Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 99-121. szám)

1929-05-15 / 109. szám

1929. május T5. ma JMlfÍRYIDÉK. tette, amelyben körülbelül 30 -35 pengő értékű aprópénz, kisebb összegű szokol s régi ezüst pénz volt, az üzleti ké:águ létra segítségével távozott az üzletből. A Gólyaáruházból szemmel láthatólag is tekintélyes mennyiségű árut vihettek el, mert a ruhákat tartó polcokon nagy folytonossági hiányokat lehet észlelni. Különösen a női téli és tavaszi kabátok s a sötétkék és fekete férfi szövetruhák csoportjában nagy a hiány. Ezeknek megállapítása folyamatban van, úgy, hogy egyelőre a kár tényleges nagyságát nem lehet megállapítani. Az elvitt ruhanemüekből veszteitek el egy nadrágot az udvaron. A rendőrség a vakmerő betörök kézrekeritésére minden intézkedést megtett s már a kora reggeli órában általános razziát kezdtek az egész város területén. Az összes a rendőrség előtt ismert csavargókat egymásután szedik össze s mindenkit a legszigorub ban igazoltatnak. Egyben pedig a szomszédos rendőrkapitányságokat is értesítették a betörésről, ugy, hogy minden remény meg van arra, hogy rövidesen sikerül kézrekeriteni a tetteseket, mert nem nagyon lehetett idejük arra, hogy a várost eHiagyják. TŐZSDE A pengő Zürichben nyitáskor 90.52 zárlatkor 90.52.5 volt. Valuták: Ani^ol font 27.75—90 Cseh korona 16.91 — 10.99 Dinár 9.90 -10.05 Dollár 573.35—575 35 Frank 22.35 -55 Leu 3 375—415 Líra 29.82—30 17 Márka 135.75—136 25 Osztrák korona 80.325 -725 Svájci frank 110.20—60 7 erménypiac: Buza 78 kg. 24 55—75 » 80 » 25 10—30 Rozs 20 75—85 Határidősök; Buza májusi zárlat 23.65— 67 Októberi zárlat 25 59-60 1930. márciusi z rlat 27.40—42 Rozs májusi zárlat 20,64—66 Októberi zárlat 22.66 -68 1930. márciusi zárlat 24 43—44 Tengeri májusi zárlat 2 6.6 6—67 Tengeri juliusi zárlat 27.08 — 10 (*) Poloskát, svábot, molyt kiirtani házilag csakis a Löcherer Cimexinnel lehet, mert nemcsak az élő rovarokat, de azok petéit is nyomban elpusztítja. Kapható gyógyszertárakban és drogériákban. 2619-100 Eladó a Széchenyi-út 14. sz. lakóház, mely áll egy négy szobás, fürdőszobás, egy két szobás és egy udvari lakásból. Nagy telekkel. Külön telek a Báthory-utcára Érdeklődni lehet Széchenyi-út 9. szám alatt. 1947-? Az 1. oldal folytatása. Mikccz István alispán: Mi, tisztviselők érezzük a rettenetes viszonyok súlyát. Dessewffy István gróf nagy tetszéssel és általános helyesléssel fogadott, nemes szociális átérzésből fakadó felszólalására Mikecz István alispán válaszol. A magam részéről — mondotta — őszinte köszönetet mondok a bizottsági tag urnák, hogy e súlyos kérdéseket érintve; módot adott nekem arra, hogy itt, a nyilvánosság szine előtt nyilatkozhassam e nagyjelentőségű kérdések ről. Mi, törvényhatósági tisztviselők, mi érezzük elsősorban a rettenetes viszonyok súlyát, mi látjuk a községi háztartások válságos helyzetét. Amikor a legszükségesebb kiadások fedezésére is alig jut, lépten-nyomon uj megterheléssel súlyosbítják a községi háztartások helyzetét. Régebben, amikor alig néhány percent volt a pótadó, a dologi kiadásokat nem kellett a községeknek fedezniök, most a nagy terhek súlya alatt ezeket a kiadásokat is a községekre hárították és elenyésző, amivei a kormányhatóság a községeket támogatja. Ennek súlyát átérezve