Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 99-121. szám)

1929-05-26 / 118. szám

<184 JNÍYÍRYIDÉK. 1929. május 19. Rövid hirek. — A szepsi cigányok beismer­ték az emberhús evést. Egy öreg­asszonyt agyonütöttek, azután tes­tét feldarabolták .megfőzték és megették . — A budakeszi erdőben felépült az első iskolaszanatórium, ahová az ország tüdőbeteg gyermekeit helyezik el. — A képviselőház tegnap dél­utáni ülésén szenvedélyes jelene­tek játszódtak le Hermann mi­niszter, Sándor Pál és Bethlen egy közbeszólása körül. — A vasárnapi avató ünnepen a kormányzó személyesen lógja vezetni a csapatokat a Hősök Em­lékköve előtt. Ágyuk fognak dö­rögni a Gellérthegyen, és minden budapesti templomban megkon­dulnak a harangok. — A Budapesti rendőrség le­tartóztatta Horváth István rovott­multu volt színészt, aki a Nemzet­közi Vásáron 440 pengőt csalt ki furfangos módon Király Karoly kispesti asztalosmestertől. ' — Klebelsberg Kunó gróf kul­tuszminiszter egy szegedi küldött­ség előtt ugy nyilatkozott, hogy Szegedet európai értelemben vett nagyvárossá fejlesztik. — Elkészült és juniusban a tő­város közgyűlése elé kerül az uj lakbérleti szabályrendelet, amely csak a szabadforgalomban lévő lakásokra vonatkozik. — Ujabban a szolnoki Máv. mű­hely 82 tisztviselője és 860 mun­kása a Reviziós Ligához .csatla­kozott. — A fővárosban és a vidéken gyanús személyek visszaélnek a Reviziós Liga nevével. Füzeteket, képeslapokat, plaketteket, hang­versenyjegyeket kinálnak megvé­telre és zászlókra gyűjtenek, ho­lott arra a Ligától felhatalmazá­suk nincs. — Nalbachban egy munkás há­za kigyulladt és teljesen leégett. A lakókat álmukban lepte meg a tüz és két fiatalember olyan sú­lyos égési sebeket szenvedett, hogy nemsokára mindkettő meg­halt. — Szilágysomlyó mellett levő Badacsonyban Mániu Gyula ro­mán miniszterelnök édesanyja súlyosan megbetegedett. A be­teg magas életkorára való tekin­tettel Mániut táviratilag értesí­tették és hazahívták. — Zittenfeld amerikai ikernő­vérek hajóra szállottak és Fran­ciaországba utaznak, hogy másod­ízben megkíséreljék a La Manche csatorna átuszását. Az ikrek most 15 évesek. — Tegnap éjszaka a Pozsonyi uton Szabó Lajos solfőr motor­kerékpárjával nekiment egy felhal­mozott építkezési törmeléknek és oly szerencsétlenül repült a gép­ről a kövezetre, hogy haldokolva szállították a kórházba. — Tegnap este a kőbányai fel­sőpályaudvar közelében egy tolató vonat alatt találták meg Kenderes Ferenc vasúti tisztviselő fi­atai feleségét Ibolya nevü 3 éves leánykájával együtt. Az asszonyt a vonat kerékban kettévágta, a gyermek súlyosan megsérült. — Még nem biztos, hogy öngyilkos­ság vagy szerencsétlenség tör­tént-e. — Ötven képviselő követel ge­nerális inézkedést a névmagyaro­sítás megkönnyítésére. KÉRJEN ÉS VISELJEN 2716-4 MARATHÓN GUMMITALPÚ VÁSZONCIPŐT Bruszilow orosz tábornok 1917-ben megjósolta Magyarország és a Monarchia feldarabolását Egy kemecsei polgár orosz fogságban volt, amikor Bruszilow nyilatkozata megjelent egy orosz lapban. A cikket lefordította és hazahozta A következő levelet kaptuk: J] Tekintetes Szerkesztőség 1 Háborús jegyzeteimet lapoz­gatva gondoltam, hogy talán ér­demes volna azokból egy-egy részt a «Nyirvidék»-ben közölni. Ha mindenki nem is, de némelyek ta­lán érdekkel olvasnák el azokat. Az alábbi kivonat szövegét mint orosz hadifogoly az 1917. háborús év elején a jaroszlawi Rosztowban egyik orosz lapból fordítottam és jegyeztem fel, persze titokban, mert különben az oroszok megkí­noztak volna érte. Bruszilow orosz tábornok 1917. évi január hó 1 -én, tehát