Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 75-98. szám)

1929-04-19 / 89. szám

1929. április 21. jnfyíryidék. 13 Jihász Margit: A TAVASZ ELJÖN MÉGIS Lila fátyolos estén, A földnek barna testén Szétfutnak a virágok. Jön szent napsugárzápor, S a fűvecske, á bátor Vidáman int, ha látod. Reggel ragyog a harmat. Friss vizek malmot hajtanak, S kis csolnak reng az éren. Kéksugaras a róna, S a visszatérő gólya Már fenn úszik fehéren. Be jó a tiszta harmat! Be jó, ha fiatal vagy. Hogy minden neked éled. Neked bont a fa zölden, Neked kelnek a földben Arany magvú vetések. Be jó barkát simítni, Ablakot éjbe nyitni, Bámulni csillagokba. Futni tavaszi szélben, Hunyt szemmel állni fényben, Ismerni illatokra. Ezer bimbót remélve, Tavaszi lázban égve, Mint kertünk csipkebokra. A szívet nem sebezni, Nem nézni vissza, messzi, Fájdalmas tegnapokra. DIADAL . Április 18., 19., 20.. 21., csütörtökön, pénteken, szombaton 5, 7 és 9, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor EMIL JANNINGS legújabb filmje limumis Dráma 9 felv. Irta : BIRÓ LAJOS Rendezte: Josef Von Sternbsrg Főszereplók: Alexejev Emil Jannints Vjera Evelin Brent Michaii Wllsiam Powel Kisérő műsor; Elvesztettem a kombiném Burleszk 2 felv. Megfogtam a skótot Burleszk 2 felv. Az előadásunkat 7 iagu saját zenekarunk kiséri. Jön! Czárevics: J°n! Petrovich Szvetiszláv Eladó a Széchenyi-nt 14. sz. lakóház, mely áll egy négy szobás, fürdőszobás, egy két s«obás és egy udvari lakáéból. Nagy telekkel. Külön telek a Báthory-utcára Érdeklődni lehet Széchenyi-út 9 sxám alatt. 1947—? Tihanyi riportok Az állami tanítóképzői biológus tanárai Tihanyban 40 centiméteres tavaszi jégpáncél a Balatonon - A Magyar Biológiai Entató Intézet bülső képe — A laikus közönség még ma sincs tisztában a tihanyi intézet hivatására! (A »Nyírvidék«, tudósítójától.) A Tihanyi Magyar Biologiai Kutató Intézet, amely a középiskolai természetrajz tanárok szakismereteinek az ujabb kutatások eredményeivel való kibővítését is programmjába vette, a húsvéti szünidőben tartotta legelső ilyen irányú kurzusát a m. kir. állami tanitóképző-intézetek biologus tanárai részére. A »Nyirvidék« munkatársa, akinek szintén alkalma volt ezen a tiz napra terjedő tanfolyamon résztvenni, az alábbiakban számol be a rövid fennállása óta is nagyjelentőségű és külföldi viszonylatokban is számottevő eredményeket felmutató biologiai intézetben szerzett tapasztalatairól. Március végén is még 40 centiméteres jég borítja a Balatont Pompás »Makádám« burkolatu i^ton röpül az autónk az aszódi vasúti megállótól a tihanyi biológiai kutató intézet felé. Ez az útszakasz a legszebb része annak az egész Balatont körülfutó autóutnak, amelynek évek óta tartó kiépítésén most folynak a befejező munkálatok. A széles utat betonpárkányzattal védett gyalogjáró szegélyezi, amelyet sűrű egymásutánban a tó felé ivelő félkörös kiugrások tarkítanak. Ezeken a fák ültetésére szánt kiugró részeken kényelmes padok készülnek a sétáló nagyközönség részére Balatonfüredtől egész Tihany ig. A máskor tavaszthozó március vége felé közeledünk s a Balatont még mindenütt 40 centiméteres jégpáncél borítja, amely mint valami hatalmas csillogó üvegkeret öleli körül a Tihanyi-félszigetet. Jég és jég