Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 99-121. szám)

1929-05-23 / 115. szám

Nyiregyháza, 1929. május 23 * Csütörtök fj. évfolyam. 115. szám ElőNzetéel árak helyben és vidéken: j Alapította JÓBA ELEK Sfy kére 2*SO pengd. Negyedévre 7-60 pengft. j Fflszerkeaztő: Dr. S. SZABÓ LASZLO. fflMimIliinknek és tanítóknak 20»> engedmény, j sieerkssztő: VERTSE K.ANDOR, mammmmi •mmmmtmmmumi mmijimm^mmumuAim i Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT 9. SZAM. Telefon szám 139. Postachequ* Kéziratokat nem adunk vissza. Wekerle pénzügyminiszter nagy beszéddel zárta be a költségvetési vitát A képviselőház mai ülését 10 órakor nyitotta meg Almássy László elnök. Wekerle Sándor pénzügyminisz­ter, a költségvetés tárgyalása so­rán megállapította, hogy a vitában általános politikai jellegű meg­állapításokkal alig találkozott, sőt a kormány pénzügyi politikájával szemben is alig hangzott el ilyen érvelés. Le kell vonni azt a kö­vetkeztetést, hogy a kormány pénzügyi politikája megnyugvást kelt és kevés ellenvetés van elle­ne. Helyes uton kell járnunk, ha a pénzügyi programmban ilyen ke­vés ellenvetést talál az ellenzék. A közgazdasági kérdés probléma a kormánynak is. Legiontosabb a gazdasági kérdés megoldása, en­nek a problémának mindenkit át kell hatni és csak ugy lehet meg­oldani, ha mindenki összefog a bajok elhárítására. Rassay képviselő ur nem min­den keserűség nélkül állapította meg az adójavaslatoknál, hogy tulajdonképen az ellenzék köve­telése valósult meg. Mindig az volt az ellenzék feladata, hogy ne­mes eszméket vessen fel és azok megvalósítását követelje. Az ellen­zék a kormánypárt egységének megbomlását látta abban, hogy jobb oldalról is szóvá tették a bajokat. Pedig éppen az a he­lyes, ha saját pártban jó szándék­kal szóvá teszik azokat, a legfon­tosabb, hogy a nemzeti célok meg­valósításában egyek legyünk.(Él­jenzés, taps.) A költségvetés emelkedést mu­tat. Sajnálja, ho'gy igy van, de rá­mutat arra, hogy súlyosabb terhek merültek fel, amelyeket fölvettek a költségvetésbe. Azt szeretné, ha a póthitelek a legközelebbi költ­ségvetésben csak rendkívüli szük­ség esetében fordulnának elő. A pénzügyminisztérium azon az ál­lásponton van, hogy a növekvő kiadásokat tovább tartani nem le­het. Osztja Kállay Tibor nézetét, de mégsem járul hozzá Kállay benyúj­tott javaslatához, aki törvénybe kí­vánja iktatni a megkötéseket, ha­nem Neubauer Ferenc javaslatát fogadja el, akinek javaslata meg­egyezik Kállayéval, aki nem kíván­ja a megkötéseket törvénybe ik­tatni. l, A tisztviselőkérdés meg­oldásának akadálya A tisztvíselőkérdés rendezése, ugy, ahogy azt Homonnay Tivadar kivánja, 62 milliós többletet jelen­tene, amit nem lehet keresztül vin­ni. Utal arra, hogy a nyugdijak nagy összege ugy állott elö, nogy az utódállamok megtagadták a fizetést, amelyre pedig a nemzetkö­zi jog szerint kötelezve vannak. Mi nem vagyunk kötelesek ezeket fizetni, de emberi érzésünk és testvérszeretetünk teszi ezt szüksé­gessé. A tisztviselőkérdés megol­dását máskép nem tudja elképzel­ni, minthogy kevés, de jobban fi­zetett tisztviselőt kell tartani. Ter­mészetesen ezt a programmot nem lehet erőszakosan végrehajtani. A kormány már megalakított