Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 75-98. szám)

1929-04-28 / 97. szám

1929. április 28. . JNfYÍRYIDÉK. Tel vételi hirdetmény a Leányt *kálvinenmfca A nyíregyházi Leánykálvineum triternátusába felvétetik 20 református lelkészi leányárva ingyenes és 110 leány fizetéses helyre. Növendékeink a város bármely tagozatú. elemi, gimnáziumi, felsőkereskedelmi és női ipariskolájába járhatnak, állandó felügyelő kíséretében, mig polgári iskolás, tanitónőképzős és továbbképzős nö-véndékeink az intézetben nyerik kiképzésüket. Az internátus minden egészségügyi és pedagógiai követeiméneknek megfelelő s felszerelésű épület. A felügyelés és nevelés munkáját egy igazgatónő, .intézeti lelkész egy diakonissa S egy szintén német nevelőnő végzi. Az intézet érintkezési és társalgási nyelve a német; cél négy év alatt a teljes nyelvi készség elsajátítása. Külön háló-, tanuló-, zongora-, olvasó-, játszó-, s fogadószobák. — Minden emeleten -külön fürdő- s betegszoba. Minden leány kap egy ágyat (matrác és ágynemű nélkül) külön mosdót konzollal, ruha-, éjjeli- könyvszekrényt s záros fiókot saját kis lakattal. Ellátási dij ötszöri étkezéssel mosással, stb. egy tanévre 800.—, lelkészi, tanári, tanitói, énekvezéri leányoknak 600.— pengő s külön mindegyiknél 5a.— P mellékdíj. • Orvos ingyen. A tanulás (korrepetálás, preparálás) állandóan tanári vezetés mellett folyik. Külön dij csak a külön francia, zongora-, kézimunka- vagy továbbképző •órákért számíttatik. Az intézet mélyen vallásos -s jellegzetesen református világés életnézet alapján áll. Reggel. este áhítat, közös és magán biblia olvasás, külön bibliaórák, kátérepeticiók, az énekeskönyv teljes begyakorlása, vasárnapi iskolai, leányegyesületi munka, vasárnap templom, , rossz idő esetén házi .istentisztelet. Ruházatban, viselkedésben, szórakozásban fenti elvek alkalmazása. Polgári iskolánk a legmodernebb szertári felszereléssel az egészségügyi követelményeknek megfelelően felszerelt tornacsarnokkal, tágas udvarral, tenniszpályával, árnyas és virágos kerttel, a nevelés és tanitás összes kívánalmainak megfelel. Továbbképző tanfolyamunk kettős irányú, a délelőtti órákban szellemi továbbképzést nyújt, délután gyakorlatilag készit elő kenyérkereső pályára. Délelőtt a hittani órákon kívül tanulnak ma1 gyar és német irodalomtörténelmet, hazai ,s művelődéstörténetet, földrajzot, nevelés- és lélektant. Szintén délelőtt vesznek részt felváltva a konyha, kertészeti 'és gazdasági munkákban, nogy azokat gyakorlatilag teljesen elsajátítsák. * Délután iparilag képzett vezető mellett fehérnemű- s felsőruhavarrást tanulnak. A varráshoz varrógépek és teljes felszerelés, a kertészethez szépen berendezett kertgazdaság, üvegház állanak a növendékek rendelkezésére, mig a főzést és más háztartási munkákat az intézet konyhájában gyakorolják. Tandij .havi 12.— P s egy •évre 20 P mellékdíj. Nevelési elveink elf ogadására senkit kényszeríteni, nem akarván, nyitva tartjuk a lehetőségét annak, hogy bárki az intézetből évközben kiléphet, viszont a kilépCSAK.Xt®rn3t" VEDSZŐVALJELÖL? PALA F3CSŐ VALÓDI. ETERNIT MŰVEK HAT3CHEM LAJOS, 8U0APSST. AH!IAFTSSY-ÚR 53;GYFTR: NVSR6ESUJFALU. Elárusítóhelyek : Ehrenfeld Márton fatelepe Nyíregyháza, Darmann Jakab gép- vas, és villamossági cikkek raktára Kisvárda Ausp tz Bertalan épületbádogos KemecseAngyal Simon és Sámuel fakereskedők Balkány, Mezei Jakab fakereskedő Nyír adony, Mándi és Goldstein fakereskedők Nyírbátor, Stern Ignác fakereskedés és betonárugyár NagykálL, Lazarovits Dávid fa- és építési anyag kereskedése Rakamaz 1646 18 tetés jogát az intézet is fenntartja magának. A Kálvineum igazgatótanácsához írott felvételi kérvények f. évi junius 20-ig az intézet igazgatóságához beküldendők. Mellékelni kell az iskolai, ujraoltási, hatosági orvosi bizonyítványt arról, hogy a folyamodó egészséges, internátusi életre alkalmas, árváknál ezeken kivül kereszlevelet, községi bizonyítványt lelkészi ajánlólevéllel a folyamodó anyagi és családi viszonyairól, valamint lemondó nyilatkozatot az árva neveltetési segélyéről. * Árváinknak a helyi gyülekezet intelligens asszonyai közül védőasszonyai vannak, akik nagy Ddaadással és gyöngéd érdeklődés sei karolják át őket s családi körükben sok boldog órát szereznek s a szülői ház melegségét pótolják az árváknak. A felvételről augusztus i-ig a folyamodókat az intézeti szám s a részletes tudnivalók közlése mellett értesitjük. További kérdésekre az igazgató készséggel válaszol. Debrecen, 1929. ápr. 23. Kiss Ferenc, egyetemi tanár elnök. Dobai Sándorné, igazgató. MEGNYÍLT a Kállai-utcán' a Latner-háztan a „Dréher^-sörcsarnok kitOnő magyar konyha, ebéd, vacsora, villásreggelizők é< uzsonnátok találkozó helye, állandóan a legjobb Szentjánoasör friss csapotá«a. Kitűnő rádió műsor szórakoztatja tisztelt vendégeimet. A rádiót Mi hali k sz*kü!ete szerelte. 