Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 99-121. szám)

1929-05-29 / 120. szám

6 JNfVfRYIDÉK. 1929. májns 29. Brogly József előadása a közigazgatási tanfolyamon (A »Nyírvidék« tudósítójától.) Brogly József, a Jegyzők Országos Árvaházi Egyesületének főigazgatója f. hó 25-én nagyszabású előadást tartott a nyíregyházi községi közigazgatási tanfolyam hallgató előtt a magyar jegyző hivatásáról, küldetéséről és a jegyzőtársadalom szociális intézményeiről. Dr. Mikecz László árvaszéki elnök, a tanfolyam h. igazgatójának bevezető szavai után, az előadói kar és a hallgatók együttese előtt tartotta meg Broghy József értékes előadását, melyben először a közigazgatási pálya nehéz, rögös útjáról s a magyar jegyző nagyfontosságú missziójáról szólott. A jegyzői hivatásért való lelkesedést, rajongást, a trianoni igazságtalanság ellen soha meg nem szűnő propagandát, a falu népének szeretetét, mint hivatásából folyó kötelességet ajánlotta ifjú kartársainak figyelmébe — utravalóul. Majd a Községi és Körjegyzők Országos Egyesületében való kari tömörülés és a Jegyzők Országos Árvaház Egyesülete támogatásának fontosságáról emlékezett meg. Végül az irredentizmusért min dent feláldozni kész, bátor, odaadó munkára hivta fel a hallgatókat, mint a magyar falvak közeijövőbeni jegyzőit, hogy legyenek künn a faluban az ország végváraiban a revizió gondolatának apostolai s mindnyájunk nemzete álmának : Nagymagyarország feltámadásának hivatott előmozdítói. A magas nívójú előadásért Dr. Mikecz László h. igazgató mondott Broghy József főigazgatónak köszönetet, aki a hallgatók lelkes éljenzése közben vett bucsut a közigazgatási tanfolyamtól. Könyvismertetés Dréhr államtitkár könyve a népjóléti és munkaügyi beruházásokról Tartalmilag érdekes és külső kiállításában nivós könyv hagyta ei a sajtót. A könyvet »Népjóléti és munkaügyi beruházások« címmel Dr. Dréhr Imre államtitkár irta, amelyben pontos és részletes ismertetését adja annak a nagyarányú munkának, amelyet a népjóléti és munkaügyi minisztérium az utóbbi években véghez vitt. A könyv a statisztikai adatok részletes ismertetésén kívül az egyes épületek és intézmények fényképfelvételeit is bemutatja. Igy láthatjuk a budapesti Pongrác-uti lakótelepet, a Juranicsutcai lakótelepet, a Bethlen-udvart, a Márvány-utcai, Visegrádiutcai, Ráday-utcai, Sziget-utcai, Kinizsi-utcai állami lakóházakat, a miskolci, győri, zalaegerszegi városi építkezéseket, a budapesti Or szágos Közegészségügyi Intézetet s annak berendezését, a gödöllői »Egészségházat«, az állami kútfúró munkálatait, a budapesti Társadalomegészségügyi intézet és muzeum épületét és berendezését, a salgótarjáni védőnői irodát, a gróf Apponyi Albert anyaotthont, a szolnoki, debreceni, anya és csecsemővédő intézetet, a bicskei anyaotthont és árvaház épületét, a budapesti állami gyermekmenhelyet, a miskolci, gyulai áll. gyermekmenhelyeket, a kisvelencei tbc-és gyermekek erdei iskoláját, a visegrádi és zamárdi üdülőket, 3. budapesti átmeneti leányotthont, a szentendrei Dr. Vass Józset inasotthont, a bajai katholikus tanoncinternátust, az egri katholiküs legényegyletet, a magyar királyi hadirokkant otthont, j az állami müvégtaggyárat, a bu- j dapesti állami tüdőbeteg gyógyintézetet, az angyalföldi állami elme és ideggyógyintézetet, a gyulai áll. kórházat, a deszki tüdőbajos gyermekek gondozó intézetét, a mátrafüredi monumentális ar<^ nyokban épült tüdőgondozót, a budapesti Madarász-utcai csecsemőkórházat, a győri Szentháromság kórházat, a szombathelyikor- ' ház építkezését és végül a szek- | szárdi uj kórházat. Ha elgondoljuk, hogy mindezek az óriási jelentőségű beruházások alig néhány esztendő alatt készültek, olyan időkben, arcúkor a magyar nemzet életereje a legnagyobb próbára volt téve, akkor legnagyobb elismeréssel lehetünk aziránt az alkotó tevékenység iránt, amelyet D. Vass József népjóléti miniszter és, hűséges munkatársa Dr. Dréhr Imre államtitkár ezen a téren kifejtettek. Megindultak a nyíregyházi ipari gazdasági és közművelődési kiállítás előkészitési munkálatai (A »Nyírvidék« tudósítójától.) A KIOSz által tervezett iparigazdasági és közművelődési kiállítás előkészitési munkái atai már megindultak és a legszélesebb mederben