Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 75-98. szám)

1929-04-18 / 88. szám

6 JNíyíryidék. 1929. április 17. Miért késik a nyári időszámítás ? A „Nyírvidék" számára írta: Vitéz dr. Jármay Pá!, a TEBE titkára Hivatalos értesülés szerint Franciaországban és Angliában a nyári időszámítás, ugy mint a háború óta minden évben, az idén is életbelép, ir égpedig április 20 - áról, szombati ól, április 21-ére, vasárnapra virradóra. A legnagyobb valószínűség szerint, ugyanez az intézkedés lesz Belgiumban és Hollandiában is, minthogy ez a két állam, a háború óta minden eszten dőben megismételte. • A nyári időszámítás gondolatát tulajdonképen a németek vetették fel 1928. tavaszán, a háború kényszerítő hatása alatt takarékossági .szempontból és a központi hatalmak azután egyöntetűen, mind meg is valósították. Nálunk, néhai dr. Wekerle Sándor akkori miniszterelnök, a háború esetére szóló kivételes vitézkedésekről alkotott törvényes rendelkezések alapján 1928 március 6-án, illetőleg március 22-én rendeletileg intézkedett a nyári idő számítás életbeléptetéséről. E szerűit a magyar szent korona országainak területén, az egységes középeurópai számítás 1918 szeptember 16-ik napjáig akként módosult, hogy az időszámítás az itt emiitett napoknak reggeli 2 és 3 órája közé eső időtartamára 1 órával előbbre igazítottuk, vagyis 1928. április 15-én a reggeli 2 órát már 3 órának és 1918 szeptember 16-án az uj időszámításban szerepelt 3 órát újból 2 órának jelöltük. Más szóval 1918 április 15-én 1 órával előre, 1918 szeptember 16-án 1 órával hátra igazítottuk óránkat. Annak idején sqkan tréfálkozva tárgyalták az órák előre és hátra igazítását, de miután az ujitás semmi zavart nem okozott és az átmenetek simán bo nyolódtak le, mindenki belátta az intézkedés célszerűségét és egészen beleéltük magunkat ebbe a csakhamar hasznosnak bizonyult ujitásba, sőt bizonyos mértékig büszkék is voltunk arra, hogy itt a középhatalmak, amelyek közé mi is tartoztunk, megelőzték az er.tente hatalmakat. Csakhamar az entente is bevezette a nyári időszámítást, legalább az előbb emiitett államokban, azóta is évrőlévre megismétli. Nálunk 1919-ben a kommunisták, valószínűleg mint ^kapitalista' rendet, mallőzték és azóta se nálunk, se Németországban, sem az utódállamokban nem próbálták életrekelteni ezt a kétségtelenül okos intézkedést. De vájjon, mi akadályozza nálunk az igenis, jól bevált nyári idő számítást? Hiszen, egyebekről nem szólván, a dolognak nagyon fontos nemzetgazdasági és szociális ..vonatkozása és haszna volna. A háborúban a fokozott takarékosság késztetett bennünket a nyári szünet elfogadására. Vájjon, most, nem kell-e minden módot megragadnunk arra, hogy takarékoskodjunk? A nyári időszámítás pedig- számottevő megtakarítást jelenthet, egyebek közt a világításban, főleg a villanyáram fogyasztásában, ami maga is eléggé hangosan ajánlja és sürgeti a reform megvalósítását. A kérdésnek azonban igen figyelemreméltó szociális jelentősége is van. A testedzés és a szabadlevegőn való mozgás oly életbevágó a tisztviselőtársadalomra nézve, — amely életének javarészét négy fal között tölti, — hogy annak lehetőségét a tavaszi, őszi hónapokra biztositanunk, szinte elemi feladatnak látszik. Mert akinek órához kötött időbeosztása van, mint a városi lakosságnak, | — elsősorban a tisztviselőtársadaj lomnak és az intellektuális közép* osztálynak — annak a nyári id<5I számítás naponta egy óra valóságos nyereséget jelent a szabadlcvegőn való mozgasra, testedzésre spórtra. A tavaszi és őszi hónapokban, amikor a naplemente, a középeurópai időszámítás szerint aránylag korán következik be, tulajdonképen ez az egy óra teszi lehetővé, hogy spórtot űzhessen, mivelhogy a hivatalos órák nagyrészt oly időben végződnek, amikor a jelenlegi időszámítás mellett már sportoláshoz fogni alig lehet. A TÉBE 1927-ben, majd 1928ban ismételten kérte a kormány illetékes tényezőit a nyári időszámítás bevezetésére, sajnos, mindezideig eredmény nélkül. A nehézség főleg a vasúti menetrendbe való beillesztésében keresendő: a szomszédos államok ugyanis egye lőre nem hajlandók a nyári időszámítás bevezetésére. Alapajában véve, tehát, itt is a Trianon az akadály. De, ha Belgiumban. Franciaországban és Hollandiában meg oldották a kérdést, annélkül, hogy a szomszédos államokkal, igy Németországgal egyidejűleg rendezték és hogy a vasúti forgalom szempontjából komoly zavarok támadtak volna, talán nálunk is megvalósítható volna a i^form, akár a szomszédos