egy bi­zottságot, amely igyekszik a dol­got komolyan dűlőre juttatni. Az adócsökkentés kérdése Az ellenzék szerint az adóleszálli­tási javaslatot nagyobb engedmény­nek akarjuk feltüntetni ,mint ami­lyen. A kormány nemcsak adó­csökkentést akar keresztülvinni, ha­nem felhatalmazza a kormányt a zaklatások megszüntetésére. A multkorában letárgyalt javaslatok még nem kerülhettek a felsőház elé azért mégis igyekszünk a bajokat csökkenteni és a zaklatásokat meg­szüntetni. Ezután Fábián Béla állításait cá­folja. A forgalmiadóellenőrök szá­mát már 1928 óta csökkenti, ujabb ellenőröket nem neveznek ki, arra törekszenek, hogy ezeket más pá­lyán helyezzék el. Egyetért Wolff Károllyal abban, hogy elsősorban a hazai tőkeképződést kell elősegíte­ni. De szükség van a külföldi tő­kére is. Nem tartja ideálisnak azt a helyzetet, hogy igénybe kell venni a külföldi tőkét, mikor a magyar válság megoldása után a hazai vál­lalatok is tudnak tőkével szolgálni. A mezőgazdaság érdekében fejlesz­teni kell az ipart. Emelni lehet igy az államháztartás bevételi for­rását. A gazdasági függetlenség pa­rancsolja, hogy iparunkat fejlesz­szük, mert a politikai függetlenség gazdasági függetlenség nélkül in­kább csak disz. Az iparíejiesztés szükségessége. Az ipart azzal is fejleszteni kell, hogy idegen iparokat telepítsünk. Ipari termelésre van szükség. Ezért a vállalatoknak adókedvezményt nyújtanak és a terheket megköny­nyitik. Mindent megteszünk, ami­vel a hazának tartozunk. Hangsú­lyozza, hogy a kereskedelem aka­dályait elhárítja a vasúti tarifa mérséklése. Ezzel k igyekszünk ma­gunk felé fordítani a tranzitó for­galmat. Az erre vonatkozó benyúj­tott határozati javaslatokat elfo­gadja- .. , , A kormánynak az a torekvese, hogy e problémák végrehajtását politikamentessé tegye. A visz­szásságokat kivizsgálja a kormány. A bajok és akadályok csak meg­sokszorozzák az erejét. A siker­ben bizik, ha az egész nemzet tá­mogatja törekvésében. Kéri a ja- ( vaslat elfogadását. (Taps, a szó­nokot számosan üdvözlik.) 1 Ezután általánosságban elfogad ják a költségvetést, valamint a beruházási javaslatokat s a be­nyújtott határozati javaslatokat. Farkas Géza az összeférhetet­lenségi törvény revíziójára vonat­kozó javaslatát visszavonta miután Zsitvay kijelentett, hogy a közélet tisztaságát másként kell védelem­be venni. Az actio publica a maga nyilvánosságával tegyen lehetet­lenné minden olyan kísérlet, mely a közélet tisztasága ellen irányul. A népjóléti tárca tárgyalása Ezután áttért a ház a népjóléti tárca általános tárgyalására. Tury Béla előadó ismertette a tárca költségvetését s hangsúlyoz­ta, hogy a háború utáni idő mily sok terhet rót e tárcára. Az ellen­kező véleményekkel szemben ki­jelenti, hogy szociális téren nagy haladást mutat a népjóléti minisz­térium tevékenysége, nagy baj azonban az, hogy további erőfe­szítést nem lehet ténni. Pakots József nem tagadja, a népjóléti minisztérium jószándé­kát, azonban azt hiszi, hogy még a legszükségesebb problémákat sem fogja tudni megoldani. Első­sorban a csecsemővédelem, anyák védelme hárulna a tárcára, azon­ban erre nincs fedezet beállítva. Azután következne a tüdővész el­leni küzdelem, amely gazdasági kérdés is. Mindezeket