Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 75-98. szám)

1929-04-30 / 98. szám

1929. április 38. J&í RYIDÉK. 3 „Vasalóbáz"-at épít a város a katholikus­palota mellé Az uj ?árosi báz kétemeletes lesz (A »Nyifvidék« tudósítójától.) A katholikus palota építésével kapcsolatosan a város megvásárol­ta a szomszédos Papp-Ragány­féle telket. Ez a telek a rajta épült házak lebontásával keskeny, egyik végén szélesedő terület, amelyről az első pillanatban azt hitték, hogy nem építhető be. A Bethlen-utca szabályozása ezen a részen nem várha't soká magára, mert igy az impozáns uj palota mellett elszüktilő utca nem valami esztétikus kép a város nagyforgalmu, előkelő helyén. Értesülésünk szerint a sarokte­lek nem marad beépítetlenül és az utcát ezen a részen is ren­dezni fogják. A nagyjában elnyúj­tott trapéz alakú telek beépítése nem kis gondot okoz a városnak, de már most kialakult a terv y amely szerint a kérdés előnyösen megoldható. A terv az, hogy a telket kétemeletes modern ház­zal épitik be. Ez a ház egyik vé­gén keskenyedő épület volna, ha­sonló Newyork egyik nevezetessé­géhez, a »flatiron building« ma­gyarul: »vasalóház«-hoz. Az érdekes épület földszintén bazárszerü bolthelyiségek nyíl­nának, esetleg egy bazár részére képeznék ki. Az emeleteken két esetleg háromszobás komfortos lakás épülne. A terv kivitelenagy mértékben emelné a Bethlen-utca szépségét. Az uj palota folytatása lenne a katholikus bérpalota hom­lokvonalának. Nemcsak városesz­tétikai és lakásügyi szempontból, de mindenekelőtt a nagy munka­nélküliség szempontjából mérle­geljük a város legújabb építési tervét, amelynek a munkástársa­dalom foglalkoztatása tekinteté­ben nagyjelentősége van. Minthogy Nyiregyháza, amint erre egyik legutóbbi számunkban is rámutattunk, a kislakásokon kí­vül nem épített lakásokat biztosi­tó házat, bizonyos, hogy a Beth­len utcai bérpalota tervét a kö­zönség nagy örömmel fogadja és minden tényező helyeselni fogja. A Szabolcsi Tanári Kör évi közgyűlése Nyíregyházán (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Vasárnap délelőtt to órai kez­dettel tartotta évi rendes közgyű­lését Nyíregyházán a Szabolcsi Tanári Kör, az ev. Kossuth re­álgimnázium dísztermében. A köz­gyűlésen a kisvárdai, nagykállói és nyíregyház^ középiskolák taná­rai nagy számmal jelentek meg.Sza­bolcsvármegye képviseletében dr. Fráter Iván, Nyiregyháza város képviseletében Szohor Pál főjegy­ző volt jelen, Szabolcs vármegye népnevelési intézményeit s a kir. tanfelügyelőt Bökényi Dániel, a polgári fiúiskolát Tamáska End­re, a polgári leányiskolát Sztraky Henrik képviselte. Geduly Henrik püspök és Énekes János prelátus kanonok levélben üdvözölték a közgyűlést. A közgyűlésen dr. Vietórisz Jó­zsef c. főigazgató elnökölt. Mellet­te foglalnak helyet az emelvé­nyen Bihari Ferenc nagykállói re­álgimn. igazgató, dr. Névery Já­nos kir. kath. gimn. igazgató al­elnökök, Teltsch Kornél a ven­déglátó iskola igazgatója és Wei­szer Gyula titkár. A közgyűlést dr. Vietórisz Jó­zsef elnök a Magyar Hiszekegy szavaival nyitotta meg s a ven­dégek üdvözlése után napirend előtt két határozati javaslatot terjesztett a közgyűlés elé, ame­lyet a közgyűlés egyhangúlag el­fogadott. Az egyik határozatban a közgyűlés részvétét fejezte ki Ady I.ajos tanker. kir. főigazgató előtt édesatyja halálával őt ért gyász felett, másfelől pedig igaz tisztelettel üdvözölte tanári műkö­désének 25 éves, főigazgatói mű­ködésének 10 éves határpontjá­nál. A másik határozatban az Or­szágos Középiskolai Tanár Egye­sület elnökségét biztosította a közgyűlés támogatásáról, amelyre különösebb okot szolgáltatott az, hogy a tanárok évtizedes sérelmei­nek orvoslása érdekében az orszá­gos elnökség leplezetlen nyíltság­gal tárta fel a kultuszminiszter ut­ján a kormány előtt égető bajait. Dr. Vietórisz József elnöki megnyitó beszéde A határozati javaslatok elfoga­dása után nagy érdeklődéssel