alispáni hatáskörömben, az országos alispáni értekezleten szóvátettem, hogy lehetetlen ennek a helyzetnek a. további fenntartása, a községek helyzete az állam segítsége nélkül. A közigazgatási bizottsági ülés feliratot intézett a kormányhatósághoz és rámutatott a községek nehéz helyzetére, kérte a sürgős orvoslást, nyíltan kifejezésre juttatta azt az aggodalmát, hogy segítség nélkül, orvoslás nélkül a községek háztartása menthetetlenül összeroppan, erre mutat rá ma előterjesztett jelentésem is. A kormánytól biztatást kaptunk hogy készülőben van a községek háztartását rendező törvényjavaslat, de hogy ez mit taralmaz, nem tudom. Csatlakozom Dessewffy István gróf bizottsági tag ur felszólalásához abban az értelemben' is, hogy kérjük meg a vármegye országgyűlési képviselőit és a felsőház tagjait befolyásuk érvényesítésére. A közmunka hátralék. is a községek háztartásának súlyos állapotával van összefüggésben. Alig tudjuk a közutakat fenntartani azon a nívón, ahol eddig állottak, pedig a közutak, amelyeknek építésénél nem számítottak a mai autó és autóbuszforgalomra, ma fokozatos fejlesztést és karbantartást igényelnek. A hátralékok okozta nehézségek arra vezethetők vissza, hogy régebben a járulékokat az alispán hajtotta be, ma az adóhivatalok kezelik és Az üzletünkben levő összes árukat minden elfúqBdhatő áron kiárusítjuk Könyv, zenemi, papir, Írószer, grammofonletnez, irőgépkellékek. Ferenczi-íéle könyvkereskedés Telefon 3-18. (Városház-épület) Alapítva 1877. hajtják be és csak alamizsnát nyújtanak nekünk. Szorgalmazom a hátralékokat is, de míg ki nem veszik az egységes adókezelés alól a közmunka hátralékokat, eredmény alig érhető el. Inségmunkát kap a nép Ami a munkás kérdést illeti, magam is arra törekszem, hogy ne legyen Ínséget okozó munkahiány és útépítést, inségmunkát adunk a népnek, hogy az is kenyérhez jusson, aki nem kap aratást. (Éljenzés.) A községi tisztviselők fizetésének visszatartása. Az alispáni jelentés egyes szakaszaihoz Vass Mihály esperes szól hozzá. Helytelennek és igazságtalannak tartja, hogy azoktól a községi tisztviselőktől, akik önhi bájukon kiviil nem szállíthatják be a vármegyei hozzájárulást, amit különösen a fagykárok után nehezen szállíthatnak be időre, meg vonják a fizetés kiutalását. Sürgeti, hogy az orvosi jelentésben ne csak arra mutassanak rá, hogy hol a legkedvezőtlenebb a halálozás, hanem vüágitsanak rá ennek okára is. A felszólalásra Mikecz István alispán nyomban válaszol. Ha nem .'érkezik be a községek hozzájárulása, nincs miből fizetnie. Nyíregyházán a halálozás azért mutat kedvezőtlen képet, mert itt a statisztika kimutatja a kórházban elhunytakat is. Ezután a bizottsági közgyűlés tudomásul veszi az alispáni jelentést, elfogadja a vármegye háztartási alapjának és közúti alapjának zárszámadását, amelyet dr. Tóth László főjegyző terjeszt elő, majd a törvényhatóságoktól érkezett átiratokra tér át, azután pedig a közgyűlés legnagyobb érdeklődést és izgalmat keltő tárgya, a megüresedett állások betöltésére tért át a közgyűlés. Először a főügyészi, alügyészi, majd a kisvárdai szolgabírói tisztségeket töltik be. A vármegye főügyésze

r Sarvay Elek dr, alügyész: Szesztay András dr. Kállay Miklós főispán: a választások szabályszerű megejtése céljából szükséges kijelölő bizottság tagjaira vonatkozólag kérem az alispán ur javaslatát. Mikecz István alispán dr. Ujfalussy Dezső, Megyery Géza felsőházi tag, Korniss Ferenc bizottsági "tagokat javasolja, a főispán pedig Énekes János prelátus, Lipcay Béla, gróf Forgách Balázs aranysarkantyús vitéz tagokat jelöli ki a kandidáló bizottság tagjaiul s az ülést felfüggeszti. Néhány perc múlva újra megnyitja a főispán'a közgyűlést és bejelenti, hogy a tiszti főügyészi állásra egy pályázat érkezett: dr. Sarvay Elek h. főügyésszé, akit egyhangúlag kitörő lelkesedéssel választanak, az elhunyt' Szesztay Zoltán dr. helyébe főügyésszé. Sarvay Elek dr. nagyszabású és költői szárnyalású beszéd keretében juttatja kifejezésre azokat az elveket, amelyek eddigi pályáján vezérelték s amelyek ezután is irányítani fogják. Visszatekint a múltba, idézi az 1723. törvénycikket, amely által teremtett helyzet karakterizálta a vármegyei tiszti főügyész feladatát. Rámutatott azokra a hősi küzdelmekre, amelyeket a vármegye ősi sáncaiban az idegen hatalom alkotmányellenes törekvésével szemben győzelmesen vívtak meg és azokra az illegitim .felforgató törek\«ésekre, amelyekkel szemben mindig kész lesz a legerélyesebb ellenállásra. Arra fog törekedni, hogy a jogszabályok érvényesítése ne ütközzék erkölcsi szabályokba. Minden felekezeti és más érdekkörön felülemelkedve az objektív igazságért fog küzdeni és mindig az erkölcs fundamentumán áll, mint mindenek talpkövén. Rámutatott arra, hogy 1915-ben választották meg, amikor a Góbi sivatagban hadifogoly volt és ebben a hazáért hozott áldozat megbecsülését látja. Továbbra is hazáért él és munkálkodik Szesztay Zoltán hazafiúi lelkének útmutatását követve. A lelkes hévvel előadott, képekben gazdag, szép beszéd viharos lelkesedést keltett, majd lelkesen éljenezték Szesztay András dr.-t, akit egyhangúan alügyésszé választottak. Dr. Borbély Sándort öt szótöbbséggel kisvárdai szolg abiróva választják Most a nagy küzdelmet kiváltó választás, a kisvárdai szolgabírói állás szavazás utján való betöltése következik. A kandidáló bizottságjelölése: 1. Nozdroviczky Pál. 2. Borbély Sándor dr. 3. Barkóczy Aladár dr. Két szavazatszedő küldöttség van. Az elsőnek elnöke : dr. Megyery Pál, tagjai: dr. Fráter Ernő, Szom jas Gusztáv, dr. Sarvay Elek, dr. Bakó Pál. A második bizottság elnöke Okolicsányi Lajos, tagjai Vietórisz József dr., Korányi Endre, Szesztay András dr., Lázán Ferenc dr. A szavazás változatlan hévvel folyik csaknem egy órán át. Az első bizottságnál Borbély Sándor 99, Nozdroviczky Pál 91, a másodiknál Borbély dr. 74, Nozdroviczky Pál 77 szavazatot kap. Igy Borbély Sándornak 173, Nozdrvoiczky Pálnak 168 szavazata van, mikor a szavazás lezárul. Borbély Sándor dr-t öt szótöbb séggel a kisvárdai kerület főszolgabirájává választották. Az eredmény kihirdetését a Borbély-pártiak kitörő lelkesedéssel fogadták. A választás többi része egyhangú határozattal történt. Másodfőjegyzői helyre egyhangúan dr. Fráter Szabolcsot, árvaszéki ülnökké dr. Lázár Ferencet, szolgabirákká Péchy Gábort, Gyüre Károlyt, Benyó Bertalant, aljegyzőkké Andrássy Dánielt és Tahy Ivánt választották:. Az uj tisztviselők nyomban letették az esküt, majd a közgyűlés a kisebb pontok tárgyalására tért át. ASINGER VAKRÓGÉPEK MÉGIS A LEGJOBBAK T •