Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 99-121. szám)

1929-05-03 / 100. szám

1929. május 3. JNÍYÍRYIDÉK. 3 ügyért lelkesedő nemes szive má­jus 1-én, reggel 4 órakor meg­szűnt dobogni. Nem tudjuk mit sirassunk ben­ne inkább, a lelkes vérbeli ta­nárt, ki mikor díszes állásába került, akkor is büszkén vallotta magát a tanügy munkásának. Sirassuk benne iskolánk igaz ba­rátját, ki velünk érzett minden örömünkben, bánatunkban, s ki csak akkor volt boldogtalan, ha nem tudta ugy előbbre vinni in­tézetünk ügyét, mint ahogy sze­rette volna.. Amin ő annyit dolgozott, az iskola uj epülete előbb, vagy utóbb, de meg lesz. Márványtáb­lán aranybetükkel fogjuk hirdetni a késő utódoknak az ő hervad­hatatlan érdemeit, addig pedig szivünkbe zárjuk emlékét. Az ő példás, értékes életét odaállítjuk if jainknak követendő például, hogy ha minden magyar ember ugy teljesiti kötelességét, akkor bizha­tunk Magyarország feltámadásá­ban. Nemes lelked velünk marad, fáradt testednek kívánunk csendes, nyugodt pihenést! Isten veled jó barát, Isten veled ! Nyíregyháza, 1929. május 1-én. A polgári fiúiskola gyászjelen­tése : A községi Jókai Mór polgári íiuiskola tanári kara mélységes fájdalommal jelenti, hogy az inté­zet alapitója és 16 éven át volt igazgatója Kardos István Nyír­egyháza r. t. varos kulturtaaá­csosa f. évi május hó 1-én el­hunyt. Benne iskolánk igazi atyját és pártfogóját, mi pedig pótolhatat­lan barátunkat gyászoljuk. Emlékét kegyelettel őrizzük ! Nyíregyháza, 1929. május 1-én. DIADAL A Kansz szabolcsvármegyei csoportjának választmányi ülése Május 2-án, csütörtökön Csak 1 napig! Csakl napig! 2 órás kacagás Ál nimfa 2 felv. Pardon tévedtem 2 felv. Minta farm 2 felv. Nem vapy legény Berci 2 felv. Eton és Zseton 2 felv. Amikor a papák sportolnak 2 felv. Botrány a szinhazban 2 felv. Gransda 1 felv. Tengerek vandora t felv. Az előadásunkat 7 tagu saját zenekarunk kíséri. Következő műsorunk! Heltai Jenő' híres vígjátéka A naftalin Conrad Nagel: Razzia Megérkezett a különféle gyártmányt elsőrangú Tennis íltö Davis, Slazeoger, Darsonnal, Hani­mer, Kebrling, Gordon, í A Tennisz Szövetség által játszásra elfogadott Slazenger és Dnnlop labdák Pálya felszerelések. Blumberg Nyíregyháza 2312-19 (A Nyirvidék tudósítójától.) A Közszolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szövetségének szabolcs­vármegyei törvényhatósági választ­mánya április hó 30-án délután 4 órakor a pénzügyigazgatóság tanácstermében látogatott választ­mányi ülést tartott. Tóth Bálint elnök ismerteti Rakovszky Iván dr. Nyíregyháza város országgyűlési képviselőjé­nek a választmány elnökéhez in­tézett levelét, melyben közbenjá­rását igéri meg a legégetőbb tiszt­viselői sérelmek ügyében, majd Luka Jenő főtitkár tette meg je­lentését. Megdöbbentő képekben tárja fel a közszolgálati alkalmazottak nehéz helyzetét, ismerteti a leg­fájdalmasabb sérelmeket, me­lyekre a tisztviselő társadalom minden ígérgetések dacára hasz­talan vár orvoslást Indítványára a választmány a következő határozati javaslatot hozla: A Kansz szabolcsvármegyei tör­vényhatósági választmányának er­kölcsi kötelessége reá mutatni arra az elégedetlenségre, melyet a közszolgálati alkalmazottak illet­ményének az aranyértékü koro­nához viszonyított alacsony volta és a pengő vásárlóképességének állandó csökkenése és igy az illet­ményeknek a létminimumon aluli állása idéz elő. Reá mutatunk arra is, hogy a tényleges és nyugdíjas közalkal­mazottak illetményeinek feleme­lése nemcsak a közalkalmazottak érdeke, hanem közérdek is és épen azért ennek a kérdésnek mielőbbi megoldását az ipari, kereskedelmi érdekeltségek is sür getik, mert tudatában vannak annak, hogy evvel az ipar, keres­kedelem és mezőgazdaság hely­zete is javulni fog, mert a tényleges és nyugdíjas köz­szolgálati alkalmazottak ré­szére juttatott minden fillér a magyar kereskedőhöz, ipa­roshoz és mezőgazdához jut. Tehát midőn megállapítja tör­vényhatósági választmányunk a tényleges és nyugdíjas^ közszol­gálati alkalmazottak súlyos anyagi helyzetét és az illetmények ren­dezésének a közérdek által is kívánt voltát, — ismételten és nyomatékosan sürgeti az illetmé­nyek általános rendezését, a csa­ládi pótléknak és lakáspénznek megfelelő összegben történő meg­szabását és a fennforgó sérelmek sürgős orvoslását. Elhatározta a választmány, hogy a szövetség központi elnökségét felkéri, hogy a helyzetjavitás érde­nyilvánosságuk biztosítását. De