Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 50-74. szám)
1929-03-13 / 60. szám
1929. március 13. — A Leánykálvineumban március 14-én, csütörtökön reggel megkezdődik a tanitás ugy a polgári leányiskolában, mint a tanítónőképző intézetben. Az iskola igazgatósága ezúton is felhívja erre a helyben és vidéken lakó tanulók figyelmét. — Számos női bajnál a természetes »Ferenc József« keserűvíz használata végtelen nagy megköny nyebbülést szerez. A nőorvosi klinikák bizonyítványai tanúsítják, hogy a rendkívül enyhe hatású Ferenc József vizet különösen a szülészeti osztályon a legjobb sikerrel alkalmazzák. — Kapható gyógyszertárakban, drogériákban és füszerüzletekben. TÜZEK AZ ÉJSZAKÁBAN — Mi újság az anyakönyvi hivatalban? — A nyíregyházi anyakönyvi hivatalban március 8-án a következő bejegyzések történtek: Születtek: Bíró Mihály ág. h. ev. Petrikovics Ilona ág. h. ev., Fehér Mária Magdolna g. kath., Harman András Mátyás ág. h. ev. Meghaltak: Stark Benjámin fakereskedő izr. 66 éves, Ferenc János dohányos r. kath. 23 éves TÜZEK AZ ÉJSZAKÁBAN — A Tiszántúli Ipar és Kereskedelem közgazdasági hetilap legújabb számának vezető helyén a legnagyobb nyomatékkal sürgeti a döntést az egyetemi munkák vállalatba adása ügyében. Foglalkozik a kereskedelem nehéz helyzetével, közli az ipar és kereskedelmi eseményeket, az összes tiszántúli versenytárgyalási, szállítási, pályázati hirdetményeket, az összes munkaalkalmakat, kereseti lehetőségeket, behatóan ismerteti a tiszántúli elektrifikálás kérdését, a pénzintézeti eseményeket, kényszeregyezségi híreket stb. A Tiszántúli Ipar és Kereskedelem nélkülözhetetlen minden tiszántúli iparosnak, kereskedőnek, vállalkozónak, üzletembernek, pénzintézetnek stb. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Debrecen, Piac-utca 81. Olvassák az egész Tiszántúl! Kisiparosoknak, kiskereskedőknek nagy kedvezmények! Minden előfizetőjének díjtalanul ad felvilágosítást mindenféle szakkérdésben! TÜZEK AZ ÉJSZAKÁBAN — A nyirábrányi vásár. Nyirábrány községben a legközelebbi országos vásár, kirakó és állatvásár, március hó 14-én csütörtökön lesz. Vésszmentes helyekről mindenféle állat felhajtható ,ha szabályszerű marhalevéllel van ellátva. TÜZEK AZ ÉJSZAKÁBAN — Kedvezményes utazás Bécsbe igazolvány kapható a Menetjegyirodában! A Bécsbe utazók még e hó 16-ig bezárólag kedvezményesen utazhatnak Bécsbe. Kedvezményes jegy váltására jogosító igazolvány és felvilágosítás csak a Menetjegyirodában kapható. TÜZEK AZ ÉJSZAKÁBAN — Féláru utazás Budapestre! — Igazolvány a Menet jegy irodában kapható. A tenyészállatvásárral kapcsolatos féláru igazolványok a meneíjegyirodában kaphatók. Az utazás érvényes folyó hó 16-tól 25-ig Budapestre és 21-tői 30-ig visszafelé. Vidékiek • részére a Menetjegyiroda postán is kiküldi az igazolványt 1 pengő 60 fillér előzetes beküldése mellett. •aSINGER VARRÓGÉPEK »MÉGIS A. LEGJOBBAK ! 1 Ül H M I II I - JNÍYÍRYIDÉK. A Nyírvíz Szabályozó Társulat ma délelőtt ünnepelte fennállásának ötvenéves évfordulóját A gazdasági szükségesség felismerése, a célkitűzésben való impozáns egység a Társulat nagy sikereinek titka - mondotta Kállay Miklós főispán »Nyirség, szép kertje szép hazámnak* — énekli Szabolcs poétája a Senki Pál szerzője, Vietórisz József dr. De mi volt a Nyírség vadvizes, lápos világa 50 év előtt ? Hogy lett csodálatos varázsu kertté ötven év után, virágos kertté, amelyről a poéta énekel? Ezt csak az tudja megérteni, aki ismeri a Nyirvizszabályozó Tár sulat félszázadon át kifejlett talajt, tájat átformáló működését. Hatalmas vagyonnövekedés támadt a társulat félszázados munkássága nyomán, impozáns eredmények hirdetik az ötven év előtti alapítók zseniális jövőbelátását. Imre János