Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 99-121. szám)
1929-05-05 / 102. szám
n JíIrfRYIDÉK. Az emberi szellem Irta: Dr. Mérey Ferenc. I. Az emberi gondolkodás számunkra áttekinthető, irott kútfőkből vizsgálható története sajátságos tanulságot rejt magában. Időről-időre változott a tárgy, amelyre a nagy gondolkodók, a reprezentatív elmék figyelme irányult, változtak a szempontok, amelyek szerint vizsgálódtak, változott a módszer, amelyet alkalmaztak és változott a világkép, amelyet kialakítani törekedtek, mégis megállapítható, hogy az időbeli egymásutánban . keletkezett filozófiai rendszerek mindegyike tartalmaz maradandó, immanens elemeket. Egyik rendszeralkotó sem adott teljes és tökéletes világmagyarázatot, csupán a helyes világmagyarázat egy-egy igazságelemét pillantotta meg. 1. Az emberi elme a görög gondolkodókban eszmélt rá először a gondolkozás örömére és gyönyörűségére., ezek a gondolkodók (Platón, Aristotales) a gyermeki lélek frisseségével, részletismeretekkel nem terhelt átfogó képességével ismerték fel és jelölték meg azokat a problémákat, amelyek a világ, az élet és a gondolkodás lényegére vonatkoznak és amelyeknek megoldása örök időkre kijelölt célja lesz a tudásra vágyó embernek. Világosan látták a vizsgálandó egészet, ahogyan a turista látja nagy távolságból a hajnali szürkület tompa világításában azoknak a hegyeknek a körvonalait, amelyeknek a bejárására indul. Nem látja a rejtett völgyeket, amelyek próbára fogják tenni szivósságát, sem a komor szakadékokat, amelyek katasz trófával fenyegetik, az áthatolhatatlan erdőrengeteget, amelyben gyakran fog majd eltévedni, s a forrásokat sem, amelyeknek üditő vizétől megujui lankadó ereje, de annál élesebben látja a büszke ormokat, amelyekre naponként megismételt erőfeszítéssel kell majd feljutnia, hogy közelebb legyen önmagához és az Istenhez. 2. A középkori ember gondolkodásának középpontjában az Isten állott. Elmélkedésének alfája és ómegája, kezdete és vége a világteremtő, világfenntartó és világkormányzó transzcendentális hatalom, amint az a kinyilatkoztatásból megismerhető és a sziv világába befogadható. A görög gondolkodót a tudásvágy, az isteni Erósz vezette, a középkori embert az alázatos hit, (Szent Ágoston.) A középkori skolasztika alkotta meg a keresztény vallás hatalmas, gótikus architektúrájú dogmarendszerét, amelyet fővonásaiban a protestantizmus is megtartott és az újkori felvilágosodás nagy szellemi mozgalmai sem tudott megingatni. Az ókori gondolkozásnak a tudásvágyához és az egészre törekvő megismeréséhez a középkori gondolkodás a hitben gyökeredző vallási meggyőződést kapcsolta hozzá és származtatta ránk szellemi örökségképen. 3. A renaissance embere a transzcendentális világból ismét visszatért a földre. A gondolkodókat most már maga az ember érdekelte leginkább, ezért volt világszemlélete humanizmus. Felujult a szépség antik kultusza és ismét érvényesülhettek a nagy egyéniségek. A renaissance nyomában érkező reformáció aztán szé les kaput nyitott a szabad vizsgálódásnak és a kutató emberi elme ezen a kapun át a természetnek és a múltnak a megismerésére indult (felvilágosodás). A természettudományok, történettudomá- ? nyok azzal kecsegtették a bizakodó embert, hogy minden kérdésre teljes feleletet fognak adni és az ész erejével (racionalizmus) megoldják a világrejtélyeket. Az észnek "ezt a nagy küzdelmét a világ és az életmagyarázatra, megfejtésre váró kérdéseivel szemben Verulami Bacon inditja meg, aki a tudás forrását a