mindenfelé, amerre a szem ellát. A smagyat tengernek máskor örökösen játszó hullámaihoz szokott szemünket most szinte bántja ez a mozdu latlan némaság. A télen a jég vastagsága elérte a 72 centimétert is. Rikordteljesitmény. Az idevonatkozó feljegyzések szerint 51 centiméternél még nem volt vastagabb a Balaton jege. Ilyen hosszantartó és ilyen vastag jégre még a legöregebb halászok sem emlékeznek. Rossz napok jártak az idén a halászatra .is. Télen olyan vastag volt a jég, hogy nem lehetett bele léket verni, most pedig viszont annyira laza, hogy nagy vastagsága ellenére sem tanácsos rámenni. így nagyon rövid időre szorult a téli halász-szezon s a tavaszi még ma sem kezdődhetett meg. A biologiai intézet festői épületcsoportja A Magyar Biologiai Kutató Intézet, amelyet gr. Klebelsberg Kunó kultuszminiszter 1926-ban alapított, a tihanyi apátság meredek hegyilejtője alatt, a Balaton medrébe hordott terraszszerü töltésen, közvetlenül József főherceg kastélya mellett épült. A festői miliőbe helyezett alacsony tetős épületcsoport széles összekötő árkádsoraival és hatalmas kiterjedésű parkjával teljesen olaszos felfogásban készült. Főépülete a telep közepén elhelyezkedő kétemeletes »kutató épület«. Ennek középső, viztartóemelettel bővült toronyszerű része tetőterraszszal végződik, ahonnan gyönyörű kilátás nyilik a Tihanyi-félsziget környékére. A tudományos kutatások céljaira emelt főepülettót délre az igazgatóság lakóháza, északra pedig az ideiglenes buvárkodók számára épült szállószerü xtudósok olthona« helyezkedik el. Mindkét épületet nyitott árkádok kapcsolják a főépülethez. A laikus közönség még ma sincs tisztában a tihanyi intézet hivatásával A minden tekintetben tökéletes felszerelésű intézet tulajdonképen folytatása a révüflöpi halbiologiai állomásnak, amely szük keretek közölt csupán két helyiségben működött. Talán ez lehet az oka, hogy a nagyközönség legnagyobb része azt hiszi, hogy a tihanyi intézetben is kizárólag csak a Balaton faunájával foglalkoznak. De máskülönben is nagyon tájékozatlan a laikus publikum a biologiai intézet hivatását illetőleg. A látogatók csalódottan távoznak, amikor az előre elképzelt óriási akváriumok helyett, amelyekben talán több méteres emberevő cápákat és más hasonló vizi éxotikumokat sejtettek, csupán kutató felszereléseket, néhány kísérleti célra szánt békát, teknőst és halat, továbbá mikroszkópiumok mellett görnyedő, vagy retorták. és kémlelő csövek között babráló búvárkodó tuódsokat találnak. Nem tudják elképzelni, hogy miért kellett ilyen pompás épületet emelni ennek a néhány kíváncsi embernek a számára. S talán nem is sejtik, hogy épen az ő naiv csodálkozásuk indokolja leginkább ennek a biologiai intézetnek a szükségességét. A természettudományi tanulmányok intenzivusabbá tételével olyan generációt kell nevelni, amely megtudja érteni, hogy miért van Magyarországnak is szüksége legalább egy olyan intézetre, amilyenből pl. Oroszországban még ma a szovjeturalom alatt is 24 működik. Egyébként megnyugtathatjuk a látogató közönséget, hogy nemsokára felépül a már kezdetben tervbe vett és a Balaton állatvilágának megismertetésére szánt nagy nyilvános akvárium, amelynek felállítása idáig is csak az anyagi eszközök hiánya miatt