Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 75-98. szám)

1929-04-14 / 85. szám

18 JSflrfRYIDÉK. 1929. április 14. Mezőgazdaság Beszámoló a Szabolesvármcgyei Gazdasági Egyesület közgfűiésérőS A Szabolcsvármegyei Gazdasági Egyesület március hó 14-én tartotta. meg évi rendes közgyűlését, Nyíregyházán, a Vármegyeházán, Szalánczy Bertalan m. kir. gazdasági főtanácsos, egyesületi elnök -elnöklete alatt. A közgyűlést megelőzően Juhász Árpád, a pallagi dohánykisérleti állomás vezetője nagyértékü szakelőadást tartott a dohány okszerű termelési eljárásairól, amelynek keretében részletesen ismertette a legújabb dohánybeváltási szabályzatot. Elnök a közgyűlés nevében köszönetet mond előadónak, aki minden alkalmat megragadva és fáradságot nem ismerve, nagy tudásával állandóan a gazdák érdekeit szolgálja. A közgyűlést elnök a következő nagy hatású beszéddel nyitotta meg: Mélyen tisztelt közgyűlés! Visszatekintve a lezárt gazdasági évre, ismételten a gazdasors teljes bizonytalansága ötlik szememÍ3e. Sok nehéz küzdelem és reménytelen helyzet után ez évben az őszi kalászosok kedvező időjárás mellett rekord termeléssel biztatták a gazdát és a jó közepes termés nem is maradt el. Ezen örvendetes ered n|ény hasznát azonban a gazda most sem élvezhette, mert azt ismét a spekuláció fordította a maga javára. A termés árat mesterségesen lenyomták és az immár katasztrofális helyzetet teremtett. Az aratás utáni állandó szárazság a tavaszi kapások, tengeri, burgonya, répa és rétek termését majdnem teljesen tönkre tette, a nagy takarmány ínség nagy gondot okozott minden gazdának. A sertés hizlalás, a tengeri drágasága és az árak esése miatt, ráfizetéssel járt. A tavaszi rendkívüli szigorú fagyok szintén nagy károkat okoztak az őszi árpa és repcevetésekben, a dohánypalánták még a melegágyakban is megfagytak, a kiültetettek pedig a szárazság miatt nem tudtak fejlődni. Ilyen nehéz gazdasági év után nem jöhetett más, mint a gazdatársadalom általános eladósodása, — a mind súlyosabbá váló reménytelen helyzet. A bajokat fokozzák a kedvezőtlen kereskedelmi szerződések, az export hiány, a hitel válsága, főleg pedig a mind szélesebb körre terjeszkedő ipari kartelek, amelyek a gazdaközönség tehetetlen helyzetét a végletekig kihasználják. Ilyen körülmények között csak szoros összefogással lehetne a gazdák nehéz helyzetén valamit segiteni. Egyesületünk minden lehetőt elkövet a gazdaközönség érdekei védelmében. Nem törekvéseink hiányán múlott, hogy évi jelentésünkben nagyobb eredményről nem. számolhatunk be. Elnökség és az igazgatóválasztmány minden hónapban rendszeresen és minden alkalommal gyakrabban is összegyűlt az aktuális gazdakérdések megtárgyalására, a kormány és a hatóságok figyelmét állandóan a gazdákat ért bajokra és sérelmekre irányitotta, azok orvoslása érdekében közben járt és minden téren önzetlenül szolgálta a mezőgazdaság érdekeit. Egyesületünk azonban állandóan anyagiakkal küzd. Sajnálattal állapítom meg zárószámadásunkból, hogy egyesületi tagjaink nagyyrésze tagdiját nem fizeti, felszólító leveleinkre nem is válaszol és ezért érdekükben való tevékenységünk lehetősége mindinkább megbénul. Sok tekintélyes birtokostársunk távol tartja ma gát egyesületünktől és ez a főoka annak, hogy a gazdaérdekek kellő védelmére nem tudunk fellépni megfelelő súllyal. Különösen ifjú gazdatársaimat kérem arra, hogy