Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 75-98. szám)

1929-04-27 / 96. szám

27 JSflrÍRYIDéK 1329. április 31. Amit nem szabad Az egész magyar társadalom és sajtónak lelkéhez közelálló ügy az idegenforgalom propagálása s nagyszerű fürdőhelyeink fejlesztésének kérdése. Ebben a dologban mindenki azt akarja, hogy Magyarország természeti kincsei minél inkább ki legyenek használva s azontúl a nemzeti vagyon gyarapodjék az idegenforgalmon keresztül. Az állam is mindent megtesz, ami tőle telik, hogy magyar fürdőhelyeink látogatottsága a külföld részéről is minél inkább növekedjék s lássa a külföld nyaraló és fürdőző közönsége a magyar fürdőhelyek szépségeivel kapcsolatosan a magyar lelket közvetlen tapasztalat utján megismerje azokat a vértforraló igazságtalanságokat, amelyeket a magyar nem zettel szemben úgynevezett győzők elkövettek. Nem is volna hiba abban, hogy mindenki talán pártkülömbség nélkül propagálja ezeket a nemes célokat, sőt az sem kifogásolható, hogy egyes magyar lapok külföldi fürdőhelyek és kiránduló. vidékek szépségeire, előnyeire, vagy hasznára hivják fel a magyar közönség figyelmét. Utó végre azok az orgánumok, amelyek ezeket a hirdetéseket közlik részben üzleti vállakozá,sok s nem lehet kifogása, még a nemzeti sovinizmusnak sem az ellen, hogy nagy külföldi hirdetőirodák közleményei napvilágot lássanak az európai nivón álló újságok hasábjain. De igenis szó van arról, hogy vannak magyar lapok, amelyek saját külön számlájukra, saját üzleti érdekből akciót indítanak meg, amelyben olvasóiknak mint valami rendkívüli és becses jutalmat, kedvezményeket Ígérnek abázziai, ausztriai vagy csehszlovákiai fürdőhelyekre. Hirdetményeikben, amelyeket átlátszó reklámtrükknek is nevezhetnénk, mérsékelt uta zási tarifáról, redukált szállodai költségekről, mérsékelt gyógykezelési és ellátási dijakról s a lap kiadóhivatala elég együgyü kérkedéssel még hozzáteszi, hogy ezeket a kedvezményeket nem a szóbanforgó külföldi fürdő, hanem ő maga, a magyar lap, a magyar kiadóvállalat adja egyedül és kizárólagosan az illető iap előfizetőinek és olvasóinak. Amikor az ember ezeket a minden büszkeség nélküli újsághíreket olvassa, az a gondolata támad, hogy akadhat magyar kiadóvállalat, amelyik feltételezi olvasóiról azt a naivságot, hogy azok elhiszik neki ezt 'az átlátszó lehetetlenséget. Hogy elhiszik azt, hogy az illető fürdőhely csakugyan olcsóbban adja a lakást és ellátást az illető lapnak, vagy azt, hogy a költségtöbbletet maga a lap pótolja, pusztán az előfizetők iránt való szerelméből. Vagy pláne azt, hogy az illető hirdető újság, vagy a hirdetést megfizető fürdővállalat valahoi ne vasalná be ezt a hirdetett kedvezményt a jámbor fürdővendégek bőrén. Nem szabadna, hogy a magyar sajtónak egy bizonyos része külföldi fürdőhelyekre való csábításra ilyen szégyentelTea sütemények és mindenféle cukrászsütemény KUGLER cs. és kir. udvari cukrász eredeti receptjei alapján pótanyaf mentéjén Sipos cukrásznál Római katholikus bérpalota. * •»TELEFONSZÁM:3-)3. jes és felháborító praktikákat hasz náljon csak azért, hogy nyilvánvalóan néhány külföldi fürdővállalkozás hirdetéseit megszerezhesse. Szerencse, hogy a magyar olvasóközönség már sokkal jobban tud olvasni s sokkal inkább tájékozódott, semhogy hitelt adna'az ilyenféle reklámblöfföknek, amelyek csak arra játszanak, hogy az esetleges tájékozatlanságból préseljenek ki hászonfilléreket. Ilyen tünetek birtokában joggal beszélhet a nemzeti sajtó a sajtóizlés kérdéséről s helyénvaló a magyar nemzeti társadalomnak a kritikája némelv orgánumok ildomosságáról Sötét felhőként gomolyog a mindennapi kenyér gondja a íagypnsztifotta Szabolcs fölött (A »Nyírvidék« tudósítójától.) Széleskörű, erélyes akcióval igyekszik a vármegye gazdatársadalma elejét venni a gazdasági válságnak, a társadalmi megrendülésnek, amelyet a fagypusztitotta vidékről érkező aggasztó híradások előrevetnek. A Nyirvidék hírt adott a mult vasárnap lezajlott bérlőgyülés izgatott hangulatáról, amelyben az elpusztított vidékek sorsát tárgyalták és széleskörű, gyors, erélyes segélyakció megindítását határozták el. A gyűlés eredménye, hogy monstre küldöttség összeállítását határozták el. A küldöttséget., amelyben résztvesznek az elpusztult területek gazdatársadalmának képviselőin kivül a Kamara, a Gazdasági Egyesület, a felügyelőség képviselői is, Nánássy Andor országgyűlési képviselő vezeti a miniszterelnök elé. A Nyirvidék munkatársának alkalma volt a küldöttség egyik előkelő vezetőjével beszélni. — Az akció elsősorban a mezőgazdasági munkásság kenyere, a mindennapi kenyér érdekében indult meg. Nem az a fő, hogy pénz legyen, hanem, hogy legyen kepe, jusson a részaratóknak buza. — A 'szabolcsi falvak népe évszázadik óta megszokta, hogy a nyári két-három heti aratással megkeresi a télire valót, a kenyeret a maga és családja részére. Mi lesz, ha majd nem fog tudni aratni ? Mintha egy napon nem kelne fel.a nap, elmaradna a reggeli világosság, olyan hihetetlen a szabolcsi arató munkás előtt, hogy ebben az évben nem fog aratni, nem fog kepét keresni. A harctérről tudjuk, hogy ha az alföldi magyar aratás idején kaszát látott, ha csak egy percre is, kezébe vette, suhintott véle, a beléidegződő mozgást ott is vágyakozta, cselekedte, ahol a halál aratott az ő soraiban. A helyzetet súlyosbítja a tartós hideg. Mert a tavaszi vetésekből sem lesz aratás, ha igy tart az idő. Sajnos, hogy odafönn, ahol döntenek a fagykár pusztította vidékek sorsáról, nem ismerik a szabolcsi helyi viszonyokat, nem tudják elképzelni, milyen katasztrofálisan nagy csapás az őszi vetések elpusztulása. Mi, akik előtárjuk panaszainkat, igyekezni fogunk kifejteni, hogy nem túlzás, ha nagy szociális válságtól félünk, hogy Sza bölcs felett a mindennapi kenyér gondjának sötét felhői tornyosul5 nak. — A szép mostoha. Courths Mahler regényének 30 filléres kiadása újból kapható az Ujságboltban. — Spanyol Schidlof nyelvtan és szótár kapható az Ujságboltban. 2x A NAGYÉRDEMŰ KÖZÖNSÉGHEZ! Mar a jövö héten hétfőn—kedden herül szinre náluni A KITAGADOTT •••••••BMMMBMMMMBaM írója : Paul Langenscheidt. Főszereplője : Dolly Grey. Ezt a filmünket nem fogjuk reklámozni, mert oly szép és oly grandiózns, hogy m feleslegas, APOLLO. • « H'tiMjNn • • -.wí.' .VÍ9Í aa ,v. '•••'aSSNl APOLLO Pénteken csak 1 nap

ig! HARRY PIEI grandiózus kalandor filmje PA Szenzációs kalandor történet 12 felvonásban Kissérő műsor UFA HÍRADÓ Szombaton JACK HOXI Vasárnap a vakmerő cowboy bravurszinésszel A KABIROK KINCSE Bravúros kalandor történet 3 rész, 16 felv. Főszerepekbea: Jack Hoxi a szélvészlovas Joe Broao az óriás Ranger. a csodafrutva Sátán, a csodáló Előadások kezdete : hétköznap 5, 7 és 9 érakor hz ipari mnnkás helyzete a társadalomban 11. Tehát lássuk csak nagyjából az ecset vonásokat. Az országút porát heteken hónapokon át taposó mesterlegény véletlenül alkalmazáshoz jut. A lerongyolódott, kiéhezett pária nem egyszer a magyar ipar fellendítése érdekében idegenből átplántált lelkiismeretlen, önző munkáltatóhoz vetődik, aki ahelyett, hogy emberhez illő bánásmódban részeltetné, ellenkezőleg, igyekszik kihasználni nyomorúságos helyzetét. Megdolgozott bérét visszatartja, vagy abból mindenféle lehetetlen címeken büntetés-levonásokat eszközöl. A kiszolgáltatott természetbeni ellátás állatnak talán igen, de embernek nem megfelelő. Ilyen és ezekhez hasonló eseteknek ha csak szórványosan való előfprdulása is, megmételyezték lelkében és érzésében nemcsak azokat, akik szenvedő alanyai voltak az eseményeknek, hanem ezeknek szemlélőit is. Az ember természetében rejlő különféle indulatok között nem utolsó helyet foglalja "él az elégedetlenség, melynek felkeltéséhez ,lángralobbantásához egy picike kis szikrára van csak szükség. Az emberi lélekben rejlő eme elégedetlenség ugy látszik bő tápot nyerhetett, mert előbb csak szórványosan, majd mindig; sűrűbben kezdtek fellépni az-elégedetlenségnek különféle külső megnyilvánulásai, amelyekhez segítőtársul szegődött még egy külföldi áramlat is, mely ugyan alapjában véve szigorúan gazdasági érdekek megóvására alakult szervnek kellett volna, hogy legyen, azután mint minden átültetett növény, ez is elfajzott. Az eseményeknek különféle közrejátszása foíytán mintegy észrevétlenül emelkedett egy olyan válaszfal az ipari munkásság és nemcsak az ipari munkáltató érdekeltség, hanem az összes társadalmi árnyalatok közé, melyet ledönteni próbáltak ugyan szép szóval is és erőszakkal is, de amelyet ledönteni talán sohasem, legfeljebb csak alacsonyabbra leépíteni lesz lehetséges. Hogy miért ? Először azon egyszerű oknál fogva, mert a munkáltató és munkás érdeke — állítólag nem azonos. Másodszor pedig az emberek — hogy ugy mondjam — fennhéjázd természete miatt. Ugy az egyik, mint a másik kérdést röviden egy pár egyszerű szóval világítom meg. Számtalanszor halljuk vásárlásainknál a megvenni szándékolt, de drágállott áru érték-magasságának -•ndokolásául hangoztatni, hogy azért olyan drága, mert drága a munkabér is. A sokat hangoztatott drága munkabér végül is ellenszenvessé teszi a munkást még a galambepéjii vásárló előtt is. (A különféle hasonlatok egész légióját lehetne még felsorakoztatni.) De lássuk kissé közelebbről a másik kérdést is. (Folytatjuk.) ELEQANS LEVÉLPAPÍR AZ ü JSA6B01T8M