Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 75-98. szám)

1929-04-14 / 85. szám

1929. április 14. JSÍYÍRYIDÉK. IRODALOM w ® + » « 4 A fáraók rejtelmes világa Félelmetes misztériumok az egyiptomi királysírok körül­Igy regényíró harminckét évvel ezelőtt megírta Tutankh­amon életregényét, amelyet a tndósok csak öt évvel ezelőtt ismertek meg. — Bolesiaw Pnist a halála után tizenhét évvel fedezi fel a világirodalom Lord George Carnarvon 1922­ben felfedezte a thébai királysírok kifosztott sirkamrái között íutan­khámon felbontatlan, sirkamráját is. Nyomban hozzálátott az előcsarnok kincseinek feldolgozásához, de ma­gához a sirkamrához hosszú hóna­pokon keresztül nem mert nyúlni: az. expedíciójának segédkező egyip­tusiak mindenféle rémmesékkel ijesztgették, amiken az angol lord, valamint tudományos kisérői ugyan jókat kacagtak, de ezért bizony jó­idéig tartott, amig végre valóban nekiszánták magukat, hogy az elő­csarnok mélyén ragyogó aranyajtó­ról letépjék a kb. 3000 év óta érin­tetlen uralkodói pecséteket. Végre is győzött az angolokban a tudományszomj az előítéleteken: le­vágták a pecséteket, félretolták a nehéz tolóajtókat s behatoltak a fia­tal fáraó voltaképpeni sírjába, a hármas szarkofágba, amelyek kö­zül a legkülső aranyozott fa volt, a második gyönyörű áttetsző alabás­trom, a harmadik pedig három centiméter vastagságú vertarany. Ebben az ultramodern miliőben .egyszerre csak valami megfoghatat­dületlenül tovább folyik. Huszon­négy óra alatt a lord keze meg­dagad, láza van; el kell szállítani. Mire sebészorvos elé kerülhetne, meghal hullamérgezésben. Azóta, az expedíció másik két tagja is, George Juv Could és Wool Joel hirtelen halállal mult ki. Leg­utóbb, februárius közepén pedig Lady Elisabeth Carnarvont, a lord­nak egyik közeli rokonát csipte meg ugyancsak valamilyen mérges légy •5 a szúrástól számított pár órán be­lül elhunyt. És ugyancsak hirtelen halállal pusztult el nemrégen az egyik francia kutató is, aki Carnar­von expediciójában résztvett: a Col­lége de Francé hírneves egiptolo­gusa, Casanova. Ezek a sorozatos halálesetek nem tarthatták vissza a Louvre neves egiptológusát, Ge­orges Bénédite-et, hogy a megüre­sedett francia helyet el ne foglalja. Az egyik párisi német újságíró figyelmeztette őt Carnarvon és a többi kutató halálára. Elutazott, pár hét múlva valóban vissza is tért és -— rá néhány napra halott volt. A munkásokat is bele­számítva, ő volt a tizedik áldozata a Fáraó bosszújának. dalmi Pantheon legnagyobb figu­rája : Bolesiaw • Prus. Bolesiaw Prus, vagy ahogy ere­detileg hivták: Alexander Glowac­ki, a mult század közepe táján, közvetlenül a 48-as forradalom előtt született. Ifjúságára elhatározó bé­lyeget vésett az a csöndes, elszánt harc, amelyet az elnyomott lengyel­ség ío'y'atott a muszka cárizmus el­len. Férfiak, asszonyok gyászruhá­ban járnak s az iskolákban a taní­tók elfojtott hangon hirdetik diák­jaiknak az elkerülhetetlen forrada­lom szükségességét. Prus 16 éves, amikor ez a forradalom 1863-ban csakugyan kitör. Alexander maga is, a bátyja oldalán, otthagyja az iskola padját és rohan a barriká­dokra. Aztán_ elkövetkezik a véres reakció. A fiu visszakerül az isko­lába (bátyja megőrült a balsiker felett!), de kisnemesi családja már csak végső erőfeszítéssel bírja az iskoláztatása költségeit előteremte­ni. fy. fiu még egyetemre kerül, ahol matematikát és fizikát tanul, de tanulmányait már nem bírja be­fejezni. Elmegy gyári munkásnak, Már egyetemi hallgató korában elkezdett lapokba irogatni s most újra kezébe veszi a tollat. Apró, könnyen irt tárcák röppennek ki a tolla alól, amelyekben