egyesületünk kebelében tömörüljön, vegye ki részét annak munkásságában és ezzel legyenek segítségére egyesületünknek további közérdekű munkájában. Nagy hálával tartozunk régi buzgó gazdatársainknak, a vármegye alispánjának, a községek elöljáróságainak, a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamarának és főleg a magas földmivelésügyi Kormánynak, akik egyesü'e'nűket anyag iig, illetve t?g dijaik befizetésével támogatták es ezzel fennállását és munkásságát lehetővé tették. Hálával tartozom elnöktársaim és az igazgatóválasztmány lelkes munkásságának, akik átérezve a jelen nehéz idők fontosságát, az összehívott gyűléseken mindenkor tekintélyes számmal jelentek meg és komoly vitákkal döntöttek a tárgyalás alá került fontosabb ügyek felett. Szomorú kötelességet teljesítek, amikor kegyelettel emlékezem meg gróf Dessewffy Aurél országbíró, diszelnökünk, gróf Vay Tibor tiszteletbeli elnökünk, dr. Szesztay Zoltán, dr. Szondy István és Klár Leó buzgó igazgatóválasztmányi tag jaink elhunytáról. Egyesületünk nagynevű halottaink gyászszertartásain testületileg jelent meg és kegyelete adóját koszorúi elhelyezésével rótta le. Arra kérem egyesületünk megjelent tagjait, hogy évi beszámolónkat szíveskedjék jóakaratulag elbírálni és vigye ki a gazdatársadalom körébe a fokozottabb összetartás szükségességének igéjét, mert szétszórtságunk immár a végveszély felé sodor bennünket. Adja az Ég, hogy a jövő év megjutalmazza fáradozásainkat! A tárgyalás megkezdése előtt bejelenti, hogy az egyesület képviseletében Eszenyi Jenő igazgatóválasztmányi taggal együtt részt vett az Omge rendkívüli díszközgyűlésén, amelyen Apponyi Albert grófot és Somssich László gróf Omge elnököt ünnepelték örökös tiszteletbeli elnökké való megválasztása, illetve 10 éves elnöki évfordulója alkalmából. Kegyelettel emlékezik meg dr. Gally Kálmán földmivelés ügyi államtitkár, gróf Almássy Imre kamarai elnök és Nozdroviczky László egyesületi igazgatóválaszt mányi tag váratlan elhunytáról, méltatja nevezettek nagy érdemeit. Indítványára közgyűlés nevezetteknek üdvözlő iratok, illetve részvétnyilatkozat elküldését határozza el. Elnök javaslatára és az azonos tárgysorozatra való tekintettel, a kitűzött igazgatóválasztmányi ülés a közgyűléssel együttesen tartatik meg. A tárgysorozat tárgyalásánál tudomásul vette közgyűlés, hogy az egyesület tiszta vagyona a számvizsgáló bizottság megállapítása szerint 1928. év végén 17527 P 27 fillért tett ki, amelynek azonban nagyrésze tagdíj hátralékokból áll. Titkár felolvassa az egyesület 1928. évi működéséről összeállított jelentést, a költségelőirányzatot és működési tervezetet, amelyet a közgyűlés tudomásul vett, illetve jóváhagyott. (Folyt, köv.) K. 15467—1929; Hirdetmémj. Nyíregyháza város tanácsa közhírré teszi, hogy a folyó évi legelő bérek a következőképen vannak megállapítva: 1. A császárszállási gulyalegelőn 2 éven aluli állat után 13 P 50 f., 2 és 3 évek közötti állat után 17 P 50 fillér, 3 éven felüli állat után 21 P 50 fillér, külön pásztorbért fizetni nem kell. A gulyalegelőn a piros-tarka tehén gulya, a magyar tehén gulya, az ökörgulya és a szüzgulya teljesen el fesz különítve, csikó és birka legelő fenntartva nem lesz. 2. A városi csordalegelőn minden állat után 30 pengő külön pásztorbért fizetni nem kell. A csordalegelőn a város belterületéről, valamint ezenkívül a Széchenyi és Bocskai-utcától