Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 99-121. szám)
1929-05-17 / 111. szám
2 JWYÍRYIDÉK. 1929. május 17. Mégis csak tavasz lesz (Egy zürichi újságban meg jelent cikk Magyarországról. Irta egy svájci methodista lelkész ) Budapest, 1929. IV. 20. Már otthon is gondolhattam volna, hogy a Duna nem olyan kék, mint ember azt otthon elképzeli, mikor a Dunának kék hullámairól mesélnek. Zavarosan hömpölyög a Duna Magyarország termékeny Alföldjén keresztül. A hajótársaságok csak pár nappal ezelőtt nyitották meg az idei forgalmat. Ha bennszülött magyar ember előtt panaszkodik az ember, hogy nagy a hideg, akkor azt válaszolja: »Az idén nagyon várat magára a tavasz«. Egy öreg budapesti orvos azt mondta nekem, hogy most már mindennek virágoznia kellene. De hol van még a virágzás? A virágzáshoz hajtóerő kell, ez a hajtóerő pedig most még hiányzik a természetből. De vájjon hiányzik-e az erő az országnak, a népnek, a nemzetnek? Ha az ember magyarokkal beszélget, ugy érzi, mintha egy évszázados tölgy panaszkodna, mely mély vágást kapott s ebből a vágásból kicsordul a törzsnek életereje. A szerencsétlen békekötés óta "Magyarországból jó nagy darabot lekanyaritott Románia,. Csehszlovákia és Jugoszlávia. A magyarok ezt természetesen nem ismerik el; a lekanyaritott országrészeket »megszállott terülefeknek« nevezik városokban és falvakban egy kis plakettet taláni az ajtókon, melyen az ezeréves Magyarország határai töviskoszorúval vannak jelezve s a Csonkaország piros fehér zölddel van megjelölve. A plakett felső részén ez a kérdés olvasható: Maradhat ez igy? Az alsó részén pedig ott látjuk a feleletet: Nem, nem, soha! Tegnapelőtt a villanyoson menve láttam néhány reklámképet aj ablakra ragasztva. Feltűnt az egyiken ez a szó: Amen. Megkérdeztem kísérőmet, mit keres itt ez a szó a reklámok között? Kísérőm megmagyarázta, hogy a magyarok nemzeti imádsága minden villanyos kocsin olvasható s minden magya,r iskolában naponta ezt imádkozzák: Hiszek egy Istenben, Hiszek egy hazában, Hiszek égy isténi örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. Ez az ima a legnagyobb nemzeti hitről tesz tanúságot. Vájjon megértik-e a magyar nemzetet ? Nem tudok magyarul. Azt mondják, aki franciául tud, az mindenütt megértetheti magát, de ez alkalommal nem sokra mentem vele. Németül majdnem minden tizedik ember beszél Budapesten. Vagy száz villamosvonaif, van s egy jó csomó autóbusz szeli keresztül-kksul a várost. Csak egyszer értettem meg a magyar lelket. Ekkor sem szavak voltak, amiket hallottam. A cigányzene egynéhány elkapott hangja volt, mely a magyar nép fájdalmas vergődéséről beszélt. De mintha elszégyelte volna magát, hogy fájdalmában panaszkodik, hirtelen jókedvre perdül, mintha a puszta forró szele vinné mindenfelé a pezsdülő életet. Budapest ismeri a modern zenét és művészetet, de a magyar lélek nem adoptálta, hűségesen ragaszkodik saját ősi zenéjéhez, melynek párja nincsen. Ezekben a napokban várom'" a tavaszt. De nem jön. A Dunaparton már füstölög annak a hajónak a kéménye, mely Bécsbe viszen. A kapitány azt mondja nagyon hideg lesz az ut. Igy, sajnos el kell mennem Magyarországból még mielőtt kitavaszodik, még mielőtt láthatnám, mire képes a magyar erő! Hallottam a magyarokat danolni. Olyan