a mesésen gazdag, de elnemzetietlenedett mág­násokról, a leszegényedett úrhat­nám nemesekről, az u. n. slachtá­ról, a letompult kispolgárságról és az elállatiasodott parasztokról bugy borékolnak fel a külsőre kacagó, belsőleg azonban keservesen tragi- » kus szatírák. A lengyel nép meg­mentése a munka által, ez a kitűzött cél, amelyet a realizmus eszközei­VIRÜSKEDVElflXNEK FOÜTQS Ha igarán gyönyörű cserepes virágokat, szobanövényeket, kerti-virágokat skar nevelni, használjon : KUTAST- FÉLE Sirius növénytápsót Ez a 16 év óta nagyszerűen bevált, több­síör kitüntetett reáiis készítmény ;iagy se­gítségére lesz Önnek! Virágait bámulni fog­ják ! Szerezze be azonnal, de csakis Siriust fogadjon el! Egy csomag (15 adag) bö uta­sítással 1 pengő 2<> fillér. Kapható drogériákban, gyógyszertárakban, mag- és virágüzletekben mindenütt. 5 cso­magot bárhová bérmentve küld a készitö cég: Kutasy Dániel Sirius-labo­ratoriuma Balassagyarmat. 2174-6 ciós fáraó kénytelen mindazokat a reformokat megvalósítani, amiket elődje megálmodott és amiért az el­bukott. Régi politikai tapasztalat­nak mesteri képbe rögzítése! Ez a témakör és ez az örökké megujuló harc a haladás és a reak­ció között, adja Prus regényének azt az általános és örök értékeit, amely a klasszikus alkotásoknak egyik döntő kisérőjegye. De nem kisebb értéke a regénynek az a szinte vizionárius megelevenítő erő, amellyel a lengyel realista regény­iró az antik egiptusi élet minden apró vonását, az udvar és a főkor­mányzók fantasztikus orgiáitól kezd­ve a szegény nyomorult felláhok irtózatos szenvedéseiig leírja s amel lett telehinti az egész könyvet azzal a mélységes, megreszkettető misztikummal, amely Egyiptom ti­tokzatos lelke mélyén évezredek óta változatlanul ott él. Néiiány nap múlva Ön is megtudja majd hogy mi a mmmmmammmmm nvedély lan irtózat vett erőt a lelkeken. A fáraó múmiájának melle fölött a koporsón hieroglifekkel irott apot­ropaion, vagyis átokirás volt, amely nek ez volt a szövege: — Átkozott legyen a kéz, amely testem hüvelyét megbolygatja! Átkozott legyen mindenki, aki va­laha is a nevem, a képem, a müvem és az én második Ká-m ellen vét. Aki személyemet meg­szentségteleníti. Amon atyám tüz­serpenyöjében fog elpusztulni. Féljetek Amon atyámtól! A sze­rencsétlenség az élet árnyéka. Ez pedig az én átkom és az én bosz­szum, amelyet jól átgondoltam és örökké való időkre a mellem fölé zártam! Amikor az expedíció egiptoló­gusa kibetűzi ezt az irtózatos átkot, megdöbbenés bizsereg végig a ko­moly tudósok és a cinikus ujság­irók lelkén. De aztán fölébük kere­kedik a modern ember józan élet­kedve s már nevetgélve boncolgat­ják a néhai Fáraó múmiáját. Éppen sor kerülne arra, hogy röntgennel átvilágítsák a kenőcsök­től agyonitatott és azóta persze kő­keménnyé merevedett hullát s a röntgengép kezelője, Árchibald Douglas Reid éppen nekifeszíti a masináját a múmiának, amikor hir­telen szó nélkül összeesik és még ott a helyszínén meghal. Leírhatatlan az expedíció tagjai között a megilletődés. De a munka tovább folyik. Pár hét múlva mun­kaközijén a múmiáról valami kis bogár röppen fel, halkan zizegve szálldogál az emberek között s egy­szerre csak megül Lord Carnarvon kezén. Oda se neki. A munka ren­Valami névtelen irtózat szállja meg az embert ennek az ismeretlen rejtelemnek a láttán. S csodálatos a dologban, hogy Dr. J. C. Madrus, a neves orientalista, eleve megjósol­ta ezeket a szerencsétlenségeket. Teli van ismeretlen rejtelmekkel és titkokkal a fáraók világa. De a legcsodálatosabb, vagy - mondjuk csak — legfurcsább titok mégis az, amelyet itt el kell