délre eső külterületekről az állatokat a csordalegelőre kihajtani nem lehet. A tanács felhívja mindazokat, akik állataikat a legelőre kihajtani kívánják, hogy e szándékukat a legelőbér egyidejű befizetése mellett a számvevőségen folyó évi április hó 30. napjáig jelentsék be. Az állatok behatásánál minden gazdának pontosan meg kell jelölni azt a gulyát, amelybe állatát beosztani kívánja, megjegyezve hogy 2 éven aluli üszők a tehéngulyába fel nem vehetők. A kihajtott állatok netaláni megbetegedését a város az állat gazdájával azonnal közli, az állat gyógykezeltetése a tulajdonos költsége. A kihajtás időpontját a város később hirdetményileg fogja közölni Nyíregyháza, 1929. április 12. 2184A városi tanács. BBBBBBBEÜBBS8BS5SB K. 15466—1929. Hirdetmény. Nyíregyháza város tanácsa közhírré teszi, hogy a közgyűlésnek a csordalegelő fokozatos megszüntetésére vonatkozó harmadévvel ezelőtti rendelkezése következtében a városnak a Szabolcs-utca, Víz-utca, Kótaji-utca, Dob-utca, Nyírfa-utca, Hunyadi-utca, Bujtos-utca, Kálmán-utca, Béla-utca, Kállói-utra, Eötvös-utca, Csillag-utca, Debreceni-utca, Kigyó-utca, Szarvas-utca, Kiss Ernő-utca, Deák Ferenc-utrák mindkét oldalán belől eső u. n. belső területéről, valamint e belső területen kivül mindazon területekről, amelyek a Széchenyi- és Bocskay-utcáktól délre vannak, állatokat a csordalegelőre kihajtani nem lehet. Az állatok kihajtása a folyó évben a város legbelső területén kívüli és a Széchenyi- és Bocskayutcáktól északra eső külvárosi területekről van még megengedve és ie felső városra nézve a marhahajtó útvonal Kálmán-utca, Géza-utca, Belső-körut, Ószőllő-utca, Sarkantyu-utca, Dohány-utca, Kótaji-utca, Árok-utca, Szegényház-tér és Tokaji-uton van megállapítva. A tanács már most közhírré teszi azt is, hogy az 1930. évben az állatok kihajtása a város egész területéről tiltva lesz és a csordalegelő véglegesen megszűnik. Nyíregyháza, 1929. április 12. 2183—2 A városi tanács. BBBHBBBBBBBBBB& ALKALMI*' ÁRUHÁZ alkalmi árai 3 Férfi divat öltönyök .. .. 26 P Férfi angol gyapjú öltönyök 42 P Fiu divat öltönyök .. .. 24 P Fiu szövet iskolai öltönyök 1' P Férfi gummi kabátok .. .. 19 P Férfi gummi szövet kabátok 32 P Férfi szövet lengyel és pantalló nadrágok .. 7 P Férfi fehér és drap köpeny egek 7'50 P Kék gradli és köpper munkás öltönyök 9 P Tavaszi vipkord kabátok leszállított árban. Mindenki saját érdekében győzfidjön meg, hogy olcsón és jól csak az ÁLLALMI ÁRUHÁZBAN várásárolhat férfi és gyermekruházati cikkeket.. Kiss tér 2. szám. Az Apolló mozival szemben. 1525—? m ''Ájlí®^ Nézze mesr és próbálja ki 1929, aj typusu a leegszebb, a legjobb és a legtökéletesebb. Előnyös fizetési feltételek. General Motors G. m. B. H. autorizált vezérképviselete MARTON és TÁRSA nyíregyházi autóüzeme. 8458 lEClad. ő Széchenyi-utcán újonnan épült kétemeletes bérház adómentes, központi fűtés, vízvezeték és fürdőszobás lakások. Kiadók Árpád-utca végén és Lehel utcában háztelkek. Négy szép üzlethelyiség kiadó. Értekezni KoYács Zsigmond üzletében, Szarvas-u. 2. 2192-3 3134—2 Angol és francia női divat szalonomat a Nyirviz-palotában II. emelet 8. sz. alatt megnyitottam, Fried Magda. FISK PNEU a leggaadaBágowabb Vezérképviselet: Autófelszerelési R.-T, Budapest, IV., Aranykéz-u. 2. Tel. Ant. 812—41. "•ssísr 165—20 Nyomatott jóba Elek laptulajdonos könyvnyomdájában, Nyíregyházán.