folynak. A kiállítás egész Nyíregyháza és Szabolcsvármegye ipari, gazdasági és kulturális helyzetének modern szemléltető képe lesz és előífeláthatólag nagy érdeklődést tog kelteni nemcsak a Tiszántúlon, hanem az egész országban. A rendezőség azt tervezi, hogy a kiállítást olyan arányokban váltsa valóra, mint amilyen acentennáriumi kiállítás volt. Ha tekintetbe vesszük, hogy a kiállítás sikerén Nyíregyháza város és Szabolcsvármegye társadalmának legszámottevőbb tényezői fáradoznak, ugy a rendezőségnek ez a terve minden bizonnyal sikerülni fog. A kiállítás ez év augusztus 3tól 11 -ig tog tartani. Érdeklődők forduljanak a kiállítási irodához (Nemzeti Hitelintézet. Telefon 2-08.; | Mezőgazdaság á mezőgazdasági termelés gazdaságosabbá tételéről! Irta: láthé László járási m. kir. gazdasági felügyelő 11. A mezőgazdaság trágyaszükségletének fedezéséről lévén szó azt hiszem a szarvasmarhán kivül más állatfajtára kitérni felesleges, mert hogy a csikó önmaga árát kétszer, megeszi, mig eladó sorba kerüi ^zt gazdatársaim állítják, a sertés értékesítése pedig amióta csak nagyban tenyésztik, mindig igen erősen ki volt téve az árhullámzásnak. Bizonyos, hogy a szarvasmarha volt mindig az állattenyésztésnek legszolidabb és legbiztosab ban értékesíthető ága. Ha a mai gazdasági viszonyok között vizsgáljuk a szarvasmarha tenyésztés irányait jövedelmezőség szempontjából, feltétlenül rá kell jönnünk arra, hogy a szarvasmarha tenyésztés legkifizetődőbb módja az, amelyik a borjú nevelés mellett a tejhozamra fekteti a súlyt, ott, ahol ennek a takarmány termelési viszonyok megfelelnek és a tejtermékek értékesítési lehetősége biztosítva van. Szabolcsvármegyében ma már nemcsak az első, de a második feltétel is adva van. A Szabolcsvármegyei Központi Tejszövetkezet megalakulása óta kizárólag a gazdától függ, hogy a szarvasmarhatenyésztésnek ezt | az irányát a maga jólíelfogott érj dekében kihasználja, Természetes I azonban, hogy a gazdának az eddig szokásos takarmányozásán váJt toztatm kell, igyekeznie keli jól tejelő egyedekre szert tenni, melyek a magas tejelőképességükkel a jobbtakarmányozást meg is h? lálják, mert a kevés tejet adó tehén igen drágán termei akkor is,, ha ennek nem az egyedi tulajdonság az oka, hanem a takarmány elégtelen volta. A mai viszonyok között csak az a tehén tartható haszonnal, amelyik évi 300 fejelésii napon át átlag 9 liter tejet ad. Ennek elérésére azonban, hacsak különösen kiváló tejelő egyedről nincs szó, kisgazdáink jelenlegi takarmányozási módszere mellett, majdnem kizártnak tekinthető. Bizonyosra vehető az is, hogy igen sok olyan tehén van vármegyénkben, amelyik megtelelő takarmányozás mellett nem csak a fenti átlagot érné el, hanem ennél jóval többet is produkálna. Sajnos a gazda legtöbb esetben azzal véj megtakarítást elérni, ha teheneit gyengén takarmányozza. Pedig az ujabb kutatások utján nyert tapasztalatok igazolják, hogy a gazda e tekintetben saját anyagi hátrányára igen nagyot téved, mert az állat a takarmánynak egyrészét kizárólag életének fentartására használja el és csak az ezen felül etetett mennyiséget tudja terme lés céljaira fordítani. Ma már biztosan tudjuk, hogy pld. a nálunk szokásos takarmányozáson felül, mely kb. 4—6 liter tej termelésére képesiti az állatot, minden további liter tej előállításához 40 deka abrak pótlék kell, ez az abrak azonban nem burgonya, mert ez' nem abrak, mint ahogy nálunk a burgonyát megtisztelik, hanem ez is a vizenyős tömegtakarmányok közé tartozik. A tengeridara, az árpadara, a korpa és a rendkívül fehérjedus. olajpogácsa azok az abraktakarmányok, melyek mint abrakpótlékok jöhetnek számításba. Ezekről az abraktakarmányokról is rendkívül célszerű keveréket előállítani. Természetes azonban, hogy a tehenek tejelő képessége egyedi tulajdonság lévén, a gazdára hárul, az a feladat, hogy ezt az abrakpótlék adagjának fokozatos emelésével megállapítsa. A fent elmondottak alapján világosan következtethető, hogy a szarvasmarha tenyésztésnek az az iránya,, amelyik a borjú nevelés mellett, Mészhomokté kiváló szilárdságban, kiváló minőségben gyárt és ajánl nagy- és kisméretben 1 óni gyártelep és Mezőgazdasági R.-T. Nyírbátor. A Tiszántúl legnagyobb téglagyára 1868 -25