Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 99-121. szám)

1929-05-24 / 116. szám

1929. május 24. jsíVíryidíi:. Nyíregyháza gazdái közül többen vesznek részt az országos lovasversenyeken. Kik neveztek be a versenyekre? (A »Nyírvidék« tudósítójától.) Az ország gazdaközönsége lázas izgalommal készül a május 28-án kezdődő országos lovasnapokra. A levantelovasok, kisgazdák lovasturain és versenyein részt vesz tó^lá fiatal nyíregyházi gazda is. A daliás lovas leventék közül a következők neveztek be a versenyekre : Szmolár András, Bálint-bokor; Nádasi András, Nádas-bokor; Alárjöldi Józsej, Markó-bokor; Garai Mihály, Rozsrét-bokor; Schubert István, Sima-puszta; Miskolczi Istávn, Nádas-bokor; Gyurján Mihály, Bálint-bokor; Asztalos József, Kovács-bokor; Garai Mihály, Nádas-bokor; Kovács István, Markó-bokor. Ezek a leventék mint lovasok vonulnak fef a versenyekre. Nádasi András gazda kétfogatú szekérrel, Tomasovszki Mihályilyigával áll a versenyporondra. A kisgazda és lovaslevente ünnepségek május 28-tól junius 3-ig tartanak. Május 29.-e és 3o.-atávlovaglási napok. Május 31 -én lesz a főpróba, ezen a napon lesznek az előbirálatok is. Délután 5 órakor az Orsz. Tisztikaszinóban mozielőadás lesz, a melyen a magyar ló és lovassportot mutatják be. Színpompás kép lesz a lovasnapokon a Vérmezőre való diszfelvonulás. Junius i-én vagy 2-án lesz a lovasleventék részére rendezendő kezdő lovas díjugratás, a melyen a nyíregyházi leventék is részt vesznek. Ekkor lesz a kanca- és csikódijazás, majd a diszitett fogatok felülbírálása, amely számok ugyancsak érdeklik a résztvevő nyíregyháziakat is. Junius i-én délután 2 órától lesz a vármegyék kiválasztott, hat főből álló csoportjának előlovaglása és 2 drb 60 cm.-es akadályon ugratás egymásután 15 lépés távolságra. Ebben is résztvesznek a nyíregyháziak. Délután 4 óra 15 perckor vonulnak fel diszmenetben a kisgazdák és lovasleventék. A díszfelvonuláson résztvesz a Főiskolások Lo vasegyesülete 60 lovassal, az államrendőrség 60 lovassal, az ország különböző részéről felvonuló kisgazdák és lovasleventék 300 főnyi csapattal. Ennek a napnak változatos versenyszámai közül még a 7 óra 10 perckor rendezendő páros díjugratás érdekli a nyíregyháziakat. Junius 2-án vasárnap is résztvesznek lovasleventéink a díszfelvonuláson. Ugyanezen a napon délután 5 óra 5 perckor vezetik elő a díjazott kancákat és csikókat. Junius 2 án délután 6 óra 4° perckor lesz a fogatok felvonulása, közöttük a nyíregyháziaké is. A vasárnap a kisgazdák és lovasleventék bemutató jelenetével fejeződik be. Érdekes eseménye a lovasnapoknak Ludwig Oeuer német Jdsgazda íovasbravurja. A kisgazda Németország északi részéből indult el Olga nevü 8 éves pej lován április 14-én és Németországon, és Ausztrián át érkezik Budapestre 1600 kilométeres utat téve meg, amely után még részt fog venni ' Olga nevü lova a versenyeken, majd a dunántuli távlovagláson. Nyíregyháza messze földön hires lótenyésztése, leventéink kiválósága garancia arra, hogy a nagy lovasnapokon dicsőséggel vesznek részt. , A Városi Dalegylet június 9-én a Sóstón hangversenyt rendez (A »Nyírvidék« tudósítójától.) Nem volt még Magyarországon olyan nagyszabású dalverseny, mint amilyen a nyáron lesz Debrecenben. Nincs is Magyarországon dalegylet, amelyik számottevő tényezője a dalkulturának, hogy részt ne venne a debreceni országos versenyen. Egészen természetes, mit különben Nyíregyházán mindenki tud, hogy a versenyen a Városi Dalegylet is résztvesz. Erre kötelezi is a Városi Dalegyletet az a félszázados mult, amely mögötte áll, s kötelezi az a s

