Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 75-98. szám)

1929-04-05 / 77. szám

IRODALOM Paulik János 40 éves lelkészi jubileuma alkalmából kiadja egyházi beszédeinek egy részét (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Paulik János, a nyíregyházi ág. h. ev. egyházközség lelkésze, a Magyarhoni Evangélikus Lelkész Egyesület elnöke ez év őszén tölti be lelkészi működésének 40-ik évét. A jubiláris évfordulót nemcsak a nyíregyházi ev. hívek, hanem az ország evangélikus lelkészei is méltó keretek között akarják Paulik János számára is feledhetetlenné termi. Ennek a Paulik János életében jelentős évfordulónak lesz egy másik szép emléke is, amelyet Paulik János nyújt azoknak, akiknek világnézeti felfogása az övével egyezik. Negyven éves lelkészi működése idejéből körülbelül 60 —70 egyházi beszédet foglal egy kötetbe s e beszédgyüjteményt az ősz folyamán kiadja. Aki ismeri Paulik János beszédeit, az tudja, hogy sok lelki gyönyörűséget lehet azokban ta- t, lálni. Jellemző vonásuk e beszédeknek, hogy a ma élő ember lelki vágyainak, töprengéseinek szószólói. Paulik János az életet prédikálja. Beszédei nem dogmatikus jellegűek. Felekezeti él pedig egyáltalában nem található bennük. De annál nagyobb mértékben találunk a nemzeti gondolat ápolására való vonatkozásokat e beszédekben. Az egyházi beszédsorozatot méltókép egészíti ki a nemzeti ünnepek alkalmával mondott egy-egy szép beszédének s az októberi gyásznapok hangulatát tolmácsoló imádságainak közlése. A könyv megrendelésére vonatkozó előfizetési felhívásokat a napokban bocsátja ki Paulik János. A könyv ára megrendelés esetén 10 P lesz, a könyvkereskedői forgalomban azonban jóval magasabb lesz az ára. Terjedelme körülbelül 10 iv lesz. SPORT Közgazdaság A külkereskedelmi mérleg passzivitása Irta: Dr. Dicsig Alajos kamarai h. titkár 1. A gazdasági életnek sok nagy és súlyos kérdése áll az érdeklődés homlokterében. De talán egyet se vitatnak annyit, mint a külkereskedelmi mérleg passzivitásának kérdését, jeléül annak, hogy a külkereskedelmi mérleg nem más, mint gazdasági helyzetünknek számokba szorított képe s amikor ezt a kérdést taglaljuk, gazdasági életünknek minden prob lémája, sebe megelevenedik előttünk. ^ „ Ha a mérlegpasszivitásról vallott nézeteket olvassuk, azt veszszük észre, hogy a vélemények erősen megoszlanak és nem csekély mértékű szubjektivitás van bennük, a legnagyobb tárgyilagosságra való törekvés ellenére. Ennek okát abban kereshetjük, hogy azok a gazdasági jelenségek, amelyek a külkereskedelmi mérleg alakulásával kapcsolatosak, nem dolgoztatnak fel statisztikailag ugy, hogy arra a nagy kérdésre: betegsége-e ez a magyar gazdasági életnek, vagy pedig megcsonkításunkkal kapcsolatos átmeneti baj, egyéni mérlegelésektől és hajlamoktól mentes megdönthetetlen választ adhatnánk. Az optimisták azt mondják, — nem kell busulni, békében ispaszsziv volt Magyarország külkereskedelmi mérlege és mégis letagadhatatlanul nagy fejlődésenmen tünk keresztül. Ezzel szemben azonban áll az, hogy Szabóky Alajos jelenlegi pénzügyi államtitkárunk kimutatta 32 év (1882—1914) adatai alapján, hogy 17 évben voltunk passzivok és 15 évben aktivok és a 32 esztendő nett'o paszszivuma 650 millió volt, tehát egy évre átlag 20 millió aranykorona esett, 1927 év 346 millió pengő és 1928 év 366.4 millió pengő pasz szivumával szemben. Nem megnyugtató az, hogy az igazán gazdag nyugoti országok mérlege, igy különösen Angliáé, mindig passziv, mert a mi országunk nem hitelező, hanem adós ; ország és azokkal az aktiv tételekkel, amelyek Anglia fizetési mér legét aktivvá teszik, elég utalni a tengeri hajózásból származó bevételre, mi nem rendelkezünk. Igaz, hogy Ausztria mult évi passzivitása 1100 millió schilling volt, azonban nem rendelkezünk azzai zal az előnyös politikai helyzettel amely Ausztriát nagy bajából mindig kisegíti, mert ha Ausztriának pénzre van szüksége, elkezdi a Németországhoz halaszthatatlanul szükséges csatlakozás mindig eredményes és pénzthozó riadóját fújni nem is szólva