kevés idővel a nagy orosz forradalom és összeomlás előtt, tette az alábbi nyilatkozatot, mely a sok között szintén egyik dokumentumát ké­pezi volt ellenségeink ellenünk irá­nyult régi gonosz terveinek, a há­ború céljának és trianoni gyászos tragédiánk előkészítésének, íme a lefordított cikk: Bruszilow tábornok véleménye szerint -ez évben az ellenség telje­sen és véglegesen meg lesz verve. Az uj év beálltával a Bruszilow tábornok főparancsnoksága alatt álló délnyugati hadsereg vezérka­rában Bruszilow a következő nyi­latkozatot tette: Ma a harmadik uj évet értük meg a nagy háború idejében. Az I9i4-ik év, melyben az kezdetét vette, reánk nézve általában ked­vező volt. Mi akkor előre vonul­tunk, folytonosan támadtunk és mély messziségben benyomultunk az ellenség területére. A következő 191 5 -ik év nehéznek és kedvezőt­lennek bizonyult, bizonyos káros nyomokat hagyva maga után. Mi azonban állhatatosan és férfiasan kitartottuk a nehéz megpróbálta­tást, melyből kikerülve, még erő­sebbek lettünk, mint azelőtt. A lefolyt 1916-ik évet én jó évnek számítom, mert az gátat vetett az ellenség sikerei elé és megmu­tatta, hogy a vad ellenség már jelentékenyen meggyengült. A franciák és angolok egész sor fé­nyes diadalt hoztak nekünk a né­metek és szövetségesei feletti győ­zelmeikkel és tavasszal mi is nagy vereségeket mértünk az osztrákokra és helyenkint a németekre. Az osz­trák és német összes frontokon feltűnő lehangoltság volt észlelhe­tő. A sajnálatos román történet foltot vetett 1916. évi tiszta ké­pünkre. Nem szükséges egyenkint részletezni a bekövetkezett román balesetet, az a «Román» szóból következtethető. Ezen balsikert ki­zárólag csak a román hadsereg szenvedte, mivel önerejét elvesz­tette. Különben is ez csak másod­rendű kérdés. Mne* elérkezett az 1917-ik év. Én ugy a hadászati ta­pasztalataimból, mint mély hitem­ből teljesen megvagyok győződve mindarról, hogy élek és itt Önök előtt állok, hogy ez évben az ellen­ség véglegesen és befejezetten meg lesz verve. Mi őt teljesen megsemmisíteni nem kívánjuk, de meg kell, hogy toroljuk azt a tenger vért, mellyel ő Európát elöntötte. Mi meg kell hogy öljük benne azt az ő vad katonai erejét, a militarizmust, mert ez az erő általában káros. Az összes népek elismerik, hogy csak egy Isten van, ki az emberi séget teremtette. A németek beszé­lik, hogy nekik egy különös »Öreg Német Isten«-ük van. Mivel olyan Isten nincsen, én feltételezem, hogy az_ más nem lehet, mint a Sátán. Mi küzdünk ezekkel a sátán iste­nekkel, a lélekvesztett osztrák-né­met néppel. Bízunk, hogy az egy igaz Isten megsegít bennünket győzedelmeskedni felettünk. — Én feláldozom magamat a főhadur orosz uralkodó császárért, a szent Oroszországért és a mi győzel­münkért. Éljen a szent Oroszor­szág ! Hurrá ! ! Az általunk viselt háború nem­csak az osztrák monarchiában élő lengyel és orosz nép felszabadításá­ban nyilvánul, hanem az az osztrák iga alól való felszabadulását je­lenti a kettős császárságban levő különböző fajú összes népeknek. — Kelet-Galicia, Észak-Bukovina, va­lamint a Kárpátok déli oldalán levő úgynevezett »Ugorszkája Ru­szi«, mint orosz földek, kell, hogy egyesüljenek a saját anya Oroszor­szággal. A németek által is ismert és csaknem kizárólag lengyelek ál­tal lakott Nyugat-Galícia átmegv az orosz cár jogara alatt felállí­tandó Lengyelországba. Az oszt­rák—magyar szlávok, románok és olaszok tartoznak egyesülni saját nemzetiségű testvéreikkel. A szer­bek és horvátok által lakott Bosz­nia, Herczegovina, Dalmácia, Hor­vátország és a Bánát egyesülnek Szerbiával. Transilvánia