késett. Bioikus. (Folytatjuk.) Nem a csecsemők kis sniya, faaiem a nagy halálozási arán? szám a baj Nfíregybázán Az orvosi hivatal megcáfolja a volt orvosfőnök adatait (A »Nyfrvidék« tudósítójától.) A nyíregyházi orvosi hivatal vezetője a mult év közegészségügyéről előterjesztett jelentésében azt a megdöbbentő megállapítást teszi, hogy Nyíregyházán a nyomor katasztrofális jeleként csökken az újszülöttek testsúlya, any nyira, hogy a kétezer gramm átlagot mutatja, Amikor ezt a jelentést hirül adtuk, a fővárosi lapok azonnal szárnyra kapták és a pusztulás szimtomájaként messzemenő kommentárokkal kisérve közreadták. A fővárosi lapok alapján a külföldi sajtó is foglalkozott a nyíregyházai orvosi hivatal lesújtó megállapításává!. Amikor az ügy ilyen méreteket öltött, a város képviselőtestületének közgyűlésen Kovách Elek dr. szóvátette a hírlapi közleményeket és javaslatára a képviselőtestület felhívta a tanácsot, hogy indíttasson vizsgálatot a csecsemők testsúlya ügyében. Demjén József dr. az orvosi hivatal vezetője azonnal megkezdte adatgyűjtő munkáját, amelynek eredményét a kép viselőtestület keddi gyűlésén terjesztettek elő. Az orvosi hivatal megállapította, hogy dr. Konthy Gyula adatait a halvaszületettek és koraszületettek testsúlyából szerezte, mert ezeket a csecsemőket kötelesek az orvosi hivatalnak bemutatni. Ezeknél a csecsemőknél lehetett kétezer gramm az átlagsuly, de a nem koraszülötteknél és nem halvaszülptteknél, vagyis a normális csecsemőknél a testsúlyt jóval magasabbnak találták a Demjén József dr. által "eszközölt mérések. Az adatokat az orvosi hivatal az uj méréseknél az Erzsébet kórházban és a Stefánia védőintézetben gondozott, tehát szegénysorsu gyermekekről szerezte és igy feltétlenül megbízhatók. Méréseket eszközöltek az orvosi hivatalban a koraszülött és halvaszületett gyermekeken is, de itt is több volt az átlag kétezer grammnál, mert a megmért csecsemők súlya 1350—4500 gramm között volt, az átlag tehát 2534 gramm. Az Erzsébet kórházban mért gyermekeknél 3100, a Stefániában mérteknél 3298 gramm volt az atlagos suly. Kitűnt tehát, hogy nem a csecsemők súlyával van baj Nyíregyházán, hanem baj van a halálozási számmal Nyíregyházán ugyanis az elmúlt évben 20.35 százalékos volt a gyermekhalandóság. A vármegye községeiben ennél is rosszabb a halandóság, mert az arányszám 2.9 százalékos. Kecskeméten 21.6 százalék gyermek hal meg, itt tehát még nagyobb a gyermekhalandóság, mint Nyíregyházán és SZÖ bölcs vármegyében, Debrecenben viszont, ahol egy évben száz gyermek közül 19.2 hal meg, jobbak az egészségügyi viszonyok. A képviselőtestület helyeselte a tanácsnak azt az álláspontját, hogy mindenekelőtt a gyermekhalandóság leküzdése érdekében kelt a városnak mindent megtenni. Ezt a célt szolgálta a Stefánia Szövetség nyíregyházi anya és csecsemővédő intézetének hathatós támogatása és hasonló intézmények felállítása. A rövidesen megkezdődő antivenereas gondozás munkája is csökkenteni fogja a gyermekhalandóság mértékét Nyir egyházán. A csecsemők súlya nem ad aggodalomra okot. Az e téren közölt híradások szerencsére bízottak voltak, mert Nyíregyházán a csecsemők súlya 3200—3500 gramm — Perzsavásár gramofonlemeze elsőrendű és teljes fölvétel 4 pengő 40 fill az Ujságboltban.