igazgató főmérnök irta meg a Társulat ötvenéves történetét, amelyet ma fenkölt hangulatu, ünnepi közgyűlés keretében méltattak. A Nyirvizszabályozó Társulat palotájának dísztermében márványtáblának aranybetüi hirdetik az alapítók neveit. A táblán, amelyet néhány napja csak, hogy elhelyeztek, a következőket olvashatjuk. Az alapítók márványtáblája »A Nyirvizszabályozó Társulat megalakult az érdekeltség 1879. március 12-i közgyűlésében. Mailáth György, elnök. Jármy Ödön alelnök, Borbély- Gáspár. Czóbel Imre, gróf Dessewffy Miklós, Fráter Sándor, Gaál Elek, Gencsy Albert, Héczey János, Kállay András, Kállay Jenő, gróf Károlyi Tibor, Kausay Károly. Mandet Eduárd, Mezőssy László, Nyiry János, Pethő Zsigmond, Propper Sámuel, Pscherer József, Okolicsányi Lajos, Uray Miklós, gróf Vay Ádám, Vidliczkay József, Vidovich Ferenc, Zoltán Ferenc, Zoltán Ödön választmányi tagok és Szeszich Lajos mérnök vezetése alatt. « Ez emléktáblát az 50 éves évfordulón kegyelete jeléül helyezte el a társulat közönsége.« Aki részt vett az alapitó közgyűlésen Az ünnepi közgyűlés ma délelőtt 11 órakor kezdődött a Nyírvizpalota nagytermében. Mayer János földművelésügyi miniszter képviseletében Baecker Adám vizépitészeti felügyelő, miniszteri tanácsos jelenik meg. Itt van Ulrich I. Nándor miniszteri megbízott, kir. műszaki tanácsos, a,sátoraljaújhelyi felügyelőség helyettes főnöke. Az Alsó-Szabolcsi Ármentesitő Társulatot Márton András szakaszmérnök képviseli. Megjelenik az ünnepi közgyűlésen dr. Kállay Miklós főispán, Mezőssy Béla dr. volt földművelésügyi miniszter, a Társulat egykori elnöke, Nánássy Andor dr. országgyűlési képviselő, Borbély Sándor vm. főjegyző, aki a beteg Mikecz István alispán képviseletében van jelen, Szohor Pál városi főjegyző, Nyíregyháza város küldötte, felvonulnak Mikecz Dezső udvari tanácsos, a Társulat jelenlegi elnöke, dr. Orosz Sándor, Zoltán István, Jármy Menyhért, Gencsy Albert, aki részt vett a ma ötven évvel ezelőtt tartott alakuló közgyűlésen is, ahol választmányi taggá választatott s akit most meleg szeretettel köszöntenek, itt látjuk Góth László gazdasági főtanácsost, a Mándy uradalom igazgatóját. Witz Gyula igazgatót a Dessewffy grófi hitbizomány részéről, itt vannak Bodor Zsigmond, Klár Sándor, Kausay Tibor gazdasági főfelügyelő, özv. Jármy Jánosné és még számosan az érdekeltség részéről. Mikecz Dezső elnök megnyitója Az ünnepi közgyűlést Mikecz Dezső udvari tanácsos, volt alispán a Társulat elnöke nyitja meg. Az örömmel való ünnepi emlékezés napja van ma — mondotta. Ma ötven éve alakult meg társulatunk. Akkor ez a nap csodálatosképpen egybeesett a Tisza romboló áradásával, Szeged megsemmisülésének napjával. Ma mély megilletődéssel és hálával hajlunk meg a bölcs elődök emléke előtt, akik összehivták a Nyírség birtokosait és életre keltették a Nyirvizszabályozó Társulatot, megindították azt a folyamatot, amellyel ezen az áldott földön sok ezer holdat varázsoltak bőven termővé. — Magam is emlékszem ezekre az időkre. Még iskolás gyermek voltam, láttam a falunk ingoványos, zsombékos határát, a sovány, savanyu füvet adó kaszálót, amelyek helyén ma virulás, szemet, lelket gyönyörködtető, a nemzeti vagyont, az adózás alapjául szol gáló értéket megsokszorozó virágzó tájak vannak. Ez lett az ötven év előtti elhatározásoknak áldásos eredménye. A mi elődeink nem hallgattak a maradiakra, a pesszimistákra, szükkeblüekre, hanem áldozattól vissza nem riadva szabadították fel Szabolcs áldott földjét a belvizektől. Ezt hálával ismeri el az utókor. Ötven év nem nagy idő olyan intézmények életében, amelyeket évről-évre fejleszternek, de jelentékeny idő ennek a Társulatnak az életében, ahol már az első évben meg kellett valósítani mindazokat a