ok siker is, amelyek által nevét ismertté tette. A versenyen való részvétel erkölcsi biztosítékai a Dalegylet tag jainak szorgalmába, lelkesedésébe, felkészültségébe vannak elhelyezve. Van azonban a versenyen való részvételnek egy másik feltétele is, ez pedig az anyagi rész. A Dalegyletnek pénze nincs, csak a társadalom önként vállalt áldozatkészsége biztosithatja a versenyen való részvétel anyagi feltételeit. Ennek az anyagi résznek a biztosítása céljából junius 9-én, vasárnap délután 6 órakor a Sóstófürdőben, a vendéglő terraszán nyilvános hangversenyt ad belépődíj nélkül a Városi Dalegylet s ha megnyeri a közönség tetszését az előadás, ugy bizonyára nem fog fukarkodni senki sem s önkéntes adományaival járul hozzá a Dalegylet debreceni útjához. Legközelebb részletesen ismertetni fogjuk a debreceni dalverseny programmját s azokat a számokat, amelyeket a versenykar bemutatásával egyidejűleg előad a Dalegylet a junius 9-1 hangversenyen. Rövidesen sor keröl az árvák hadikölcsönének valorizációjára Évente egymillió pengőt fordítanak erre a célra A belügyminisztériumban befejeződött a hadikölcsöntulajdonos árvák segélyezése ügyében folytatott adatgyűjtés. Az adatok szerint tízezerre tehető azoknak az árváknak a száma, akiknek 1918 október hó 31-éig a gyámpénztárban volt elhelyezve a hádikölcsönkötvénye s akik segélyre számithatnak. A belügyminiszter tervezete kilenc csoportra osztja az összes árvákat és csoportonként évről-évre fognak jelentős segélyben részesülni. A belügyminiszter azt az uta isitást adta ki, hogy a segélyt egy összegben adják ki az arra érdemeseknek, mert ha apró, kis összegekben adnák ki, ez nem volna alkalmas arra, hogy a már önjoguvá lett kiskorú magának üzletet, műhelyt csináljon, a felnőtt leány kelengyét, bútort vásárolhas son, már pedig a főcél az, hogy ezt lehetővé tegyék a segélyezés által. A belügyminiszter rendelkezésére évente egymillió pengő áll az árvák rendelkezésére. A költségvetés letárgyalása után egyszerre kétmillió pengőt folyósíthatnak, mert a mult évi egymillió pengő is rendelkezésre ájl. Ezt az összeget az első két csoport között fogják kiosztani és pedig ugy, hogy . 12 százaléktól 20 százalékig terjedő kártalanítást, illetve segélyt adnak. Ha egy kiskorú örökölt 3000 K névértékű hadikölcsönkötvényt, (1918. október hó 31-én az árvapénztárnál volt letétben a kötvénye és időközben ön jogúvá vált, ugy egy összegben 600 P segélyt, kártalanítási kap. Ha valakinek 10 ezer korona névértékű kötvénye van az árvapénztárnál, az 1200 P tői 2000 P-ig terjedhető segélyt kap. A segélyek megállapítása a szov ciáljs követelményeknek megfele,-./ lően történik. f f Gondoskodni kiván a belügymi] niszter arról is, hogy azok az árvák, akik most nem kaphatnak segélyt, egyelőre bizonyos kamatozásnak megfelelő segélyt kapjanak. Szabolcsyármegye tanfelügyelője a fák védelméről Benkő András kir. tanfelügyelő a következő kéziratot intézte a vármegye tanítóságához: A faültetés örvendetesen terjed az ország valamennyi vidékén. A minisztériumok kezdeményezésére hatalmas területek befásitásával foglalkoznak az arra hivatottak. A kormányzó ur Őfőméltósága a hősök ligeteinek befásitására hivta fel a figyelmet. A közokt. Miniszter ur különösen a tanyai iskolák területeinek befjísitását mozdítja elő facsemeték ajándékozásával. Anriál elszomorítóbb, hogy a nagy gonddal és költséggel kiültetett fákat barbár módon tördelik, vagdalják ki egyesek és éppen az utak mentén, ahol különösen kívánatos azok felnevelése az árnyékot adó lombsátraik miatt. Még mindig kerül ki iskoláinkból oly nyomorult lelkű lénv. ak