hall­gatta meg a közgyűlés dr. Vietó­rj rísz József elnöknek »A tanár a bírói székben és a vádlottak pad­ján« cimen tartott megnyitó ér­tekezését. Azokat a nagyjelentő­ségű problémákat fejtegette, ame­lyek a tanárra hárulnak az ítélke­zésben, amikor atyai szigorral kell mcgitélniök tanítványaik hi­báit, de ugyanakkor jósággal kell engedékenyeknek lenni velük szemben. Egyenes, erélyes, kö­vetkezetes és bölcs mérséklettel alkalmazott eljárás nyomán a ta­í nár mindenkor megtalálja a mód-® ját annak, hogy eleget tegyen az igazságnak s általa neveljen is. — Sokkal súlyosabb azonban a ta­nár helyzete a társadalom részé­ről, amely pedig a tanárt itéli meg 1 s ülteti nem egyszer a vádlot­tak padjára. Ha vannak is egye­sekben található hibák, a közvéle­mény nagyon szereti ezeket álta­lánositani. A tanárság jelenlegi helyzetéről a következőket mondja: »Lehet, hogy a tanárság élet­szintjének emelkedése nem üti meg a modern társadalom köve­telményeinek mértékét; de ezért a felelőség nagyobb részét azokra kelt hárítanunk, akik nem igye­keznek kívánatossá tenni a ta­nári pályát s nem értékelik kellően a tanári munkát s megvonják tő­lünk a kívánatos fejlődésnek elemi feltételeit«. A közgyűlés meghallgatta ez­után azokat az előadásokat, ame­lyek a szorosabban vett tanári munka mezejének egy-egy részét világították meg. * Teltsch Kornél előadása Teltsch Kornél igazgató az uj tantervvel kapcsolatosan a német nyelv tanításában eddig is ész­lelt kifogásokat tárta fel s arra a megállapításra jutott, hogy a né­met nyelvnek a II. osztályban való tanítása nem felel meg a didaktikai követelményeknek, he-' lyesebb volna, ha csak a harma­dik osztályban kezdenék annak ta­nítását, viszont a felső 2 osz­tályban kevésnek tartja a heti óra­számot, amelyet feltétlenül emel­ni kellene egy-egy órával. Dr. Névery János előadása a cserkészetről Dr. Névery János igazgató a cserkészet nagy jellemnevelő érté­keit elismerve szükségét látná an­nak, ha a cserkészek ügye még közelebb jutna az iskolával. Reá­mutat előadásában arra, hogy van ugyan minden csapatnál úgyneve­zett szervező bizottság, amely fe­lelősséggel tartozik erkölcsi és anyagi ügyekben egyaránt a csa­patért, ellenben a csapat felett a valóságban ettől a szervező tes­tülettői külön álló intézmények rendelkeznek. Dr. Kiss László előadása a történelem tanításáról Dr. Kiss László tanár módsze­res előadást tart az V. osztályban végzett történelemtanításról s be­mutatja egy-két példában azokat a gyakorlati szempontból hasznos fogásokat, amelyekkel a tanuló egységes képet nyer egy-egy kor­szak összefüggő világtörténeti eseményeiről. A tanárság sérelmei Egyhangúlag magáévá tette a közgyűlés a nagykállói állami re­álgimn. tanári karának az Orsz. elnökséghez felterjesztett sérel­meit s a maga részéről is felter­jeszti azokat az országos közgyű­lés elé. A határozati javaslat sze­rint a tanárság követeli a he­lyettes tanári évnek 1 évre való leszállítását, a gyakorló tanári év beszámítását, a várakozási időnek az alsó fizetési osztályban való megrövidítését, a hadviseltek évei­nek beszámítását, a korpótlék visz­szaállitását, a családi pótlék ren­dezését s végül azt, hogy a ki­sebb helyen működő tanárok 5 év eltelte után kérhessék nagyobb helyekre való kineveztetésüket. Weiszer Gyula indítványára a közgyűlés kimondja, hogy az if­júság áltai rendezett jótékonycélu előadásoknak mindenféle járulé­kok alól való mentesítése érde­kében mozgalmat intéz s hasonló állásfoglalásra kéri az Orsz. Köz­gyűlést is. A főtitkári és pénztári jelentés meghallgatása után déli fét 1 óra­kor ért véget a közgyűlés. Ma este mutatkozik be a Lengyel-cukrászdában a Bartalís-trió A Lengyel-cukrászda legújabb szenzációja: a Bartalis-trió ma este 9 órakor mutatkozik be a nyíregyházi közönségnek, nagy hangverseny keretében, kitűnő mű­sorral. Lengyel Nándor cukrász­dája egy darab fővárosi életet va­rázsol Nyíregyházára. Budapest jellegzetes hangulatu tánctermei­ben zendült fel az a muzsika, amely olyan önfeledtté tudja tenni a gondok hínárjában vergődő mai embert. Bartalisék hárman van­nak, de négy szines hangszert képviselnek. Maga a trió vezető­je egyforma készséggel kezeli a hegedűt és a saxofont, a trió má­sik tagja zongorista, a harmadik a dob és a környéki felszerelés biztos kezű müvelője. Egy kis oázis a szürke jelenben Lengyel Nándor áldozatkészséggel vonzóvá tett meleg tónusu cukrászdája, amelyet ma bizonyára felkeresnek hivei, a szórakoztató zene barát­jai. Bartalis neve fővárosi márka, műsora széles skálájú és változa­tos, közkedveltsége, amelyet ed­digi működésével vivott ki, Nyír­egyházán fokozódni fog. — Móra Ferencné szakácsköny­ve a legjobb, legbővebb és leg­tartalmasabb magyar szakács­könyv. Kaphaté az Ujságboltban. ZENE » • • • « A tanítóképző Schubert- estje (A »Nyírvidék« tudósítójától.)_ A nyíregyházi m. kir. állami ta­nítóképző-intézet ifjúsága szomba­ton este Schubert-estet rendezett a »Korona«-szálló nagytermében. A hangversenyen igen szépszámú és előkelő közönség jelent meg, ott láttuk Énekes János és Bányay Jenő pápai prelátusokat, Ruitkay Gyula kanonokot, Szohor Pál vá­rosi főjegyzőt, a helybeli középis­kolák és egyéb tanintézetek elöljá­róit, s valamennyi társadalmi ré­teg képviselőjét. A hangversenyt Schubert Ferenc a nagy zeneköltő halálának 100 éves évfordulója alkalmából ren­dezte az ifjúság, s az est egyúttal nyilvános erőpróbája volt a nö­vendékek zenei készültségének. — Örömmel látjuk, hogy a jövő tanitó generáció zenei nevelése jó kezek­ben van, s ha a növendékek va­lamelyike különösebb tehetséget árul el, ugy a disciplinák elvég­zéséhez megfelelő pedagógiai for­rások állnak rendelkezésére. Különösképen három növendék neve méltó az említésre: Sembery Imre ötödéves növendéké, aki szép technikai készültséget és nyugodt, stílusos előadásmódot árult el', Oláh Sándor ötödéves növendéké, akinek érett vonókezelése és tuda­tos intonálása biztosítják további fejlődését, végül a Kovács Antal ötödéves növendéké, aki a Marsch heroique eldirigálásával tett bi­zonyságot lendületes karmesteri készségéről, s a partitura-olvasás­ban szerzett gyakorlottságáról. hangverseny gerince Lukács Béla igazgató és zenetanár előadá­sa volt Schubertről, amelyben is­mertette a nagy zeneköltő életét és méltatta zeneszerzői működését. A gondosan megirt és részleteiben sokszor poétikus szépségű felolva­sás közben mint zenei illusztrációk hatottak a növendékek produkciói. Kurucz Mihály (V. é.), Kovács Antal (V. é.), Veress György (V. é.), és Rátkay György (V. é.) nö­vendékek egy-egy jellegzetes Schu­bert-dalt adtak elő képzett orgá­nummal. mig a zongorakiséretet riáthay György (V. é.), Szűrös La­jos (V. é.), Csicstnann Béla (IV. é.), és Fiák István (IV. é.), növen­vendékek látták el dicséretreméltó, hozzáértő alkalmazkodással. Nagy sikere volt a kvartettnek (Oláh Sándor, Kurucz Mihály, Racskó János ötödéves, Szakács György III. é.), amely az Ave Máriá-t adta elő és a négy hege­dűre irt Bölcsődalnak (Oláh Sán­dor, Kurucz M., Racskó I. ötöd­éves és Szilágyi Lajos IV. é.) Oláh Sándor a közismert Stándchen-t és a Litániát adta elő hegedűn Sembery Imre zongorakisérete mel­lett. Sembery különben, mint fentebb méltattuk, zongorajátékával excel­lált. Az A-dur szonáta I. tételét, egy táncot, az Oktett egy részletét és a befejezetlen H-moll szimfónia egy részét adta elő, sőt még rá­adást is kellett adnia. Az intézet zenekara két számmal szerepelt. A bevezetésül előadott Rosamunda-nyitánnyal, amelyet Ehrlich Antal zenetanár dirigált és a Marche heroique-kel, amelyet Kovács Antal ötödéves növendék vezényelt. A zenekar összjátéka és fegyelmezettsége is elismerésre méltó. Végül a különös dicséret és elis­merés hangján kell megemlékez­nünk az énekkarról; amely Lukács Béla igazgató betanításával és ve-

Next

/
Thumbnails
Contents