mondanunk. Tutankhámonról, sírja felfedezé séig mitsem tudott a világ a nevén kivül. Azt se tudták, fiatal volt-e vagy öreg, azt se, mikor élt (egé­szen pontosan ma sincs még tisz­tázva ez a kérdés), a viselt dolgai­ról pedig éppenséggel semmi fogal­muk se volt a tudósoknak. Azóta derüli csak ki, hogy Tutankhamon­nak és közvetlen elődjének az alakja körül az ókori világ egyik legnagyobb forradalmi drámája játszódott le: a fáraó küzdelme a papsággal a főhatalomért, a nagy parasztfelszabaditási kísérlet, amely mint valami antik jozefinikus pró­ba, ugy fest az évezredek távolá­ban, s amely aztán — csakúgy, mint a II. József próbálkozása — a fáraó összeomlásával s a reakció ujrafelülkerekedésével fult el. Minderről persze csak alig né­hány éve, a Tutankhamon sírjának felfedezése óta tudunk. Ellenben — és itt kezdődik az igazi, modern csoda ezt az egész egyptomi politikai drámát vagy tragédiát ez­előtt harminckét esztendővel már megálmodta és három hatalmas kö­tetben megírta a lengyelek egyik legnagyobb regényírója, aki Rey­mont mellett a modern lengyel iro­vel akar hirdetni. cDolgozni, dol­gozni és csak nem kétségbe esni!» ez a mottója apró karcolatainak, amelyekkel egy uj, egészségesebb, kevésbé felhőkben járó nacionaliz­i mus magvait hinti el. Szoc tológiai tanulmányai előha ladtával mindjobban megismerte nemzete rákfenéjét: a megoldatlan földkérdést, a földtelen parasztok millióinak borzalmas pusztulását, a modern állam minden baját, anél­kül, hogy mindezt a megfigyelését nyíltan elmondhatta volna, hiszen a cári cenzúra egyrészt, másrészt pedig saját honfitársainak a meg­értetlensége a torkára forrasztották volna a nyilt szót. Ezért vissza­menekült a múltba. Évekig tartó alapos tanulmányokat folytatott az egyiptomi kultura körül s egészen aprólékos ismeretekre tett szert. S ekkor aztán megtörtént a csoda -— megírta Fáraó regényét, amely­ben valósággal megálmodta a Tu­tankhamon körül lejátszódott sors­tragédiát s olyan müvet alkotott, amelyet legjobb bírálói Tolstoj, Flaubert, Manzoni és Heidenstam mellé állítanak. S ez a vizionárius Fáraó-regény, amely a napokban jelent meg ma­gyarul a Dante kiadónál, tényleg megérdemli az egész világ bámula­tát. Hőse egy fiatal fáraó, XIII. Ramszesz, a Ramesszida-dinasztia fiatalon meghalt utolsó tagja. Té­mája pedig ennek a fiatal, refor­mokra vágyódó fáraónak emberfö­lötti harca a papsággal a hatalom­ért, a népe lelkéért. A fáraó elbu­kik és utódja éppen az a főpap lesz, aki eddig a harcot vezette a fáraó ellen. De a Végzet igazságszolgál­tatása viszont abban rejlik, hogy már most ez a főpapból lett reak­Megszünt iparok: Moaruszki János: pecsenye sü­tés és árusítás. Arnstein Lajos: toll és gyógynövény-kereskedés. Tomasoszki András: cukorka, gyümölcs és süteményárusitás, Izsay János: köszörűs, Veiser Fri­da: korcsma. Weisz Adolf: gép­kocsival való személyfuvarozás, autóalkatrész és kellék kereskedés, ifj. Jaczkó András: kőműves, Kál­lai Károly: személyszállító taligás, Kálmán Károly: téglagyártás, Deb rószki Mihály: teherszállító tali­gás, Weisz Mór: rőfös, kötött és rövidáru cikkek árusítása, Nagy Sándorné: gyümölcsárusitás, Kan­del Mór: kerékpárkölcsönző, Roóz Izsák: szatócs. Ruhaszükségletét Váradi Testvérek férfi- és gyermekruha áruházában, Bessenyei-tér 16. szerezheti be a legelőnyösebben. 596-2 igen Tisztelt Hölgyközőnség I Nagyon sok szép kalap érkezeit raktáramba melyek feltűnő olcsón kaphatók nálam. — Alakításokat és formálások 2 penpőért eszközlöm. Teljes tisztelettel: ROSENBERG ESZTI, női kalap, azalon, Kossuth-utca 11. 2009-1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents