Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 75-98. szám)

1929-04-16 / 86. szám

16 JSf^ÍRYIDElC 1929. április 14. Kidobott milliók Magyarország agrár jellege nem csak a szántóterület arányában és a lakosság foglalkozása szerinti megoszlásában jut kifejezésre, de elsősorban a külkereskedelmi mérlegben. Ha ugyanis külkereskedelmi mérlegünk tételeit áttekintjük, azt kell találnunk, hogy kivitelünk legnagyobb része a mezőgazdaságra van alapítva, amennyiben az összes kivitel értékének 75—80 szá zaléka esik a mezőgazdaság produktumaira. Ezzel tulajdonképen semmi ujat nem mondunk, hiszen ma lépten-nyomon halljuk hangoztatni a mezőgazdasági termelés országfenntartó fontosságát. Sokkal inkább külkereskedelmi mérlegünk egy másik tételére kell irányitanunk a figyelmet, amely tétel általában elsikkad a külkereskedelmi statisztika számtengerében. És ez az, hogy mezőgazdasági kivitelünkkel szemben milyen értékben hozunk be mezőgazdasági termeivényeket, olyan mezőgazdasági termeivényeket, amelyek behozatala teljesen felesleges, mert azokat vagy idehaza is termeljük, vagy pedig, ha nem is termeljük, de az itthoni termeivényekkei teljesen pótolhatók. Ennek a felesleges mezőgazdasági behozatalnak az értéke az elmúlt 1928. évben közel 43 millió pengő volt. Mindjárt ki is jelentjük, hogy ez bizony szégyenfoltja a mi agrár mivolt unknak. 43 millió még egy ország mérlegében is igen nagy összeg és egyáltalán nem lehet mellékes, hogy 43 millió pengővel többet vagy kevesebbet dobunk-e ki külföldre, illetve megfordítva a kérdést, hogy 43 millió pengővel kárositjuk-e meg az országot, illetve annak mezőgazdaságát. Hangsúlyozzuk, hogy itt csak a felesleges mezőgazdasági behozatalról van szó, mert hiszen ezen kivül még számos olyan ipari cikket hozunk be, amelyek behozatalára nem volna éppenséggel szükségünk. De éppen ezt a 43 milliót lehetne a legkönnyebben megtakarítani, ha a fogyasztók és a termelők komoly akarattal összefognának. Hogy mimódon érhetjük el a megtakarítást, azt megtudjuk akkor, ha ezt a 43 milliós tételt elemeire bontjuk. Igy mindenek előtt az összegnak kb. 10-ed része gabonafélék importjára esik és ennek is jelentékeny része tengerire. Talán ez az egyetlen tétel, amely némileg menthető, mert ezt az elmúlt év katasztrófális szárazsága folytáni rossz tengeritermés okozta. De már kevésbbé menthető a következő tétel, amely a felesleges mezőgazdasági behozatal értékének negyed részét teszi — kereken 11 millió pengőt — ami az állatokban és főleg állati termékekben jött be az országba. Ebben az öszszegben természetesen nincsenek beleszámítva azok a tenyészállatok, amelyek állatállományunk feljavítása céljából hozzattak be külföldről. Ellenben igen nagy tételben szerepelnek ebben a 11 milliós tételben a külföldről behozott különféle tejtermékek, mint vaj, sajt és turó, különféle elkészített hus, valamint halak. Ezeknek a behozatala felesleges. Hazafiatlannak nevezhető luxus kell ahhoz, hogy eredeti prágai sonkát együnk ugyanakkor, amikor Magyarország alig birja sertéseit kivinni. Ugyanilyen luxus kell ahhoz is, hogy külföldi vajat, sajtot és túrót együnk ugyanakkor, amikor itthoni tejtermelésünk válsággal küzd és külföldi halakat hozunk be akkor, amikor bővizű folyóink és páratlan Balatonunk a legkiválóbb minőségű halakhoz juttatja az országot. A tejtermékek behozatalánál azonban egy bökkenő mégis van, s ebben a gazdák, illetve tejgazdaságunk szervezetlensége is hibás. Tejtermelésünk ugyanis nem oszlik meg egyenletesen s mig az esztendő egyik szakában felesleges mennyiséget produkál, addig az év másik időszakában viszont olyan keveset, hogy a tejszükséglet kielégítésén felüt alig marad tejmennyiség vaj és sajttá való feldolgozására. Tejgazdaságunkat tehát olyan irányban kell megszervezni, hogy a tejtermelés arányosan osztódjék el az egész esztendőben. Burgonyáért és zöldségfélékért közel 4 millió pengőt adtunk ki külföldre, s mindezt miért? Azért, mert ugyancsak hazafiatlannak ne vezhető luxusból fogyasztóközönségünk egy része két héttel előbb eszik pl. ujburgonyát, karfiolt, vagy káposztát, mint az idehaza fogyasztható volna. A legnagyobb összeggel azonban a gyümölcsök szerepelnek, összesen 12 millió 'pengővel, s ebből is közel 7 millió pengő esik csupán narancsra és banánra. Ehhez már igazán nem kell kommentárt fűzni. Tisztán a közönség Ízlésén múlik, hogy inkább a zamatos magyar almát fogyasztja-e, avagy a kényszerérett egzótikus gyümölcsöket, amelyek sem tápértékben, sem izletességben nem múlhatják felül az itthon termeiteket. De ebből a 12 millió pengőből a gyümölcstermelőknek is jut egy kis szemrehányás s ez arra serkentse őket, hogy alaposabban válogassák meg a termelendő gyümölcsféleségeket és azok minőségét megfelelő kezeléssel tartsák meg. Ez a 43 millió súlyos sebe a magyar mezőgazdaságnak. Legyünk azon, hogy ezt kis belátással, igényeinknek meg sem érez hető mérséklésével a jövőre behegesszük. A »Magyar Hét« ugyan már régen lezajlott, de ez a 43, millió felesleges mezőgazdasági behozatal újból országgá kürtöli, hogy: »Fogyasszuk a magyarföld termékeit.