Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 75-98. szám)

1929-04-23 / 92. szám

6 jsíyíryidék. 1929. április 23. Történelmi elhivatottság A miniszterelnököt nyolc éves jubileuma alkalmából ünnepelték a kormányzópártban, mely alkalomból a miniszterelnök az üdvöz lésekre válaszolva hatalmas beszédet mondott, melyben kitért többek között arra is, hogy miért hagyta ott szűkebb hazáját, Erdélyt s milyen meggondolásokkal szegődött a megmaradt ország nagy céljainak szolgálatába. A mi niszterelnök céljai nyolc éven keresztül mindig ugyanazok voltak, de ezeket a célokat talán hosszú időn át sokan nem ismerték fel és félremagyarázták, azonban ma már ezek a célok világosan állnak a nemzet egész egyeteme előtt. Amikor a forradalmak előestéjén a román megszállás után a miniszterelnök Erdélyből kijött nagy áldozatokat hozott és nagy lelkiismereti küzdelmeken ment ke resztül. Nagy áldozatokat hozott, mert otthagyta ősei otthonát ós, az ősi szülőföldet s feladta a küzdelmet azért az ősi rögért, amelyhez személye és történelmi családja nagy tradiciói' évszázadokon keresztül kötötték. Nem könnyen tette ezt a nehéz lépést gróf Bethlen István, amint mondotta, hanem nagy lelkiismereti küzdelmek árán. mert az volt az érzése egyfelől, hogy ott kell maradnia és együtt kell ennie a/, ottaniakkal azt a fekete kenyeret, amelyet Erdély magyarsága ma a változott viszonyok 'következtében enni kény telen. Az volt akkor a miniszterelnöknek az érzése, hofey szükség van ott rá az elhagyottság pillanatában, mint ahogy szükség va» az idegen uralom alá került magyarságnak minden becsületes fiára. Kijött mégis gróf Bethlen István, mert lelkében meggyőződött, hogy az erdélyi magyarság és az egész tőlünk elszakitott magyarság jövő életének nem a népszövetségi okmány a garanciája, hanem ez a megmaradt csonkaország Államférfiúi kvalitásainak éles mér legelésével tudta, hazafiúi szivének egész erejével érezte, hogyha talpra tudjuk állitani ezt a csonka Magyarországot, hogy ha ez újból erős lesz, hogy ha a népek tanácsában újra jelent valamit, ez többet ér, mint minden irott szerződés, amelyet akár Varseillesben, akár másutt aláirtak. Otthagyta fájó szivvel az erdélyi földet, mert történelmi elhivatottsággal meg •olt győződve arról, hogy ha valaki ennek a csonka országnak az érdekében dolgozik, az egyúttal az egész magyarság életérdekéfl munkálkodik. Bethlen István gróf nyolc esztendőn keresztül nem adott feleletet azokra a vádakra és éretlen ségekre, amelyek feléje irányultak elhivatottságát illetőleg, hanem mindig a magyarság nagy céljai lebegtek tekintete előtt s nyolc esztendei megfeszített munkával sikerült ezt a rombadült országot újra felemelni s ma már hála Istennek, ott tartunk, hogy hovatovább Magyarország komoly tényező lesz a nemzetek családjában s talpraállásával, konszolidációjával és épitő politikájával mind nagyobb és nagyobb nemzetközi tekintélyt követel magának. A miniszterelnököt a történelmi elhivatottság nagy eszménye állította a nemzet élére s mindnyájunknak elismeréssel és hálával kell személyének adóznunk s kemi arra a Mindenhatót, hogy ezt a kivételes képességű nagy államférfiúi még sokáig tartsa meg a magyar nemzetnek, hogy munkásságával, irányításával boldogabb révbe vezethesse e sokat szenvedett ország minden polgárát. s Z i ház Séta a kulisszák mögött A »Párisi divat« próbája folyik. Két jelenete "között. Turcsy Jolán ezeket mondja: A »Párisi divat «-ban nagyon szép szerepem van. Nagyon szeretem. Mancit. Pesten Zilahy Irén játszotta. — Mióta van a társulatnál? — Három éve. Nagyon szeretem a dirit. Az igazgatóék aranyos drága emberek, ugy érzem, mintha a szüleim lennének. — Mikor ment férjhez? — Egy éve. Szeretem az uramat. Nagyon jó ember. És nagyon jó férj. Hamar megszerettük egymást, mikor férjem a tarsulathoz került. Gulyás volt a násznagyom. Nagyon szeretem a családi életet, a színpadon kívül csak az uramnak és kislányomnak élek. Nagyon evagyok foglalva, rendes háztartást vezetek, főzök. — Hol játszott már? —Kardosnál és Miklóssvnál. Különben Kardos fedezett fel. Nála léptem fel először. Mindig színésznő akartam lenni és azt hiszem sikerült. — Mi volt az első szerepe? — A mézeskalácsban: Bözsi. És első fellépésemmel beérkeztem. — Mikor határozta el, hogy szinésznő lesz? — Gyermekkoromban. Mióta az eszemet tudom, mindig szinésznő akartam lenni. — Mit mondjak még? Imádom a színpadot. Szeretem a kollégái-* mat és minden szerepet egyfor-t mán szívesen játszok. Nádor Olga, most ad először interjút életében. — Hét hónapja vagyok színész-, nő — mondja — Gulyás Menyhért fedezett fel. (Nagyon tehetséges. Szól közbe Q. Székely Renée.) Nincs más vágyam, mint, hogy szinésznő legyek. Folyton ko kottokat játszom, pedig szentimen tális kislányokat szeretnék alakítani. Rengeteget dohányzom. Legjobb szerepem Dili, az Ocskayban. A Bölcsődal Micijét is szeretem. Júliát szeretném eljátszani és Lukit 'masmrn^sa^mtmmmmmmss fWcdekind: Tavasz ébredése.) — Gyermekkoromtól arra vágyódtam, hogy szinésznő legyek, éreztem, hogy lehet belőlem valami és a diri is azt mondja. Mikor először színpadra léptem, lámpalázt éreztem, de ma már elmúlt és semmi zavart sem érzek, ha kilépek a sziu padra. — Mik a vágyai? •— Jó szerepek és százezer pengő. Nyíregyházát már nagyon szeretem, pedig az elején sok bajom volt a lakásokkal, két hét alatt négy lakásom volt, de most az ötödikkel meg vagyok elégedve. — Mivel tölti idejét a színpadon kívül ? — Tanulok. Szabad időmben pedig az udvaron labdázom egy csomó gyerekkel Az igazgatóékat nagyon szeretem. A diriné gyakran korhol, hogy rendetlen vagyok és, hogy nem vagyok komoly, pedig én nagyon komoly vagvok. V. Koppányi Erzsébet. „Az utolsó Verebély-Iásy" sorozatos nagy sikerei A premierehez hasonló viharos siker jegyében zajlott le «Az utolsó Verebély lány» második és harmadik előadása is. Ezeken az estéken is zsúfolt nézőtér előtt brillirozott a nyiregyházi Városi Színház kitűnő operett-együttese. Újra megismétlődtek a bemutató orkánszerü tapsai, szűnni nem akaró ujrázásai és a darab kiváló szereplőinek, a közönség tomboló hívására megint végig kellett vonulniok a lebocsátott vasfüggöny előtt. Ott látjuk az oly ritkán feltáruló kis vasajtó előtt, a rivalda csillogó fényében a csilingelő nevetésü primadonnát, Turcsy Jolánt a legbájosabb mosolyú Takács Rózsit, a temperamentumos és mindig elegáns Biczó Margitot, a humorban kifogyhatatlan Polgár Gyulát. Nyíregyháza közönsége leg dédelgetettebb kedvencét, az éneklő kacsa hősét. Pattantyús Mihályt és az eleven kis Horváth Nusit, akinek magyar táncát négyszer kellett megismételnie. «Az utolsó Verebély lány« csak szerdáig van műsorra tűzve, az előjelek szerint azonban ezt a terminust prolongálni kell, mert Nyíregyházán ma már nincsen senki, aki meg ne akarná nézni a szezonnak ezt a legbájosabb, legsikerültebb operett-újdonságát. (D—us.) SZÍNHÁZI RÍMEK Utoísókból lesznek az elsők Az utolsókból lesznek az elsők E tényt mindenki belátja máma: lm. Az utolsó Verebély-lánybói l ett a színház első zsúfolt háza. Pattantyús éneklő kacsája Leleményes egy fiu Pattantyús. Mindig hoz uj trükköt a színházba : Tegnap az éneklő kacsájával Ejtette a publikumot lázba. Jó, hogy nem csinál egy egész kórust. Amelybe minden kacsát felvenne, Mert biz' akkor valamennyi hirlap Tudom, rövidesen tönkre menne. Dioikus. HETI MÜSOK : Igazgató : Gulyás Menyhért. Április 22. Hétfő : Az utolsó Verebély lány. A. bérlet 18. észhomoktédát íÜKXESB3 Teasütemények és mindenféle cukrászsütemény KUGLER cs. és kir. udvari cukrász eredeti receptjei alapián pótanyag mentesen Sipos cukrásznál Római katholikus bérpalota. + ^TELEFONSZÁM: 3-13. kiváló szilárdságban, kiváló minőségben gyárt és ajánl nagy- és kisméretben Bóni gyártelep és Mezőgazdasági R.-T. Nyírbátor. I Tiszántúl 1868-2:,