Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 99-121. szám)

1929-05-25 / 117. szám

1929. május 25. JNÍYÍRYIDÉK, 3 Színház Turcsy lolán énekelte a „Parasztbecsület" Lola szerepét Tegnapi számunkban a »ParasztbecsüleU előadásáról irt beszámolónkban azt irtuk, hogy a Lola szerepét Takács Rózsi énekelte. Az elnézésre az adott okot, hogy a szir.lapon tényleg Takács Rózsi, a kitűnő primadonna neve szerepelt. A valóság az, hogy Lolát Turcsy Jolán énekelte s kritikusunk elismerő szavai az ő nagyszerű művészetének szóltak. Heti műsor: Igazgató : Gulyás Menyhért. Május 24. Péntek. »Hajtóvadászat« Turcsy Jolán cs Daniss Győző bucsuestje. Május 25. Szombat. »A tábornok« Mozihelyárakkal. D. u. 4-kor. Este: »Palatinus rózsája« B. bér let 25. Márkus Lajos jutalom játéka. Május 26. Vasárnap. D. u. »Szupécsárdás«. Este: »Palatinus rózsája«. Május 27. Hétfő. »Palatinus ró, zsája«. A. bérlet 26. Május 28. Kedd. »Kis gróí«. Május 29. Szerda. »Mágnás Miska« Május 30. Csütörtök. D. u. »A legkisebbik Horváth lány«. Este: »Pista ném«. Május 31. Péntek. »p'ista ncni«. A bérlet 24. Junius 1. Szombat. D. u. »Vakablak«. Este: »Pista ncni«. B. bérlet 27. Junius 2. Vasárnap. D. u. »Palatinus rózsája. Este: »Pista néni«. Junius 3. Hétfő. »Szybill«. Biczó Margit jutalomjatéka. 1 Vakablak Boross Elemér Vakablak cimü 3 felvonásos tragikomédiájában a börtön komor falai között vergődő háború utáni embertípusokat rajzolja meg megrázó realizmussal, izgalmas, filmdrámához hasonlítható történet keretében. Végig vonultatja a színpadon a mai alapjaiban megingott társadalom fattyuhajtásait, a világváros rengetegében vadon nevelkedett örök börtönlakót, a bukott bankvezért, akit mert spekulációja egyszer nem sikerült, sikkasztásért lecsuktak, a hűtlen feleség miatt gyilkossá lett professzort, a morál insanityt, a számkivetettségében tolvajjá sülyedt orosz herceget, a politikai összeesküvőt, a homósexüális férfi groteszk figuráját. És az iró három felvonáson keresztül hitető erővel mutatja meg, hogy ezek is emberek érző, jó emberek, olyanok mint akik a börtön falain kivül élnek és elkövetett bűneikért nemcsak ők, hanem az egész civilizált emberiség is felelős. Irsay Nóra szerepében művészetének legjavát nyújtotta. A lelencházból a végzettől sodorva összpesküvők hatalmába került .és halálra itélt. ártatlanul naiv leányt alakított bámulatos átérzéssel. — Zemplényt Zoltán méltó partnere volt Irsay Nórának. Bonyolult szerepét mély intelligenciával, hitető erővel és nagy művészettel oldotta meg. A társulat minden egyes tagja a legnagyobb elismerést érdemel. Különösen Nóvák István és Polgár Gyula játéka volt tökéletes, de rövid jeleneteikben Gulyás Menyhért, Vadnay Andor, Bojár László, Kabos László, Daniss Győző művészete is érvényesült. Koncz Mihály, Pattantyús Mihály, Várady László, Márkus Lajos, Gáspár Kálmmmammmmmmmmmmmumm mán, Kovács Lajos, Gáspár Miklós, Erényi Béla, Kun Emil, Késmárky K., Rónay Gyula, Vass Mihály és Megyeri Endre szerepei" ket kifogástalanul oldották meg. A rendezés Zemplényi Zoltán érdeme. A darabot háromnegyed ház nézte végig. Ma este lesz ^Turcsy Jolán és Daniss Győző bucsuestje, akik jutalomjátékui Martos-Huszka »Hajtóvadászat« c. operettjét választották. Az operett szereposztása a következő: Valkovszky F. gróf — Daniss Győző. Valeovszky I. grót—Bojár László, Naraskin G.—Polgár Gyula, Anna, a leánya — Turcsy Jolán, Mirkó—Pattantyús Mihály Petruska — Takács Rózsi, Grodetzky—Nóvák István, Leonid— Váradt László, Petrow — Rónai Gyula, Alexej—Kun Emil, Korcsmáros—Késmárky K. Korcsmárosné—L. Dóczi Emma, Szombaton két előadás lesz.D. u. 4 órakor mozihelyárakkal Zilahy Lajos nagysikerű drámája: »A tábornok« kerül szinre. A színház ezzel lehetővé akarja tenai, hogy a szerényebb anyagi viszonyok között élő közönség is megnézhesse ezt a darabot. Este Márkus Lajos jutalomjáteka lesz. Szinre kerül a »Palatinus rózsája«. Vasárnap szintén két előadást tart a társulat. Délután 4 órakor mérsékelt helyárakkal a »Szupécsárdás, este 8 órakor pedig »Palatinus rózsájas kerül színre. Mezőgazdaság é Hogyan kezeljük a beteg szőlőtőkéket ? A telepítés sikerének feltételei. — Útban az állam segítsége lésügyi Minisztérium) valamint a Magyar Királyi Szőlő és Borgazdasági Kísérleti Állomás (Budapest, Debrői-u. 13.) felvilágosítása szerint az állam már tartatott helyszíni szemléket és segítséget nyújt a szőlősgazdáknak. Vármegyénkben dr. Kállay Miklós főispán volt az első, aki észrevette a bajt és sietett azt a kormánynak is tudomására adni. Kausay Tibor gazd .felügyelő sokat fáradozott a károk nagyságának megállapítása érdekében, városunkban pedig dr. Bencs Kálmán kormányfőtanácsos polgármester vette kezébe a dolgot és mindent elkövet, hogy szőlőskertjeink ismét a régi szépségükben támadhassanak fel. Valóban elsőrangú állami érdek a homokos területeknek ismételten való betelepítése, mert egy kat .holdon termelt mustbor adója (Nyíregyházán ez literenként 20 fillért tesz ki) 500 pengő körül van, amivel szemben a hasonló minőségű és mezőgazdasági müvelés alatt álló terület holdankint alig fizet egy jjengőt. A munkások pedig kenyér nélkül maradI nak, mert egy hold szőlő évi Még le sem csillapodhatott az őszi vetések kiiagyása miatti izgalom vármegyénkben, amikor ujabb katasztrófáról szóló esemény híre kelt szárnyra, tudtul adva, hogy 25.000 kat .hold szőlőben a gyökérfagy pusztított és 25—100 százalék kárt okozott és pedig a tőkékben. A hatóság gyors segítsége minimálisra csökkentette a kalászosokban szenvedett kárt, mert a kapások vetése által még egy évi terméshozamot sem kellett feláldozni. A szőlőskertekben azonban más a helyzet, mert azok nagy részét újonnan kell ültetni, ami azt jelenti, hogy éveken át nem lesz szüret ezeken a helyeken. A telepítés és éveken át való munkáltatás költségéhez ha hozzáadjuk az elmaradt hasznot, akkor jövünk rá, hogy a holdanként i károsodás megközelíti az ezer pengőt. A rossz borárak miatt tőkeszegénnyé vált birtokosok a telepítés költségét egyedül viselni nem képesek és szükséges, hogy az állam megbízható ingyenes szőlővesszővel vagy más uton siessen segítségükre. Az »Országos .Gazdasági Szakoktatási tanács® (Földmivemegmunkálásához 120—150 napszám kell, a kapás és kalászos növények pedig beérik 10—^napszámmal is . A Sóstószőlőtelepen heteken át tartózkodott a Szőlőkisérleti Állomás tanársegédje, aki Debszky Béla felügyelővel tőkéket ásatott ki parcellánkint és igy igyekezett a károk nagyságát pontosan megállapítani. Majd Debszky Béla sorba vette a nyíregyházi kerteket és legutóbb az Öszőlőben nagyszabású előadást tartott a szőlők újjáalakításáról. Megtudtuk ebből, hogy a föld felszíne száraz volt és a gyökér felrészében nem volt annyi nedvesség aminek a megfagyása a háncs alatti kambiumot elroncsolhatta volna. Ötven centiméternél kezdődött a vizes talaj, melyben a fagy .elroncsolta a tőgyökeret és a taípgyökér ismét ép. Ez aztán annak az oka, hogy a tőkék kilevelezhettek, mert a felszínen levő harmatgyökerek ideig-óráig táplálják azokat, de a talpgyökér elvesztése miatt a legkisebb szárazság már tönkre teszi a vegetációt. Leszögezte ,hogy vannak főkék, amelyek kambiuma csak az északi oldalon ment tönkre és hogy ezek még kigyógyíthatok, ha a lombjukat minél kisebbre neveljük. (Hasonlóan ahoz, amikor faültetésnél nemcsak a gyökereket vágjuk vissza, hanem az ágakat Ezenkívül rendszeresen kapáitassunk ,permeteztessünk és közbe vetett burgonyával és kukoricával ne veszélyeztessük a tőkéket. Ha ilyen módon sikerül a tőkéknek legalább felét megtartani, akkor önmagából bujtással vagy más ismert módon szaporíthatjuk majd a tőkék számát. Ötven és hetvenöt százalék közötti károsodásnál a helyi körülmények az irányadók, az ezeknél nagyobb kárnál már csak a talajnak 60 centiméteres megforgatása és az újra való ültetés segíthet. A megforgatáshoz kell 55 napszám holdankint és 1 méteres sortávolság és 80 centiméteres tőketávolság mellett 5700 drb 1 éves gyökeres vessző, amelynek ára 5 fillér körül ingadozik. Az újra való telepítés tehát Nyíregyházán belekerül 5—600 pengőbe. A megjelentekre mély hatással volt Debszky Béla felügyelő előadása, aki közel 3 évtized óta gyaMészlioifsoktégiáí aa kiváló szilárdságban, kiváló minőségben gyárt és ajánl nagy- és kisméretben Bóni gyártelep és Mezőgazdasági R.-T. Nyírbátor. I Tiszántúl legnagyobb téglagyára 1868-25