« Nyíregyháza nagy összegű államsegélyt kap az anya- és csecsemővédő intézet felépítésére A Stefánia Szövetség igazgatóságának ülése (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A Stefánia anya és csecsemővédő intézet úttörő munkájának nagyszerű eredményei mutatkoznak Nyíregyházán. A Stefánia nyíregyházi csoportjának igazgatósága szombaton délután négy órakor a vármegyeháza kistermében ülést tartott, amelyen Mikecz István alispán elnökölt. Ezen az ülésen Luka Jenő, a Stefánia lelkes, agilis igazgatója és Dohnál Jenő, a Stefánia gyermekvédő osztályának főorvosa nagy figyelmet Felzaklat, meggyötör és eléget a keltő adatokat terjesztettek elő az anya és csecsemővédelem frontjának kiterjesztéséről. A Stefánia védőnője ma már éppúgy látogatja a tanyát, mint a várost. Nyíregyháza több ezer hold területű határát természetesen egy védőnő nem járhatja be. A Stefánia még egy védőnőt állit be a tanyai anya és csecsemővédelem érdekében. A védőnői tevékenységet Fábián Mária fővédőnő irányítja nagy buzgalommal, lelkesen, a nép igaz szeretetével. A es eleget a St^ úe mégis csak érte mégis es benne érdemes élni! APOLLO Hétfőn DETEKTÍV ESTÉK! Kedden Ezüst pók (AZ UJ ARSÉNE LUPIN) Kalandos detektív történet 8 felvonásban. MARIA PAUDLER és W. R1LLA a főszerepekben és a kisérő műsor. Szerdán Csütörtökön A SÁTÁN LEGENYEÍ Izgalmas kalanook 7 felv. TIM M. COY bravúrjai SOFFŐR KISASSZONY (SZOKNYA, VAGY NADRAG) Mády Cristians vígjáték attrakeió 8 felv Előadások kezdete : hétköznap 5, 7, 9. árakor tanyákon dr. Bálint János orvos áll hetenként az anya és csecsemővédelem rendelkezésére. Az akció olyan méreteket öltött, hogy az orvosi rendelések számát is meg kell kétszerezni. Általában a Stefánia nagy nemzeti missziójának teljesítésében mind határozottabb kibontakozó eredményeket tud felmutatni. Itt a számok beszélnek. Luka Jenő igazgató és Dohnál Jenő főorvos számokban, percentualisan mutatták ki, hogy csökkent a gyermekhalandóság, hogy az okszerű gyermekvédelem orvosi és szociális eredményeit látva, mind nagyobb kedvvel és bizalommal keresik fel a szülőanyák a védőintézetet és fogadják otthonukban az esőben, szélben, viharban, téli fagyban, nyári hőségben egyaránt megjelenő védőnőt . Az elmúlt évben 1715 látogatást tettek a védőnők. Egy esztendő alatt 59 százalékról 87 százalékra emelkedett a védőintézet hatáskörébe vont gyermekek száma. Luka Jenő igazgató és Dohnál Jenő főorvos számszerű adatokat tártak fel az intézet szociális akciójáról is. Az elmúlt esztendőben 5370 adag táplisztet osztottak ki a szegénysorsú családok csecsemőinek táplálására. Az áldásosán tevékenykedő intézetet a város pénzsegéllyel, fűtőanyaggal, világítással cámogatja és a tanyákra kiszálló orvosok és védőnőknek kocsit bocsát rendelkezésükre. Ez a támogatás azonban elenyésző a védőintézet óriási közegészségügyi és szociáilis eredményeihez viszonyítva. A város lakosságának, a jövő generációnak egészségét, erejét, munkabírását fokozza a védelem munkája s a városnak hálával kell fogadnia a Stefánia úttörő tevékenységét. Ma az anya és csecsemővédő intézet a volt szabadkőműves páholy épületének sziik helyiségeiben szorong. Az orvos egy kis szobában végzi a csecsemők vizsgálatát fülsiketítő, ideget emésztő lármában. Építeni keli a nép gyermekeinek egészségét védő intézmény számára. A szombat délutáni ülésen résztvevők aggodalommal látták, hogy e téren ma sem történt meg a kívánt tempójú intézkedés. A Stefánia központ levele a város tanácsához A Stefánia központ még február hó folyamán levelet irt a városhoz. A levél a következő: Az elmúlt év folyamán a népjóléti és munkaügyi miniszter ur Őnagyméltósága a nyíregyházi anya- és csecsemővédő intézet megtekintése alkalmával nagy meglepetéssel látta az ott folyó szép és eredményes munkát. — Személyesen győződött meg akkor arról is, hogy a védőintézet helyiségei már egyáltalában nem felelnek meg a követelményeknek s sziikek az ott folyó nagy terjedelmű munka és forgalom lebonyolítására. A miniszter ur Őnagyméltósága hathatós anyagi támogatását helyezte akkor kilátásba a védőintézet és az ezzel kapcsolatos anyagi és csecsemővédelmi intézmények elhelyezésére szolgáló épületek emeléséhez. Szövetségünk a tervek és költségvetések elkészítésében messzemenő támogatására volt a fiókszövetségnek, de több mint féléves tárgyalások után sem kaptunk pontos tájékozódást arra nézve, hogymilyen hozzájárulásra lehet számítani a város és a helvi társa-