; a növényzetet, a fát megbecsülni, szeretni nem tudja s meggondolatlanul pusztítja el a nagy költséggel íelnevelt, utmenti fákat, parkültetvényeket. A fiatal fákat kitördeli kapanyélnek, ostornyélnek, ahelyett, hogy az állatok rongálásaitói megóvná. Nemcsak vidéken, de városokban is szomorú jelenségeket lehet nap-nap után tapasztalni e téren. Nyíregyháza városa például rengeteget áldoz az utcák és parkok befásitására, minél vonzóbbá tételére, de annyi barbársággal és lelketlenséggei kell szembeszállnia, hogy alig képes az elpusztított, megrongált részeket helyrepótolni. Hiába vette körül dróttal a Széchenyi-utca fűmaggal bevetett szal lagjait, az emberi lábak irgalmatlanul belegázoltak a rendezett területekbe, sőt az ebeket sétáltató műveltebb egyének is szótlanul nézik, ha az állat összetiporja a virágágyakat. A dadák elnézik, ha a rájuk bizott gyermekek 'a bokrok között elvegyülnek, azok ágait kitördelik, a virágokat letépik s az élőtákra felkapaszkodnak. Elsősorban a jellem, a lélek s az erkölcs nemesitésével megtisztításával, az ifjúság ez irányú oktatásával vélem leginkább célhoz vezetni ezen nagy jelentőségű ügyet, de ha kell, erőSebb eszközöket és módokat is szükséges igénybe venni, hogy a társadalom, az emberiség undok kártevőit leszoktassuk pusztításaikról. Arra hívom fel a vármegye tanítóságát, kövessen el mindent az DIADAL Ma, csütörtökön utoljára 5, 7 és 9 órakor JOSEPH SCHILDKRAUT rr DUNAKERiNGÜ Regény a kék Duna partjáról 8 felv. SUE CAROLL AZ EZÜST SAS I Fox specia

l film 8 fejezetben Az előadásunkat 7 tagu saját zenekarunk kiséri. Következő műsorunk: Robinsonok szigete iskolában és az iskolán kivül, hogy ez a vandalizmus megakadályoztassák. Igyekezzenek a tanítók ez irány ban hatni a gyermekek lelkületére és pedig nem egyizbeni kioktatással, hanem az ügyek állandóan napirenden tartásával. Julins 1 én kezdődik a szegény gyermekek sóstói nyaraitatása Negyven fiu és negyven leánygyermek nyaral (A »Nyírvidék« tudósítójától.) Nyíregyháza városa a Burger alapítványi birtok jövedelmébőí megépített és fenntartott sóstói gyermeknyaraltatótelepen évről-évre több, szegény gyermeket nyaraltat. Az idén julius i-én kezdődik a sóstói gyermeknyaraltatás. Négy hétig negyven leányt, azután négyhétig negyven fiu gyermeket nyaraltat a város. A nyaraltatásban szigorúan csak a legszegényebb, gyenge testalkatú gyermekek részesülnek. A nyaralásra szoruló gyermekek szülei már most jelentkezhetnek a városházán a kulturtanácsnoki hivatalban, ahol a gyermekeket öszszeirják. A nyaralásra jelentkező gyermekek közül a városi tisztiorvos válogatja ki azt a negyven leányt és negyven fiút, akik a ny;v raltatásra valóban rászorulnak. Uj iparok. Szemők András: csizmadia. Fancsali Kálmán: központi fűtőberendezés és vízvezetéki szerelés. Kada Gábor: szatócs. Danky Györgyné: zöldségnemüek piaci árusítása. Tomasovszki József: teherszállító taligás. Bruckstein József és Orgel Hermann: bornagykereskedés. Bernáth András kovács. Gebei József: szobafestő és mázoló. Kemény Ignácné: gyermek és nőiruha, kötött és szövöttáru, fehémemüek, kalapok, rövidáruk, szövet és divatáru kereskedés. Petrikovics Mátyás: teherszállító taligás. Kluger Miklós és dr. Blum László: jogi eljárást nem igénylő követelő behajtási fiók üzlet. Balla József: cipész. Horkay János: géperejű bérkocsival való személyfuvarozás. Bruck László: pénzkölcsönközvetitő. Moravszki Mihály: személyszállító taligás. Závodni János: egyfogatú bérkocsis. Petrikovics István: egyfogatú bérkocsis. Garay Pál: sze mélyszállitó taligás. Maczkó Mihály: szatócs. Grósz Jenő: szatócs.