és Dé/­Bukovina Romániával. Istria és Déltirol Olaszországgal. Az uj Európában kemény alapokra fek­tetendő a nép közötti igazság. — Nem lesz helye az igazságtalanság­nak. Nem lesznek megdolgoztatott nemzetiségek. Nagyobb megfonto­lást igényel a csehek, szlovének, magyarok és osztrák-németek jö­vője. Ezeknek szintén kétségtelenül joguk van a szabadságra, a nem­zeti önállóságra, saját nyelv és vallásának a birhatására. Az ausztriai német területek elkülö­nítése érdekében bizonyos javítás teendő, hogy az osztrák-német nép által lakott földterületek határá­ról Oroszország is tudomással bír­jon. Azonban az ausztriai német­területek és Németország egyesülé­se a béke feltételek közé nem bo­csátható, különben Németország, ha megveretik is, nem gyengülve, hanem erősödve kerülne ki a hábo­rúból. Akkor a lefegyverzésre vo­natkozó tárgyalások nem bírnák megakadályozni az ujabb háborút. A tisztán német lakosságú osztrák tudományokból álló független Ausztria meg kell, hogy maradjon (ütköző államul) a közel kelet és Németország között. Magyarország egyidejűleg szintén kap" szabadsá­got és függetlenséget, de köteles azonnal lemondani tartományainak idegen nemzetiségű lakosságáról, kik átmennek részben Oroszország ba, részben Romániába és részben Szerbiába. A kevés számú sziavon nemzeti­ség igen gyenge az önálló politi­kai kormányzatra. Legjobb volna Szlavóniát autonómiával ellátni és szoros szövetségbe hozni Szerbiával Saját vezetőségét a Szlovén nép a inaga embereiből jogosult válasz­tani. Ha azonban a szlovének nem hajlandók a szerbiávali szö­vetségre, ugy Szlavónia függet­lensége felétt aa semleges államok és nagyhatalmak határoznak. Cseh­ország kérdése mutatkozik a leg­nehezebbnek főképen,, mert nem bír szabad kijárással tengerre, to­vábbá mert sok német lakik kö­zöttük. Ezen állapot a leendő önállóságukban zavart okozhat. Feltételezzük, hogy Európa politi­kusai a háború végénél elhárítják ezen akadályokat és határoznak a cseh kérdés felett. A háború ilyen kimenetele véleményezhető a leg­igazságosabbnak. .Ilyen elintézéssel az összes német és osztrák nemzeti­ségű földterületiek vagy kapnak függetlenséget és majd önálló ál­lamokká alakulnak, vagy egyesül­nek szülőföldjeikkel, melyektől erőszakkal ellettek szakítva. El­szász Lotharingiának a németek ál­tali megtarthatásáról szó sem lehet, az át kell, hogy menjen a fran­ciák birtokába. Úgyszintén az illető területek az újonnan felállítandó Lengyelország területéhez. Eddig tartott Bruszilow rémme­séje. Sajnos a rémmese csaknem szórói-szóra beteljesedett. A pakli már jóval a háború előtt ké­szen volt, csak az alkalomra vár­tak annak gyártói. Az orosznak is a cseh tenger miatt fájt a feje, de hogy a magyarnak a volt tengerét is elvették, sőt ezeréves testét széj­jel darabolták s csaknem a levegő­től is megfosztották, az sem Bru­szilownak, sem a sírunkat vele együtt ásó cinkostársainak nem okoz fájdalmat. Keletgalicia, El­szász-Lotharíngia és a többi cso­da. Miközünk van nekünk hozzá­tok 1 ? És azok miatt kellett a ma­gyarnak a tönk szélére jutni! Soraim közléséért a tekintetes Szerkesztőségnek előre is köszöne­tet mondva vagyok Kemecsén, 1929. május havában kiváló tisztelettel: Kováts Gusztáv. 1 I — A 13-as szoba. Wallace-nek, a híres angol írónak ez a regénye olcsó kiadásban most jelent meg. A 220 oldalas kötet ára 1 P 80 fillér, kapható az Ujságboltban. NYÁRI RUHÁKAT, KOSZTÜMÖKET, ÖLTÖNYÖKET, FELÖLTÖKET FELO OLY SZÁRAZON TISZTIT F F S T PONTOSAN, MINTA SZERINT Nyíregyháza, Zrínyi Ilona-utca 9. (udvarban)

Next

/
Thumbnails
Contents