feladatokat, el kellett végezni mindazokat a munkálatokat, amelyektől a siker függött s később már csak a jókarban tartásra kellett gondolnia, hogy az intézmény megfeleljen céljának. Ma hálás szívvel állapithatjuk meg, hogy ez a Társulat maradék nélkül megvalósította azt a nagy célt. amelyet maga elé tűzött. Emellett mega jándékozta Nyíregyháza városát az első modern palotával, amely még sokáig egyik legfőbb disze lesz a városnak. Ezután az elnök ihletett szavakban fejezi ki az ünnepi közgyűlés hódolatát, háláját az előrelátó, bölcs alapítók emléke előtt. A Társulat Imre János igazgató főmérnököt bizta meg az ötvenéves mult eseményeinek összefoglalásával. Ez az összefoglaló munka elkészült és Imre János kiváló szaktudását, avatott tollát, példás szorgalmát dicséri. Megilletődéssel mutat rá az elnök az aranybetűs márványtáblára, amely az alapítók nevét megörökíti, és arra, hogy az ötvenév előtt választmányi tagok közül jelen van Gencsy Albert, aki ma is fiatalos ügyszeretettel vesz részt a Társulat gyűlésén. Azt kívánja, hogy ő, aki ott állott a Társulat bölcsőjénél, még sokáig láthassa a csemete lombos fává terebélyesedését. Mikec/. Dezső udvari tanácsnok elnök ezután üdvözli a földmüvelésügyi miniszter küldöttét, továbbá Kállay Miklós főispánt, Borbély Sándor dr. főjegyzőt, aki a beteg alispánt képviseli, az Alsószabolcsi Ármentesitő Társulat küldöttét, majd bejelentve, hogy Liptay Jenő gazdasági főtanácsos, érdekeltségi tag betegségére hivatkozva kimen tette távolmaradását, az ünnepi közgyűlést megnyitja. Kállay Miklós főispán: a célkitűzés egységéről Ezután Kállay Miklós főispán, érdekeltségi tag mondja el mélyen járó gondolatokban gazdag méltató beszédét. örömmel tettem eleget — mondotta — a Társulat kérésének, hogy ezen a közgyűlésen felszólalva, én adjak hangot a mindanynyiunkban élő érzéseknek, én legyek az, aki méltató szavakban ad kifejezést a mindannyiunkat átfogó gondolatoknak. Mint érdekeltségi embernek, de még inkább annak, aki közügyekkel szeret foglalkozni és közügyekkel hivatása is foglalkoznia, az volt az óhajtása, hogy részt vegyen az impozáns eredményekben gazdag ötven éves multat feltáró közgyűlésen. A Társulat igazgató átadta azt az érdekes tanulmányát, amelyben ennek az ötven esztendőnek vonzó, valóban a nyilvánosság elé kívánkozó intenzivebb részleteit tárja fel. Amikor ezt a kiválóan értékes munkát tanulmányoztam — mondotta a főispán, okultam, tanultam belőle, megláttam bizonyos dolgokat, öszösszefüggéseket, amelyek gondolattá érlelődtek bennem, adatokat, amelyekből tanulságokat vontam le. A Társulat alakulása ebben a vármegyében a nagy alkotások idejére esik. És hogy ebben az években ilyen alkotások létesültek, ez a teny világító sugárként oszlat el egy sajnálatosan beidegződött tévhitet a régiekről, azt, hogy ezek a régiek nem ismerték fel a gazdasági élet szükségszerűségeit, nem érezték meg a gazdasági élet jelenségeinek összefüggéseit, nem volt áldozatkészségük a felismert célok megközelítésére. — Ennek az ellenkezője az igaz. Akkor gazdaságilag a legrosszabb viszonyok idejét élték, az agrártársadalom élete épp olyan terhes volt, mint ma. És még is tudtak alkotni, tudtak Tiszaszabályozást, belvíz levezetést, nyirvizszabályozást csinálni, vicinálisokat létesíteni. Az alkotásoknak ezek a tényei nem fedik a régiekről vallott felfogást, azt, hogy maradiak, önzők voltak, hogy nem néztek tovább kuriájuk kerítésénél. Igen is tudtak alkotni. Bölcsen felismerték a szükségeseket és ha nem is mentek átfutó irányzatok muló jelszavai után, alkottak, ha az egyetemes szükség ugy kívánta. Ha arra a márványlapra nézünk, amely a nagy alkotók nevét megörökíti, olyan koponyákat látunk, amilyennek párját ma a körnje-