2507-2 Szerdától—péntekig rendes helyárakkal az Apollóban. Gyilkosság a szőlőben (Kis regény) írta: Péchy-Horváth Rezső > Ha pedig ki akart menni az épületből, kinyitotta az ablak fordítóit és kimászott, az ajtóhoz ment és levette a lakatot, hogy bemehessen a házba, becsukni csak belülről zárható verandaablakot. Majd visszament és az ajtón elhelyezte a lakatot. Igy az ajtón, az ablakon a zárak mindig rendben voltak. Soha sem vehette észre senki, hogy valaki ki-bejár. Most is a szokott módon kezdett kifelé indulni a szabadba. Kinyitotta a veranda hosszú szál vasrácsán az ablakokkal egyező rész nyitható darabját, amelyet jókora lakat tartott össze. Aztán elfordította az ablakok zárjait és a két szárnyat kilökte a sötétbe. Felmászott" az ablakpárkányra, keresztülpréselte magát a széles, de roppant alacsony nyíláson, aztán lereszkedett a talajra. Megint hallgatózott, figyelt és vizsgálódott. De csak a tücsök egyhangú, éles citeraszava, a levelek sejtelemszerü súrlódása hallatszott, az is teljesen valószínűtlenül. Figyelt és várakozott. A fülei kifinomodott szervvé váltan az alig érzékelhető neszekkel szemben, talán még a föld lélekzetvételét, vagy a fák növését is meghallották volna s minden más, ehhez hasonló neszt. Közvetlenül mellette kisértetiesen, szálegyenesen nyulott a magasba egy magányos, vén cédrus. Micskey sietve talpalt el a présházajtóig. Láaas igyekvéssel bezárta az ajtót és ráhelyezte a nagy lakatot. Aztán gyorsan visszaosont. Amikor az öreg cédrusfa mellett ellépett, a sötét fa mintha hirtelen kettévált volna. Az egyik fele állva maradt a szőlőlugas mellett. A másik fele azonban nesztelenül, de kemény dobbanással lépett eléje. Elállta az útját... Felfényesedő, szikrázó revolvercső nyúlt ki a sötét tömegből... S ahogy ösztönszerű, kétségbeesett mozdulattal hátrálni akart, nehéz tenyér tapintása nyomta meg a vállát. Rideg hang szólt rá keményen: A törvény nevében!... De nem, nem akarta elfogattatni magát!... Nem, nem akarta, hogy szörnyű gyanú terhe alatt, a legbestiálisabb bűntény elkövetésével kapcsolatban forgalomba kerüljön a neve... Hogy kaini bön dögleletes szennye fröcsköljön körülötte... Félredobta magát a pisztolycső elől. Ökle, kegyetlenül markolva a présházajtó arasznyi nagy kulcsát, megsuhant a levegőben és pörölycsapás erejével zudult le... A detektív, keze erőtlenül, halottan hullajtotta ki a hetyke fegyvert. Állati hördüléssel zuhantak egymásnak. Izzadtan, fogcsikorgatva, szörnyűséges káromkodással estek az egymás testének. Ököllel, körömmel, könyökkel, térddel, homlokkal, fogakkal és állkapoccsal ütöjrték, marták, tépték, döfödték egymást... De a detektív, ahogy az ideiglenesen bénává csapott keze megint használhatóvá vjílt, egyszerre vad és kegyetlen dzsiu-dzsicu-fogást alkalmazott. Micskey a következő percben főbesujtott barom módjára zuhant a földre. Nyomban kattanva zárult össze a két csuklóján a fényes, sima, zörgő, acélperec... S most lihegve, dühösen, fájdalmától gyűlölködve hajolt fölébe a detektív. Miket képzel maga, szerencsétlen ? — ordította az arcába. Erősen fogta a bilincset. Hát azt hiszi, azért lestpm magára öt hónapja — magyarázta, az előbbi harc fáradalmaitól lihegve és eltikkadtan, — hogy a végén ostobán és nevetségesen elszalasszam?... Ááá! Ba. rátocskám... Durván megrántotta a karperec vékony láncát, amelyet a csuklójára hurkolt. Orendi csak lassan tudta kinyitani a présházajtót. Csak egy keze állt rendelkezésére — az is sajgott a foglya kegyetlen ütésétől — mert a másikkal a drága zsákmányt tartotta erősen. Piszmogásával mégis elkészült s most behatoltak a házba. A detektív a présházban felkattantotta a villanyt. Egy pillanatig édesen, áthatóan szemügyre vette a foglyát. Gondosan becsukta az ajtókat és a kulcsokat a zsebébe csúsztatta. — Ha ugy akarja — szólt a fiatalemberhez -- most beszélgessünk egy kicsinyt. Pillanatig habozott, de aztán* követte első gondolatát és levette a fogoly kezéről a karperecet. Köszönöm — mondta ez jólesőn. — Remélem, ezt azért tette, mert* érzi, hogy nem terhel az a bün, amelynek gyanúja alatt reám lesett. — Na, ez nem olyan biztos! — nevetett a detektív. Az előbbi dühe, amely szinte az őrjöngésig fokozódott fel, hirtelen semmivé vált, eltűnt. — Remélem, nem fog visszaélni a jóságommal és nem ismétli meg az előbbi bolondságot ? Úgyis hiába minden. Viselkedjék inkább okosan és higgadtan. (F.lyt. köv.) . 4 ..,..: