Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 75-98. szám)

1929-04-25 / 94. szám

flKffiESa JSfVíRYIDElL 1929. ápriHs 25. Apja fia Az alma nem esik messze a fá­jától, ezt a közmondást rendsze­rint nem a legjobb indulattal szok­ták emlegetni, de ez egyszer mé­gis a jobbik értelembe kell venni. Az ifjabb Wekerléről van szó, aki nem csak azért nem esett mesz­sze a fájától, mert ugyancsak pénz iigyminiszterré lett, mint az apja volt, "hanem mint a jelek rruitatják, működésében is apja nyomdokain akar haladni. Persze az ifjabb We­kerlének sokkal nehezebb helyzete van, mert semmit sem nélkülö­zünk annyira, mint Európa gaz­dasági helyzetének stabilizációját és ilyen körülmények között a pénzügyminiszternek van a legne­hezebb szerepe, különösen nálunk, ahol az élniakarás csak most kezd föltápászkodni a vérveszteség kö­vetkeztében beállott aléitságából. Az idősb Wekerle konszolidált vi­szonyok között ragyogtatta ké­pességeit és amikor a régi képvi­selőházban benyújtotta a költség­vetési javaslatot, betéve eimond­dotta, magyarázgatta és fejtegette a vaskos kötetre menő költségve­tés számadatait. Ha az ifjabb We­kerle talán nem is tudja emléke­zetből elvégezni ezt a számgim­nasztikát, de ugylátszik, hogy pénzügyi elvei és módszerei, el­méje és logikája nagyon is közel jár az apjáéhoz. Rövid pénzügyminisztersége után már észleljük az országot legjobban nyomasztó forgalmi adó körül bevezetett és kilátásba he­helyezett könnyítéseket és amikor az uj, idei költségvetés kiadási té­telei miatt az ország gondolkodó polgárai majdnem kétségbeesve meghökkentek, ugyanakkor a pénz ügyminiszter bizalmas rendelkezé­seivel iparkodik az ország adózó polgárságának a helyzetén könnyí­teni. A pénzügyminiszter az adó­behajtások körül a legutóbbi Hó­napban olyan engedékenységet ta­núsíttat közegeivel, amelyek az adóbevételeket a tavalyihoz viszo­nyítva és a mostani összegeket ala pul véve, több mint negyedével csökkenteni fogják. A pénzügymi­niszter az adóbehajtások körül megszüntette az elkeserítő adószi­gort és kezdi életbeléptetni az adó­liberalizmust. Ebben az eljárásá­ban is megtaláljuk apja szellemét, mert ki ne emlékeznék arra, hogy az idősb Wekerle javaslataiba sok­szor szinte elrémítő tételeket vett föl és amikor hívei megkérdezték tőle, hogy miért kiván ily súlyos terheket rakni az adózók vállára, az örökké mosolygó politikus de­rűje egy árnyalattal szélesebb lett és azt válaszolta, hogy ezeket a súlyos tételeket azért vette bele, hogy legyen mit engedni. A mostani pénzügyminisztei azonban nemcsak a pénzügyi, ha­nem a politikai liberalizmus terén is atyja szellemét követi, mert épen tegnap adott ki bizalmas ren­delkezést oly irányban, hogy a zsidó ünnepekre való '^tekintettel, néhány héten keresztül megtartja az országban a rettegett »tranzfe­rálásokat.« Ez a csúnya szó azt jelenti, hogy akinek lefoglalták az ingóságait, azokat az adóhiva­Tea sütemények és mindenféle cukrászsütemény KUGLER cs. és kir. udvari cukrász eredeti receptjei alap­ján p ó t a n y a g m e n te sen Sipos cukrásznál Római katholikus bérpalota. A ^TELEFONSZ AM:3 J3. talok társzekerei rendszerint el is transzferálják az adós adóalanyok birtokából. Ez a szomorú hurcol­kodás tehát néhány hétre meg fog szűnni és ez a néhány hét is jól esik majd az adó súlya alatt gör­nyedő kereskedelemnek. Nem kell erősítgetni, hogy a kereskedelem nagyjában a zsidók kezében van és ezt a szabad foglalkozási ágat az utóbbi esztendőben igen nagy megpróbáltatások érték. A pénz­ügyminiszter intézkedésével tehát ha mást nem is, de azt mégis csak elérték a kereskedők, hogy nyu­godtan ünnepelhetnek. S ha már ők ünnepelnek, az ország többi adózói is örülhetnek ennek a bi­zalmas miniszteri rendelkezésnek, mert bizony az egyéb foglalkozási ágak is megérdemelték az adófi­zetés versenyfutásában ezt a kis pihenést. A pénzügyminiszter cse­jekedetc talán nem is oly grandió­zus, mint apjának a polgári házas­ság megalkotása, de afelől sokat lehetne vitatkozni, mig fiának az adózás megkönnyítése, a polgári jólét előmozdításának óhajáljól fa­kadt: A takarékosság szellemében revidiáiják a nyíregyházi vízvezeték terveit mig ilyen drága a pénz, szó sincs a tervek végrehajtásáról (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Dr. Bencs Kálmán polgármester nek a nyiregyházi vízvezeték ügyé­bea tett deklarációja, teljes mér­tékben megnyugtatta a drága kölcsön felvételétől rettegő, már már izgatott közvéleményt. A deklaráció félreérthetetlenül le­szögezte: amig ilyen drága a pénz, mint ma, nem kell a vízve­zeték, tehát szóba sem jön a már elkészített tervek vég­rehajtása. Ugyanakkor azonban kifejezésre juttatta a polgármester azt is, hogy az előkészítő munkálatok tovább folynak. Értesülésünk szerint a vízveze­ték tervei már annyira elkészül­tek, hogy ha a képviselőtestület elhatározná, nyomban kiírhatná a város a részletes tervek munkála­tainak végrehajtására az árlej­tést hirdetményt. Most tehát, amikor elvi döntés történt abban az irányban, hogy a kérdés a pénz olcsóbbodása ide­jéig a vízvezetéki akták pihentes­senek, nem is kellene egyelőre fog­lalkozni a nyiregyházi csatornázás és vízvezeték kérdésével. Illeté­kes helyen ezzel szemben a leg­nagyobb munkakedvvel, a legélén­kebb tempóban folyik a vízvezeték előkészítése. Arról van ugyanis szó, hogy az eddigi terveket a szigorú taka­rékosság szellemében revideálják. A vízvezetéknek olcsóbbnak kell lennie, mint ahogyan kezdetben gondolták. A legtöbb megtakarítást azzal éri el a város, hogy újra elkészít­teti a nyersvezeték utvonalának tervét, azt a vízvezetéket, amely a vizet a Kótaj melletti kutak­ból a Sóstói szivattyútelephez hoz­za. A hosszú ut gazdaságos meg­tervelésévet sok kiadást megta­karíthat a város. De a leggondo­sabb takarékossággal revideálják a belső vezeték tervét is ugy, hogy a város közönsége az erede­tileg tervezett vízvezeték helyett jóval "kevesebb költséggel épülő vízvezetékhez juthat. Az ujabb adatokat nagy érdeklődéssel várja á város közönsége. Szerdán LON CHANE1 Csütörtökön kalandor és bűnügyi attrakciója NEW-YORK RÉMEI (FÖLDALATTI NEW-YORK) Egy titokzatos bűnszövetkezet izgalmas kalandjai 8 ielv. Rendezte: TOD BROWNING 2 Metró burlesz k Péwtehen csak 1 napig! •HARRY PIEL grandiózus kalandor filmje A PÁNIK Szenzációs kalandor történet 12 felvonásban HUéró mft.or ÜFA HÍRAD Ó Eláadásak keedete : hétköznap 5, 7 és 9 érakor Előadás a esendőriskoláhaa (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A vármegyei népművelési bizott­ság által a helybeli csendőriskola parancsnoksága felkérésére meg­szervezett előadásciklus utolsó­eJőtt iakkord jaként f. hó 20-án dr. Tóth Antal áll. tanitóképzőintézeti tanár tartotta meg »Önismeret, ön­uraIorn« nmmei második, nagy­hatású előadását. Az előadó a nevelés fogalmá­nak világos, félre nem érthető meghatározásából indul ki. Élesen elhatárolja a nevelést az idomi­tástól. A nevelés — úgymond — a testre éa lélekre való ráhatás. Ráhatás az állat idomítása is, de ez, mely az idomító érdekében tör­ténik még koránt sem nevelés. A nevelés nem a nevelő, de a neve­lés alá vett egyén érdekeit szol­gálja; finomabb értelmezésben nem lehet puszta ráhatás, idomítás, mert célja a messzebbmenőleg jobbá, erkölcsössebbé tenni az embert. A nevelés tehát nem egyéb, mint a felnőtteknek egyetemes ráhatása a gyermekre, az ifjúra oly célból, hogy abban a jó hajlamok kifejlőd jenek, a rossz hajlamok pedig visz szasiorittassanak elnyomassanak. A nevelés fogalmából érthetjük meg, hogy mi az önnevelés. Fel­nőtteket már nem lehet nevelni, a felnőtt elfogad bizonyos taná­csokat, oktatást, de ebben a kor­ban az önnevelésnek kell előtérbe kerülnie. Önnevelésről azonban ön­ismeret nélkül nem lehet szó. Az önismeret nagyon nehéz feladat. Innen van, hogy a legtöbb ember önmagát a legkevésbé ismeri. Van helyes és helytelen önismeret. He­lyes az önismeretünk, ha erényem­ket és hibáinkat egyaránt ismer­jük és nem esünk túlzásba. Helyes aki tudatosan szerény, aki nem kérkedik jó tulajdonságaival és látja a hibáit. Helytelen az önis­meret, ha csak a jótulajdonságain­kat ismerjük, de helytelen akkor is, ha valaki csak hibáit látja tú­lozva, de erényeit nem. Önvizs­gálattal tehát mindenekelőtt he­lyes önismeretre kell törekednünk, mert az önismeret vezet el az ön­neveléshez, mely nem egyéb, mint az önmaga által felismert jó tu­lajdonságok kifejlesztése, a rossz hajlamok, indulatok elnyomása. Ehez cselekvő akaratra van szük­ség, mely a jó tulajdonságok ki­fejlesztésére serkent és fékező aka ratra, mely a durva indulatok le­szorítására, lefékezésére segit. Igy tanulunk meg uralkodni önmagun­kon, természetünkön, hajlamain­kon, vágyainkon; igy jutunk el az önuralomhoz. Ez a tudomány az, amit a felnőttnek nem szabad so­hasem elfelejteni, mert az egész világrend az önmagunkon és ösz­töneinken, önkéntelenül előtörő in­dulatainkon Való uralkodáson alap szik s aki erre nem képes, az fel­tétlenül beleütközik a társadalmi rendbe. A szellemi és testi felké­szültség mellett elengedhetetlen lelki feltétel: aminél teljesebb ön­fegyelem, önuralom. Mint minden életpályának, ugy a csendőri fog­lalkozás kifogástalan betöltésének is előfeltétele tehát, hogy megta­nuljuk, miként kell lelkünknek, tes tünknek felbukkanó ellenérzésévet szemben a vállalt feladat teljesíté­sére való törekvés mellett meg­állani. Az előadónak vonzó előadói mo­dora, tiszta, tiszta, világos logiká­val felépített előadása mindvégig rendkívül lekötötte a hallgatósá­got. Az értékes előadásért a hallga­tóság és a bizottság nevében Bar­na Jenő népművelési titkár mon­dott hálás köszönetet az előadó­nak.

Next

/
Thumbnails
Contents