ha e kívánságaink egyikét sem kében haladéktalanul lépjen közbe a kormánynál. A határozati javas­latot külön irat kapcsán megküldi a vármegye főispánjának és a vármegye országgyűlési képvise­lőinek, valamint felsőházi tagjai­nak és felkéri őket a tényleges és nyugdíjas közalkalmazottak helyzetjavitása ügyének támoga­tására. Végül felkéri a helyi sajtót arra, hogy a közalkalmazottak súlyos helyzetével külön cikkekben fog­lalkozzék, a választmányi ülés lefolyásáról pedig a budapesti napilapokhoz közleményt küld be A nagy tetszéssel fogadott főtit­kári előterjesztés után Soós József pénztárnok a pénztári jelentést olvasta fel, amelynek sorárt elha­tározta a választmány, hogy lé­péseket tesz az irányban, hogy a Kansz tagjai tagsági dijuk fejé­ben a Kansz hivatalos lapját pon­tosan megkapják Walter Géza dr. h. főtitkár indítványára elhatározta a választ-' mány, hogy felir a központi elnök­séghez a vándorgyülési hozzászó­lások korlátozása tárgyában. Lehe­tetlen állapot az, hogy a buda pesú hivatalos szónokok másfél­órás beszéde miatt a vidéki ki­küldöttek szóhoz nem juthatnak. Korlátozni kell a felszólalások időtartamát kivétel nélkül minden szónokra nézve 15 percre és akkor a vidék is elpanaszolhatja sérel­meit az országos vándorgyűlése­ken. Több kisebb jelentőségű ügy letárgyalása után a választmányi ülés délután fél 6 órakor véget ért. — Móra Ferencné szakácsköny­ve a legjobb, legbővebb és leg­tartalmasabb magyar szakács­könyv. Kapható az Ujságboltban. A LENGYEL cukrászdában ma és mindennap BÁRTALIS hírneves szalon zenekara Május hó 1-től kezdődőleg MÜJÉG házhoz szállítására előfizetéseket elfogad Yárosi- Üzemi Részvénytársaság Városháza, emelet 17. szám. Í6I7 á revízió jogi ufja Lukács György a kisebbségi ügyek kiváló szakértője előadást tartott a revizió útjáról. A laikus közönség előtt népszerűen ma­gyarázta meg ezt a komplikált külpolitikai kérdést, mellyel szem­ben a mi közvéleményünk nagy része tájékozatlanul áll, de amelynek megismerése hozzá­tartozik ahhoz, hogy a kormány külpolitikáját megérthesse a ma­gyar közvélemény. Kifejtette Lu­kács György, hogy mi magya­rok még a mult század közepén is önként mennyivel több jogot adtunk, a nemzetiségnek, mint amennyit a kisebbségi szerző­dések az utódállamok magyar­ságának mai napig juttatnak. Szólott az utódállamoknak ma­gyarellenes agrárreformjáról, a választójogi visszaélésekről ós a népszámlálási statisztikák meg­hamisításáról is. Majd azt fejte­gette. hogy a kisebbségi szer­ződéseket annakidején a Nép­szövetség védelme alá helyezték. A Népszövetségnél az az eljárás módja, hogy csak azokat a ki­sebbségi panaszokat tárgyalja a Tanács, amelyeket valamelyik tanácstag magáévá tesz. Ismere­tes azonban, hogV a politikai hovatartózandóság folytán az ér­dekeitek, amelyek legtöbb eset­ben az utódállamok kormányai és azok barátai, sohasem teszik magukévá a kisebbségi pana­szokat s igy azok sohasem jut­hatnak a Tanács elé. Az állandó nemzetközi bíróságnak sincs módjában foglalkozni a kisebb­ségi panaszokkal, mert a bíró­ság elé megint csak olyan ügy kerülhet, amelyet a kisebbségi kérdésben érdekelt mindkét kor­mány egyetértőleg terjeszt a bí­róság elé. Erre azonban a jog­fosztó kormány természetesen nem kapható. A Melb-Franco elmélet még ezekre a lehetetlen formulákra is ráduplázott, ami­kor a kisebbségi kérdést ugy kivánta volna megoldani, hogy a nemzeti kisebbségek egysze­rűen asszimilálódjanak annak az államnak a népességéhez, ame­lyik felettük éppen az elnyomást és jogfosztást gyakorolja. A ki­sebbségek helyzetén csak az ja­víthat, ha a Népszövetségben állandó kisebbségi bizottságot létesítenek, amely nemcsak ak­tákból a vádlott kormány egy­szerű bemondásai alapján, ha­nem helyszíni tanulmányok ut­ján alkotja meg véleményét. Második elengedhetetlen fel­tétele a kisebbségi kérdés meg­oldásának az, ha a kisebbségi kérdéseket ezután nem zárt aj­tók mögött tárgyalják, hanem azoknak teljes nyilvánosságot adnak és ha a kisebbségi eljá­rás kontradiktórius lesz, vagyis a felek élő szóval reflektálhat­nak egymás érveire. Hogyha nemcsak a tanácstagoknak lesz meg az előjoguk arra, hogy a kisebbségek ügyét a Tanács elé vigyék és végül, ha a kisebb­ségi ügyekben a népszövetségi tanács mindig köteles lesz meg­hallgatni a nemzetközi állandó bíróság véleményét. Sajnos még a jelenlegi hely­zetben nem várhatunk többet e kívánságok teljesítéséből, mint a

Next

/
Thumbnails
Contents