a problémá­kat a költségvetésbe beállított összegekkel nem lehet megoldani. Ujabb bajt okozott a vasúti sorompó hiánya (A »Nyírvidék« tudósítójától.) Ma éjjel 2 óra tájban az egyik vármegyei mentőautó hazafelé jött Miskolcról, ahová beteget szállított. A virányosi állomási épület közelé­ben a vasútvonal és a rakamazi or­szágút keresztezik egymást, sorom­pó azonban itt sincs. A soffőr ké­sőn vette észre a kivilágitatlan te­hervonatot s bár kellő időben fé­kezett, a fékberendezés felmondta a szolgálatot. Ekkor hirtelen ol­dalt kanyarodott ,hogy az összeüt­zést kikerülje, ami sikerült is, de a vonat egyik kocsija megsértette az | autó elejét, amely azonban bejött Nyíregyházára ,mert a sérülés je­lentéktelen. Az autón ülőknek sem­mi bajuk nem történt. Ez az eset azonban ujabb figyelmeztetés an­nak a tarthatatlan állapotnak a megszüntetésére, hogy a vasúti át­járóknál vagy állítsanak fel sorom­pót, vagy pedig olyan jelzőberen­dezést, amely ezeket a mind sű­rűbbé váló baleseteket elkerülhető­vé teszi. A 'külföldi sajtó Zaleski bu­dapesti látogatásáról. Bécsből jelentik: A »Neue Freie Presse« hosszabb cikkben foglal­kozik a kisantant konferenciájával és ezzel kapcsolatban Zaleski len­gyel külügyminiszter budapesti látogatásával. Közli a láp Bethlen miniszterelnök nyilatkozatát, me­lyet a »Temps« munkatársának adott. Párisból jelentik: A »Homme Libre« hosszabb cikkeben foglal­kozik Zaleski budapesti látogatá­sával és nagy jelentőséget tulajdo­nit a meleg fogadtatásnak, mely­ben Zaleskit részesítették. Fran­ciaország örömmel fogadja Ma­gyarország közeledését, annál is inkább, mert rokonszenvezik a magyarokkal. Bécsből jelentik: A bécsi saj­tót élénken foglalkoztatja a len­gyel külügyminiszter budapesti lá­togatása. Ugy vélik, hogy Beth­len politikájában változás történt, amit a »Temps«-nak adott nyi­latkozat is bizonyít. IDŐJÁRÁS A Meteorologiai Intézet jelenti: Hazánkban a borulat folytán a nappali hőmérséklet a nyugati ré­szeken nem emelkedett a 15—16 C. fok fölé, a keleti vidékeken azonban, ahol a felhőzeti viszonyok kedvezőbbek voltak, a 25—26 C. fokot is elérte. Csapadék majdnem mindenfelé esett, egyes helyeken 5—10 mm-t is meghaladó mennyi­ségben. Mórott 17, Siófokon 14, Tatán 11 mm. csapadékot mértek. Budapesten ma délben a hőmér­séklet 18 C. fok volt. Időprognozis: a felhőzet csökkenése várható a lecsapódások szünésével, felmelege­déssel. Itt-ott helyi zivatarok lehet­ségesek. Nyíregyházán május 21-én, ked­den este 9 óráig a hőmérséklet maximuma 23.2 C. fok, minimuma 8.5 C. fok volt 2.7 mm. csapadék­kal. TŐZSDE A pengő Zürichben nyitáskor 90.52 5 és zárlatkor 90.575 volt. Valuták: Angol font 27.72—87 Cseh korona 16.92—17.00 Dinár 9.98 - 10.04 Dollár 570.80 — 572.80 Frank 22.35-55 Leu 3 375—415 Líra 29.95—30 15 Márka 136.40—90 Osztrák korona 80.35 — 70 Svájci frank 110 20—60 7 erménypiac: Buza 78 kg. 23 40—23 65 > 80 » 23 90—24.10 Rozs 19 50 —20.70 Határidősök: Buza májusi zárlat 22.45—23.50 Októberi zárlat 23 96 — 97 1930. márciusi zárlat 25.76—77 Rozs októberi zárlat 20.51—52 1930. márciusi zárlat 21.90—92 Tengeri májusi zárlat 25.15—25 Tengeri juliusi zárlat 25.60—62 Egyes szám ára Í6 fillér

Next

/
Thumbnails
Contents