tapasztalásban, módszerét az indukcióban jelöli meg. Azok a túlzott remények azonban, amelyeket a természettudományok és történettudományok diadalmas előretörése ébresztett, nem teljesedtek. Három század erőfeszítésével sem sikerült még a természeti jelenségeket sem kielégitő módon megmagyarázni, még kevésbé azokat a problémákat, amelyek az emberi ^lettel s általában a humánummal függöttek össze. A természettudományok és történettudományok tul zásaiban (materializmus, pozitivizmus) csalódott emberi elme érdeklődése az emberi lélek jelenségei felé fordult. A természettudományok és a históriai kutatási területe szűkebbé vált és többé nem léphetnek fel az egységes világmagyarázat pretenziójával, amit most a XIX. századi gondolkodás centrális tudománya, a pszichológia kisérelt m^. Ez a szaktudomány a mult század második felében minden téren ér- g vényesitette hegemóniáját; lélektani szempontból vizsgálták a történeti jelenségeket éppúgy, mint a művészetek alkotásait, vagy a társadalmi élet jelenségeit. (Folyt, köv.) Falusi temetés Bimm-bamm... fölöttünk íöppen a harangszó semmi gondolat és semmi döbbenet, inkább tágranyitott kíváncsi szemek merednek a fekete koporsóra. A pap imát mond, siettet búcsúzóra — eső lesz: nagy, nehéz fellegek jönnek, eső lesz: nem bánatos földi könnyek, melyek itt a halottat elsiratják. Szegény, árva s kopott öreg volt: hagyják megpihenni, hiszen teher volt élte, a jót, szépet csupán tündérmesékbe hitte a balga. S most pár összegörnyedt öregasszony, baktat utána, vedlett ruhában, kezükben gyöngy-olvasóval s valami elvágyó, örömös sóhaj mosolyog reszkető, fonnyadt szájukon. Énekelnek. Lassan mennek az uton, a sir kitátott fekete szája vár — Göröngy hull. Dübörög. S otthon már készítik az áldomást. S megisszák. f i Hl f[f Í9Z9. május 5. láljufc a könyvben,, amelyet a magyar utazó közönség már régen vár és meg vagyunk győződve, hogy az uj kötet is nagyban hozzájárul ezeknek a kék-fehér kockás füzeteknek a népszerűsítéséhez. Minden könyvkereskedésben és utazási irodában kaphatói Ara 2 P. — Ugyanilyen árban és mindenütt kaphatók a sorozat eddig megjelent kötetei és pedig: Abbázia és az olasz Quarnero, Velence és a Lídó,. Karlsbad és környéke, Wien és környéke, Dalmácia és a jugoszláv partvidék, Prága és környéke, a postumiai cseppkőbarlang. — Könyvkereskedők rendelését Magyarországról az Afra, Csehországban M. Weiss,, Poisony-Bratislava, Romániából a Pallas Cluj, Verlagsgesellschaft, Wien, III., Kundmanngasse ^.intézi el. Ruhaszükségletét Váradi Testvérek férfi- és gyermekruha áruházában, Bessenyei-tér 16. szerezheti be a legelőnyösebben. 596-2 Tartallyné Stima Ilona. Utazás — Turisztika A «Panoráma Utikönyvek» ! népszerű sorozatának uj kötete jej lent meg «Semmering és környéj ke» cimmel. Csaknem ioo oldalon, 30 Itéppel és térképpel, mindent ! megtalálunk ebben az ujszempon! tu könyvben, amely a legelső magyar nyelvű kalauza a Semmering szépségeinek. .Általános tudnivalókon kivül elvonul előttünk a népszerű gyógyhely egész élete, a téli sport örömei ugyanugy, — mint a balzsamos levegőjű zöld Semmering sétái és turisztikája, ami benépesíti a szomszédos Schneeberget és Raxot is. Ennek a két könnyen elérhető alpesi hegységnek is részletes leírását tamdgus a fogjobDök! KAPHATÓ : StNGER VARRÓGÉP R É S Z V £ NY-TÁ RSASÁG Nyíregyháza, Vay Ádám-utca 2. ír I á kiváló szilárdságban, kiváló minőségben, gyárt és ajánl nagy- és kisméretben óni gyártelep és Mezőgazdasági R.-T. Nyírbátor & Tiszántúl legnagyobb téglagyáré 1868 -25