államoktól függetlenül is. Azt hallani, hogy a nyári időszámítást az agrártársadalom nem látná szívesen, talán azért, mert ebben a természet által parancsolt és megszokott munkabeosztás ellen vél bizonyos támadást. Pedig a nvári időszámítás a földmives népre nézve teljesen irreleváns, mert akármit mutat az óra, a gazdaember — mert éppen a természet parancsolja, — mindig a napkelte és napnyugta után fog igazodni. Voltaképpen a városi lakosságnak, különösen a tisztviselőtársadalomnak, a lateinerségnek van erre a reformra szüksége. Mert, ha a nyári időszámítást bevezetnénk, a hivatalos elfoglaltságban, megfelelő egyórai eltolódás folytán, a tisztviselő, még világos nappal juthatna egészséges szabadlevegőhöz. Hadd igazodhassék néhány hónapon keresztül a hivatalnoknép is a napfelkeltéhez és a napnyugtához! Bencs Kálmán dr. polgármester: Ma, amikor tíz és téi százalékos a pénz, lehetetlen felépíteni a vízvezetéket és a csatornázást Sasi Szabó Lászlót beválasztották a vízvezetéki bizottságba (A »Nyirvidék« tudósitójától.) Nyiregyháza város képviselőtestületének rendkívüli közgyűlése tegnap délután betöltötte a pénzügyi és gazdasági szakosztályban, valamint a vízvezetéki és csatornázási bizottságban megüresedett tagsági helyeket. A pénzügyi és gazdasági bizottságba Rosenthal Gyulát és Bukovinszky Andrást, mig a vízvezetéki és csatornázási bizottság uj tagjai sasi Szabó László kir. kormányfőtanácsos, lapunk főszerkesztője és Bencs László. A vízvezetékről a Nyirvidékben megjelent polémia óta ez volt az első alkalom, amikor a képviselőtestületben szóba került a vízvezeték kérdése. •Bencs Kálmán kir. kormányfőISílácsos ezt az alkalmat felhasználva a következő deklarációt tette : . A vízvezeték kérdése az e tárgyban lezajlott hírlapi polémia óta első izben merült fel. Nem -akarok sem hírlapi cikkekben, sem itt arról polemizálni, szükség van-e CiRETA GARBÓ CONRAD NAGEL SZENVEDELY PÉNTEKTŐL AZ APOLLÓBAN RENDES HELYÁRAKKAL Szerdán Csütörtökön A SATAN LEGENYEÍ Izgalmas kalanook 7 felv. TIM M. COY bravúrjai SOFFŐR KISASSZONY (SSOKNYA, VAGY NADRAG) Midy Cristians vígjáték attrakció 8 felv. Péntektől—vasárnapig GRETA GARBÓ és CONRAD NAGEL SZENVEDÉLY (EGY VESZEDELMES ASSZONY) Ludwig Wolf szerelmi regénye 9 felvonásban A császár királyi dragonyos tiszt . . - . . Conrad Nagel Az orosz kémnő . Greta Garbó Az orosz tábornok O. SelffertJtz Történik a békebeli Bécsben és Varsóban Burleszk kísérő műsor. - Rendes helyárak. csatornázásra és vagy hogy mikor Eióadaso* Kezdete ; hétköznap 5, 7, 9, érakor Nyíregyházán a a vízvezetékre, kezdjünk hozzá ezeknek a müveknek létesítéséhez. Le kell azonban szögeznem, hogy a város most, amikor a pénzkölcsön 10 és fél százalékos, semmi esetre sem gondoi arra, hogy a vízvezeték és csatornázás munkálatait megkezdhesse. Kötelessége azonban a városnak a vízvezeték és csatornázás problémáját előkészíteni az utolsó előtti akkord elhangzásáig. Ki kell dolgoztatnunk a terveket, el keli készíttetnünk a szabályrendeletet, a költségvetést, ugy, hogy ha a pénzügyi helyzet kedvező lesz ,azonnal hozzákezdhessünk a nélkülözhetetlen művek létesítéséhez. A bevezető munkálatok már eddig három esztendeje folynak és a további előkészítés előreláthatólag legalább még két esztendeig tartanak. Nyiregyháza polgársága ma nem lenne képes elviselni a vízvezeték és csatornázás súlyos terheit de készen kell lennünk arra az időre, amikor a pénzügyi helyzet kedvezőbb lesz s amikor nyomban ki kell Írnunk a pályázatot a vízvezetéki és csatornázási művekre. Alpolgármester bejelentését a kö^yülés egyhangú helyesléssel vette tudomásul. Nyíri Szabolcs: • NADRÁGOSAK Igy téli esteken, ha néha össze téved néhány arc, nappal fásult és halott a szemek vidám örömtűzben égnek, lórum járja, kaláber, vagy tarokk. Sok nappal szürke hang most édes dalra megnő, amint az éjjel mind tovább halad: víg kvaterkázók: a tanító, a jegyző az adóvégrehajtó, orvos és a pap. Ez a falu! vasárnapot miképen lehetne üln: zsupfedelek alatt ? itt tűznek össze s itt szoknak össze szépen az asztal mellett és az asztal alatt. SZÁN Élek eldobva messzi messziségbe s a csönd is akkor halkul erre el, ha cinke koppant a házam ablakán Rossz énnekem a havak tiszta fénye s ha messzünnen mind közelebb csilingel, már nem öröm nekem a könnyű szán. Ó ne is jöjjön erre soha senki, elég a gondom három-négy irígygyel s akire várnék, nmcsenerre lány. Jó így nekem, a hó ha messzi sercen, fülembe egyre távolabb csilingel s visz valakit csak visz a könnyű szán.