erő és lendület volt abban, amilyet mi nyugateurópaiak él sem tudunk képzelni. Elhagyom Magyarországot, azzai az érzéssel és meleg szerettei a szivemben, mely hiszi, hogy jönni fog a tavasz teljes erejével és győzedelmes melegével! Ferdinánd Sigg Kedves »Nyirvidék«! Hét éve olvasom hasábjaidon a jobb magyar jövőről, az elnyomott magyar igazságról, a megcsonkított haza feltámadásáról szóló, hitet ébresztő, reményt fakasztó, bizm tanító szép cikkeidet! Mindegyik szép volt, mindegyik a lelkemből szólt! Mindegyik egy-egy súlyos ököl csapás volt a trianoni békeszerződésnek csúfolt emberi tákolmányra Tudom, hogy nem hiába íródtak e lelkesítő cikkek. Az irott Ige éppen ugy nem vész el, mint a hirdetett Ige! A »Nyirvidék« cikkei azonban csak hazai olvasóközönséget érnek el. Nekünk azonban nem elég a belföldi propaganda. Ez feltétlenül első helyen szükséges, (Je ke^l a müveit külföld felvilágosítása, szimpátiája s mellénkállása. Minél több külföldi lap szólal fel érdekünkben, annál jobb nekünk magyaroknak. A magyar feltámadás kérdését állandóan napirenden tartani, rólunk szeretettel megirt cikkeket külföldi lapokban megjelentetni, nem utolsó feladata a ma élő generációnak.' örömmel ragadom meg az alkalmat, hogy egy tekintélyes zürichi újságban megjelent kis cikket, melyet fenti sorokban közöltem, beküldjem a' -»Nyirvidéknek«. Egy svájci kollegám irta s közölte. Itt időzött április havában néhány napig. Budapesten s velünk érintkezve helyzetünket megismerve, a térképet tanulmányozva, megszerette azt a nagy kulturával biró, kis magyar népet, mellyel a legnagyobb igazságtalanságot követték el. Megszerette nyelvünket, népünket, szokásainkat s megértette elnyomatásunkat, szenvedésünket. Megtanítottam erre a pár szóra egy-két pillanat alatt: Nem, pem, soha! Magával vitte azt a kis plakettet is, mely a töviskoszorus ezeréves s a jelen csonkahatárokat mutatja. Vetitettképes előadások alkalmával a svájci iskolákban, társadalmi egyesületekben, falvakban és városokban most már egy szabad svájci polgár fogja honfitársait felvilágosítani arról, hogy a Nagy-Magyar-Alföldön egy igazságtalanul leigázott s rabságban tartott, szabadság után vágyódó nép él, mely minden tudásával, minden igyekezetével azon van, hogy minél előbb visszaszerezze régi nagyságát, régi dicsőségét. Szabad svájci polgár, magyarokat szerető szivével, szabad svájci polgároknak hirdetni fogja szóval és cikkekkel, mint fennti cikk is bizonyítja, hogy a jelen megcsonkított helyzetében ez a nemzet soha, de soha nem fog beletörődni hirdetni fogja, hogy itt e Csonka hazában minden polgár, kicsi és nagy, fanatikus hittel hiszi, reményit, hogy nemsokára jönni fog a tavasz teljes erejével és győzedelmes melegével,! » Wallrabenstein Jakab methodista lelkész. SZENZÁCIÓS PÜNKÖSD ÜNNEPI MŰSOROK! Szombaton vasárnap Őnagysága az ügyvédem Vajda László ragyogo életképe SötéUelkii Bili Franklin Far um kalandor filmje Hétfőn-kedden Anyós háború (Éva a'mája) Moaty Banks hatalmas attrakciója 2 falrengető burleszk AZ APOLLOBAN. APOLLO Csütörtökön Csütörtökön FÖLDÖNFUTÓK Dráma az orosz menekültek életéből 8 felvonásban Mady Christian és Wilhelm Dieterle a főszerepben FEKETE GRÓFNŐ ffc£T Bén y Alfons Fryland és Tivian Gibson a főszerepben Pénteken csak 1 napig! CONRAD NAGEL „A Szenvedély" őszereplőjével ZIBÉRIA ZSARNOKA Regény 8 fejezetben TE Y AC | & PJ/ így mérési ntonálió története 6 felv. I LAnO J^UlV HARRY CAREY a főszprapbe n Előadások kezdete ; c«ütörtökön 5, 7 és 1 /*10 órakor A Nyíregyházi Tisztviselői Dalkör közgyűlése Saját tudósítónktól: A Nyíregyházi Tisztviselői Dalkör f. évi május i.-én tartotta meg évi rendes közgyűlését. Dr. Rácz Gyula ügyvezető alelnök tolmácsolja Mikecz István alispán üdvözletét, azután a mély részvét hangján emlékezik meg az elhunyt Kardos István kulturtanácsnokról, majd a közgyűlést megnyitja. Ezután Heringh Barna jegyző olvassa fel a távollévő Hasskó Miklós titkár jelentését. Az egyesület az 1928. év folyamán többször szerepelt nyilvánosan. A február 4-én megtartott álarcos estély eddig nem tapasztalt erkölcsi siker .jegyében zajlott le s emelett 1200 pengőn felüli tiszta bevételt eredményezett Február 18-án alapos felkészültséggel előadott nivós mű sorral Gáva község és a környék intelligens közönségének teljes elismerését vívta ki az egyesület, mely alkalomból Vattay "Sándor községi főjegyzőnek, aki semmi fáradtságot nem kímélve buzgólkodott az est sikere érdekében, a választmány jegyzőkönyvi kivonatban fejezte ki igaz köszönetét. Nyíregyháza r. t. város felkérésére a március hó 15-i szabadságünnepen, majd az október hó 21-én a »Hősök szobra« leleplezésén a város többi dalköreivel együttesen szerepelt a "dalkör. Április hóban a Szociális Misszió Társulat felkérésére Vass József népjóléti miniszter előadásán, május 8-án pedig a »Nyiregyházi Vöröskereszt Egylet« által a bulgár földrengéskárosultak felsegélyezésére rendezett előadáson is közreműködött a dalkör. Megtudjuk a titkári jelentésből, hogy az egyesület jelenleg t disztagból, 5 alapító, 29 pártoló és 49 működő tagból áll. A taglétszám tehát kedvezően alakult, mert mig a legutóbbi szegedi országos dalversenyen csak 37 taggal vehetett részt az egyesület, a legközelebbi debreceni * országos mérkőzésre több igen értékes taggal szaporodva, 49 tagot jelenthetett be. Megemlékezik a jelentés az elnökségben bekövetkezett "változásról. Ugyanis A. Tóris Béla elnökségéről történt lemondása folytán a dalkör az 1927. március 23án tartott közgyűlésén az elnöki székbe Mikecz István alispánt választotta meg, aki mindenkor a magyar dal és az egyesület iránti < szeretetéről tesz tanúbizonyságot, s állandóan felszínen tartja az egyesület érdekeit. Nagy elismeréssel szól a titkári jelentés Dr. R^cz Gyula ügyvezető alelnök páratlan agilitásáról is. Indítványozza, hogy a közgyü- ' lés hálájának, nagyrabecsülésének jeléül az ügyvezető alelnöknek mondjon köszönetet és őt erről kitüntető okiraton is értesítse. A jól megérdemelt elismerés hangján szól a titkári jelentés Krecsák László másodkarnagyról, aki a legteljesebb szakértelemmel és önzetlenséggel párosult odaadással vezeti a dalkört és akit a közgyü- N lés, miután Magyar László karnagy visszatérésére, székesfővárosi tanítóvá történt megválasztása következtében többé számítani nem lehet, egyhangúlag karnaggyá választ meg. Végül kegyeletes Szavakkal emlékezik meg a jelentés arról a pótolhatatlan veszteségről, mely a magyar dalosügyet és a magyar karirodalmat Farkas Nándor dalszerző halálával érte.
