat a kamarai jelentés, hogy a bírósági díjmegállapítá­sok terén a nyíregyházi ügyvédek utolsó helyen állottak az or­szágban. A törvényszék elnöké­nek hálásak az ügyvédek, hogy most már itt is olyan a díjmegálla­pítás, mint Debrecenben, sajnos, azonban egyes tanácsokban most is kevés hajlandóság mutatkozik a megfelelő díjszabás alkalma­zására. A jelentés a vidéki bíróságok­ra térve át, kifogást emel a fe­hérgyarmati járásbíróság alkal­matlan elhelyezése ellen. Máté­szalkán az a panasz, hogy vásár napján ninqs szünet. Az is baj, hogy a községi végrehajtóra bíz­zák a végzések foganatosítását, a bírósági végrehajtó helyett, aki eredményesebben teljesiti köte­lességét. A joggyakorlati összejö­vetelek jelentőségének méltatása után a Nyíregyházi Ügyvédi Ka­mara statisztikai adatait ismer­teti Fráter Ernő dr. A Kamara területén 1917-ben 161, 1928-ban 164 volt az ügyvédek száma. A létszám tehát növekedett. Az ügy­védjelöltek száma 65. A választmány által is meg­tárgyalt és elfogadott jelentést hozzászólás nélkül vette tudomá­sul a közgyűlés, majd meghall­gatta és jóváhagyta Mandel Jenő dr. pénztáros előterjesztését. A közgyűlésen került volna sor a Szesztay Zoltán dr. halálával megüresedett kamarai ügyészi nsztség betöltésére. Minthogy azonban a beküldött 15 szava­zattal együtt is csak 45 szavazat állt rendelkezésre és alapszabá­lyok szerint 75 szavazatnak kell együtt lenni, hogy a közgyűlés határozatképes legyen, a választás ezalkalommal elmaradt. A forgal­miadó és tagsági dij kivető bi­zottság kijelölése után, amely bi­zottság elnöke, Korányi Endre dr. lett, a közgyűlés véget ért. \

Next

/
Thumbnails
Contents