arról, hogy Ausztriá 'nak fizetési mérlegében az idegenforgalom olyan óriási szerepet játszik, ami mellett a mi hasonló tételünk eltörpül. Vannak viszont pesszimisták, akik szerint a magyar munka a jelenlegi határok között szükségszerűen meddő, eredménytelen kell hogy legyen, akikszerint épen ez az aggasztó külkereskedelmi hiány mutatja azt, hogy a jelenlegi országhatárok mellett életképesek n nem vagyunk s nemzetgazdaságunk feltartóztathatatlanul halad a lassú elvérzés felé. Nem oszthatjuk sem a túlzott optimizmusnak, illetőleg a pesszimizmusnak a felfogását. Az optimisták felé azt kell mondanunk, hogy bármilyen szépitő magyarázatot adunk is ennek a felduzzadt deficitnek; bármennyire igaz is az, hogy magából ebből az egy tényezőből nem lehet egy ország gazdasági helyzetét megítélni, mert hiszen lehetnek országok aktiv mérleggel és rossz gazdasági helyzettel (pl. Románia), vagy lehetnek országok passziv mérleggel és nagyszerűen fejlett gazdasági élettel (Németország) és mégis cáfolhatatlan marad, hogy a mi viszonyaink között, mint tőkeszegény országban a külkereskedelmi mérleg döntően befolyásolja á fizetési mérleg alakulását. A fizetési mérlegnek a mi viszo1929. április 10. JNftfMlDK. 5 nyaink között legjelentősebb aktiv, illetőleg passziv tétele a külkereskedelmi forgalom, a többi tételek nem döntő jelentőségűek. Minthogy pedig a fizetési mérleg tartós passzivitása olyan értékeket fenyeget, ^melyeknek megtartása ugy az államháztartás egyen súlyának fenntartása érdekében, mint a gazdasági konszolidáció munkájának továbbvitele érdekében elengedhetetlenül szükséges, mindent meg kell tennünk a javítás irányában, a hiány csökkentése érdekében. Viszont a pesszimistáknak azt kell mondanunk, hogy az a nemzet, amelyet bár agyoncsonkitottak, tisztára a megcsonkitottság fájdalmába merül annélkül, hogy mindent megkíséreljen avégett, hogy a nehéz időket átélje, amig a viszonyok változásával váltózha-. tik helyzete, az a nemzet magát ítélte halálra. (Folyt, köv.) M o z Páris grófnője reprize Hogy mennyire eltalálta a közönség gusztusát az Apolló igazgatósága, amikor a szezonujdonságok végnélküli soraiba beillesztett néhány nagy reprizfilmet is, igazolták a tegnapi előadások is. Emil Jannings és Mia May vPárizs grófnőjéét, 1924 legnagyobb filmslágerét, amely 3 órás előadások keretében került bemutatásra, zsúfolt házak nézték végig. Szinte kár, hogy ez a régi idők filmvilágát elénk varázsló kép csak egy napig maradhatott műsoron,' de mára már uj repriz szenzációval kedveskedik az Apolló, amelynek keretében Conrad Veidt és Mia May »Egy magányos sir« cimü filmjátéka, továbbá Ivan Mosjoukin »Karnevá] gyermekei kerülnek szinre, szintén csak 1 napig. áz Apolló rövid hírei Péntektől kerül bemutatóra A lengyel kémnő (Fekete grófnő) cimü háborús filmregény. A háborús világnak egy izgalmas epizódját eleveniti meg A fekete Országos levente bajnoki futóverseny Debrecenben Magyarország sporttörténetének legkimagaslóbb eseménye lesz folyó évi április hó 28-án Debrecenben megtartandó országos levente bajnoki mezei futóverseny. — Ily nagyszabású verseny még nem zajlott le Magyarországon. Már most a legnagyobb érdeklődés nyilvánul meg a verseny iránt, az egész országban. A VI. kerületi testnevelési felügyelőség rendezi 12 albizottsággal a versenyt s a bizottságok lázasan dolgoznak e páratlan , sportesemény sikere érdekében. ) Értesülésünk szerint a külföld sportkörei is nagyban érdeklődnek e verseny iránt, mi nem is csoda, mert több mint 3000 senior és junior levente fog küzdeni az 5—6, illetve 3—4 km. távon j a babérért. Ily nagyarányú tö- í megverseny még Angolország ! sporttörténetében is ritkán fordul elő. Részletes tudósításokat ismételten közölni fogunk. — Courts Mahler legújabb regénye: A szép mostoha most jelen* meg. A 160 oldalas kötet ! ára csak 30 fillér, Impbart* se í Vjságtwlabsw. .7,; -,"Í7ff-'.^-'i W kiváló szilárdságban, kiváló minőségben gyárt és ajánl nagy- és kisméretben yártel és Mezőgazdasági R.-T. Nyírbátor. otó téolactán 18« -25